Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) július-szeptember • 146-222. szám

1937-08-13 / 183. szám

•1937 augusztus 13 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 Világhírű ZUNDAPP SGO-as; át* megérkezett QQQ p Képviselet : Autó Traktor és Műszaki Kereskedelmi Vállalat Békéscsaba, Andrássy ut 18. sz. Telefon: 346. 1 A jövő dala A megfiatalitási műtét olyan magától értetődő lesz, akár a védőoltás Steinach tanár tanítványának szenzációs nyilatkozata a megifjítás perspektíváiról A megfiatalítás a jelenkor modern jelszavai közé tartozik. Sokat használt, még többször félreértett fogalom. Askgaard Malte, az ismert dán tudós, aki a Steinach féle teória legbuzgóbb elöharcosai közé tartozik és ez időezerint Pöslyénben tart fürdőkurát, munkatársunknak erről a rendkívül általános érdeklődésre számottartó témáról a következőképpen nyilatkozott: — A megifjilási szó (rejeunisaemen!) tulBjdonképan Charles Brow.i S quard francia kutató és pszihológustól származik, aki azt már közel 50 évvel ezelőit használta egy tudományosan felfogható és igazolható eljárás megjelölésére. Sorozatosan jvezetelt keresztül önmagánál és más elöregedett személyeknél kísérleteket állati nemi mirigy-kivonatok befecskendezése révén és a fannállott öregkori jelenségek csökkentését állapította meg. Neki köszönhető, hogy az organikus Iherapia érája, illetve a hormon kezelés be let! vezetve. A szigorúan tudományos alapon keresztül vezetett megifjitási gondolatnak tehát Charles Brown S. quard a megalapítója és ezzel előkészítette e belső szekréciós mirigyek tanának hallatlanul termékeny talaját. Steinach és Voronov sikerei — Ezt a talajt néhány esztendőre íá Steinach kísérletileg rendkívüli alapossággal kutatta át. Hamarosan felfedezte azt a domináló szerepet, amelyet e nemi mirigyek az emberi szervezetben betöltenek. iSit Kiderült, hogy a belső szekrélumok, az úgynevezett „hormonok", az egyén testi és lelki konstrukcióját messzemenőin bafolyásolják. Ezen falul sikerült neki annak kifogástalan igazolása is, hogy az életkor ezeknek a nemi mirigyeknek működési módjával elválaszthatatlan összefüggésben van. Uy aztán kézenfakvővé vált az a kísérlet, hogy egy öreg egyént egy fiatal egyén mirigyeinek átültetésével a megifjítás érie mében befolyásoljanak. Ez es kiaérlat Steinachnak és másoknak ia meglepő módon sikerüli. A tökéletesítés terén a legnagyobb érdem kétségkívül Voronové, aki első ízben végzett a tudomány számára rendkívül érdekes kísérleteket az embsrhasonlatosságu majmokon. A módszerek ártalm ülsnsága — A kezdati és a falfedazás nagyságénak magfalelő opDosició az orvosok körében mindinkább alábbhagyott. A sexualkutatók nemzetközi kongresszusa már néhány évvel ezelőtt elismerte a Steinach féle gondolat kiindulási alapjának megdönthetetlen halyasségét. Vitathatatlan annak a f síismerésnek érdame, hogy az öregség a vele kapcsolatos betegségi tünetekkel együtt oly folyomány, mely egy bizonyos pontból kiindulva gyógyítható. Az embaran való praktikm hatás tekintetében — ezer és ezer férfin és asszonyon véízeit kísérlet lelkiismeretes és mindan réazletre kiterjedő megfigyelés ellenéra, — a vélemények nem egyeznek mag teljasan, azonban a módszereknek egyedülálló használhatósága tekintetében minden vitán falul f3nnáll az általános meggyőző lés. Ugyancsak teljes a tudományos világ meggyőző véleménye a módszerek abszolút árlatlansíga tekintetében. Minthogy a kutató munkák ezen a téren szakadatlanul tovább folynak, f jltéielezhatő, hogy a reaktivitás (az tilán a helyesebb kifajazése a magifjilásnak) a praktikus orvostanban nemsokára ép• pen olyan magától értetődő lesz, mint mondjuk a védőoltás. Gerenday Géza. A Kósa-féle csónakház uj csónakjaival és udvarias kiszolgálással rendelkezésre áll az evezni óhajtóknak flöatok Békésmegye gyümölcstermeléséről (E cimen a „Magyar Gyümölcs"-ben, a GyOE hivatalos lapjában érdekes értekezés jelent meg, melyei az alábbiakban közlünk :) Az ulóbbi évekban országszerte megindult nagyarányú gyümölcsfatelepitési mozgalom Bákéamagyében is erősen érezteti hatásSt. A gyümölcsösök területe évről-évra jelentékeny mennyiséggel gyarapodik. Eien szempontból vizsgálva a különböző művelési ágak megoszlásának változását, azi láthatjuk, hogy 1851 ben még ciak 1894 kat. hold állott kerti müvelés alatt. EÍ a megye összes területének csupSn 0.2% a. 1890-ben 3510 kat. holdra emelkedett ez a szám (O.5V2). 1934 ben pedig már 6665 kat. hold a kertileg müveit terület (1%). Az 1933—34 es falj egy zések alapján a megye területén 1,114 872 drb gyümölcsfa volt. Gyümölc8nemenkénti megoszlásuk a következőképpen alakult: Alma 146.038 13.1 százalék Körte 81.380 7.3 Meggy 199.549 17.9 . Cseresznye 62.428 5 6 „ Kajszi 66.888 6.0 Szilva 505.004 45.3 Őszibarack 3.344 0.3 Dió 45.706 4.1 Vegyes 4.535 0.4 1,114.872 100 százalék Fenti számokból láthatjuk, hogy az egyes gyümölcsnemek közül a szilva szerepel a legnagyobb manynyiségben. Az összes gyümölcsfáknak majdnem fele szilva. A következő gvümölcinam a meggy, amely 17 9% kai már jóval alatta marad az előzőnek. Álmából dacára annak, hogy a meggy éghajlati viszonyai nam kedveznek e gyümölcsnemnek,asintén elegandő tekintélyes mennyiság van (13 1%). A többi gyümölcsnam — körte, cseresznye, kajszi, dió — eléggé egyenletes arányban oszlik mag egymás közölt. Ha az almástermésüeket összehasonlitjuk a csonthéjasokkal, akkor a mérleg karja erősen a'csonlhéjasok javára billen. Az összes gyümölcsfáknak 80%-a csonthéjas. É-dakes, hogy már as 1900-ban készült statisztikai kimutatás adatai szerint a csonthéjasok és almáslermésüek aránya maidnem ugyanez (727o csonthéjas, 28% almástermésü). E téren a he'yset közel 40 év alatt változott valami!. Ha gyümölcínemenként vizsgáljuk a változást, akkor azt látjuk, hogy az alma 20.3%, a mejgy 23.4'/

0, a szilva pedij 35,3% ával már sokkal nagyobb eltéréseket mulat az 1934 es adatokkal szemben. A közölt adatokból szépan láthatjuk a a szilva nagyarányú előretörését a többi gyümölcsnemmel szemban. Hogy miért éppan a szilva szaporodik ilyen nagymértékban, arra nézve azsal lehat válaszolni, hogy az éghajlati és talajviszonyok ennek kedveznek itt a legjobban; továbbá nagymértékben hozzájárul ehhez még az illetékes hatóságoknak a megyében kifejtett nagyarányú szil /atelepitéai propaganAP0LL0 FILMSZÍNHÁZ Augusztus 13—14-én FEKETE ANGYAL Előadások hétköznap 5. 7, 9, vasárés ünnepnap 3, 5, 7, 9 órakor Az első előadás naponta zóna dája. Az almánál és meggynél baállott hanyatlás réizban klimatikus, részban növénykórtani okokra vazethatő vissza. Az almatermajítés a m agyé kontinentális klimSja miatt nam kifizető (\ rágó kártevők ellen nagyon neh§z a védekezés.) A magsyet psdi? évről-évre erősin ouiztiljaa „mnnilia", mjlyriak leküzdése a leisür^őiabh teand5k egyike vo'n 1. A gyümö'csfák sűrűségi eloizlása elé? esrveneHen. Vannak községek, hil 1 kat. holdra ciak 0.3 gyűnölcsfa esik (Köröjladány, Bákésszintandrás, á'ta'ában a magya északi rész* gyümölcsfában igen «zag»nv.) Ugyanakkor Gidoroson 15. Békéscsabán 4.4 gyümölcsfa jut egy holdra: A m agyéi állag 1.9 drb gyümölcsfa kit. h. ként. A többi msgjék átlagához viszonyítva ez az érték igen jónak mondható, mart pl. Zala magyéban 1.4. Vas maeyéban 1 2. Abauj magvában 1.1, Pest és Tolna megyékben 1.0 drb volt a magyei állas?. A lakosság számarányához viszonyítva a gyümölcsfamennyiséget községenkint szintén igen nagy eltérések vannak. Szflntetomyán pl. egv lélekre csak 0.2 drb gyümölcsfa e'ik, Sieghalmoq viszont 7.3 drb. Kondoroson, Pusztaföldváron 5 4 drb éa igv lovább. A megjei átlag 33 drb, ami országos viszonylatban is megállia helyét. t$?Ha a megve gyümölcstermalése továbbra ia i'yen szípen fej'ődik, akkor rövidesen jalentős ha'yat tölt majd be Magvarország gyümölcstermelésében. R jméljük,ho?y nemsokára ba is következik s amilyen szerepa van most Kecskemét és környékének az ország kajszinlermésében, vagy a Budavidéknek azŐJ8zibaracklermeízté«ban, ugyonolyan szerepe lesz Bekés megyének a szilvatermesztésben. Siyaszni András Felgyújtottak a cigányok egy burgenlandi falut (A B. K. tudósiiója jelenti.) Az Ausztriához csatolt Nyu^atmagyatországön Illmic községet óriási tűzvész pusztította el majdnem egészen. Mivel valamannyi ház nádfedalau. a tűzvész óriási gyorsasággal terjedt és mindan segítség későn érkezett. A veszedelmet cigányok gyujtozatása okozta. Elismerés a szegedi postaigazgatóság vezetőjének (A B. K. tudósilója jelenti.) A kormányzó a keraakedalemügyi miniszter előterjesztésére megengedte, hogy Sáray Ferenc dr.-nak, a szegedi postaigazgatóság vezetőjének nyugalomba vonulása alkalmával elismerését tudtul adják.