Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) július-szeptember • 146-222. szám

1937-08-12 / 182. szám

2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1937 augusztus 168 APOLLÓ FILMSZÍNHÁZ Augusztus 12—13—14-én FEKETE ANGYAL Előadások hétköznap 5, 7, 9, vasár­éi ünnepnap 3, 5, 7, 9 órakor Az első előadás naponta zóna részletekbemenő előterj esztéseknek tulajdonképpen elsősorban az al­ispán és nem a közigazgatási bi­zottság elé kellene kerülniök. Az alispán igen sok esetben megta lálnő a módjőt a hiányok kikü­szöbölésének, amint ez a nagy­szénési esetben is történt. Az elnöklő főispán a maga részéről helyes­ének tartji, hjgy ezek az előterjesztések néha ilyen formában kerüljenek a bizottság elé, amelynek tárgyalásai hozzájárul­hatnak egyes kérdések sikeres megoldásához. Akadályok a gyula—csabai ut átépítésénél As államépitészeti hivatal jelen­tését Lungagniny Henrik műszaki tanácsos, a hivatal főnökének he­lyettese terjesztette elő, melyhez Bohnert József szólt hozzá, kérve, hogy a gyula-békéscsabai épit's alatt álló u!on a közforgalmat gátló és elkerülhető akadályokat az ál lamépitészeti hivatal lehetőleg kü­szöbölje ki. Lungagniny műszaki tanácsos kijelentette, hogy a kívánságnak lehetőség szerint eleget fognak tenni. Kiss László dr. árvaszéki elnök jelentése szerint az érvaszéken sem személyi, sem tárgyi vonat­kozásban nem merültek fel olyan jelenségek, amelyek a közigazga­tási bizottság elé tartoznának. Schrőder Gábor dr. kir. ügyész jelentése szerint a leter'óztaíottak ótlagos napi száma 104 fő volt julius hónapban. Márky Jenő gazdasági főfelügye­lő tette meg ezután előterjeszté­sét, mely szerint julius hónapban 40 miüméteres csapadék esett, ele­mi csapás, szél és jégverés szá­motlevő kárt nem okozott. Búzá­ban az átlagtermés katasztrális holdanként 6—7 mázsára tehető, a zab gyenge. A kapő«okból jó terméseredményre van kilátás. A kerti vetemények közül a hüve­lyesek é^ a mák jó eredményt ad nak. A kender, len, dohány jól fejlődik. A takarmánynövények ki­elégítő termést adtak. A gyümölcs­félékből csupán a dió kecsegtet jó terméssel. A káposztalepke és egyéb rovarok meglehetős pusztitő­sokat végesnek a: idén. Az őllatál­lomány egészségi s a bő takarmány folytán kondicióbeli állapota is ki elégitő. A mezőgazdasági munká­sok mind találhattak munkaalkal­mat, sőt itt ott még munkáshiany is mutatkozott. Munkásmozgalmak nem voltak. A napszámbéiek élel­mezés nélkül megyei átlagban a következők voltak : férfiaknól 2 80, nőknél 2.50, gyermekeknél 1.50 P. A gabonaárak meglehetősen jók, az állatárak közepesek és átlag huss harminc százalékkal emel­kedtek. A plenáris ülés tizenegy óra előít ért véget. Tatarescu cáfolja a román kormány lemondásáról elterjedt híreket (A B. K. tudósitója jelenti.) Tatarescu romőn miniszterelnök tegnap a királynál volt kihallgatá­son. Az újságíróknak a kihallga­tásról való eltávozása alkalmával a következő nyilatkozatot adta: — Az uralkodónak jelentést let­tem a távolléte alatt történt ese ményekrőí. Az újságírók a kormány távo­zására vonatkozóan intéztek kér­dést a miniszterelnökhöz, aki azt mondotta, hogy mindaz, amit a kormány távozásáról irtak, nyári kacsa. A kormány továbbra is az ural­kodótól és az országtól kapott megbízás alapján fog kormányozni. Husz pengőre büntették a kegyetlen gazdasági cselédet (A B. K. tudósitója jelenti.) Bula György méhkeréki gazdasági cseléd, mint béres állott Weisz Mihály békéscsabai földbirtokos kötegyáni gazdaságában szolgálat­ban. Egy alkalommal meg kellett a reábízott lovat nyírni. Buta a lo­vat a müvelet alalt nem kötötte meg s mivel az a lábán sérült volt, amint Bula az ollóval a sebet pisz­kálta, a ló fájdalmában megrúgta s ki akart szaladni az istállóból. Buta ezen feldühödött, kegyetle­nül ütlegelni kezdte ostorával a szegény állatot annyira, hogy a szerencsétlen ló szemét kiverte. Weisz Mihály följelentése alap­ján tárgyalta az ügyet Sípos Fe­renc jérásbiró a gyulai büntetőjá­rásbirósógon. Az eskü alatt kihallgatott egyet­len szemtanú mindenben igazolta a vádat. Buta sem tagadta, hogy a lóra ütött, csakhogy szerinte a ló vágta bele a szemét a szegbe. A többi kihallgatott gazdasági cse­léd igazolta azt is, hogy Buta az egyébként jám bor állattal több alka­lommal már azelőtt is fölöslegesen kegyetlen kedett. A lefolytatott bizonyítási eljárás ulán a bíróság idegen ingó vagyon rongálásában mondjtta ki bűnös­nek Buta Mihólyt és ezért őt 20 pengő pénzbirsőgra, vagy behajt­hatatlanság esetén négy napi el­zárásra itélte. Az ítélet jogerős. Az alispán jelenti: Az aratási és cséplési munkó­la'ok minden zavaró incidens nélkül nagyrészt befejeződtek, bőr a hó közepén beállott többszöri esőzés egyes helyeken a hordást és a cséplést hátráltatta. A termés eredménye kielégítő, sőt az ered mény az első becslésekhez viszo­nyítva emelkedett. Gyengébb ter­més mutatkozik a gyomai járás szikes talaján és — aszály foly­tán — a szeghalmi járásban. A mezőgazdasággal foglalkozók helyzetében az elmúlt hónapban tett jelentés óta lényeges változás nem állott be. A gazdák körében a hangulat bizakodó és különö sen azt a körülményi állapították meg jólező érzéssel, hogy a buza ára közvetlenül a cséplési idő­szakban nem esett, ami pedig — arra való tekintettel hogy a buza­k észlelnek mintegy fele ilyenkor kerül piacra, — rendkívüli jelen­tőségű. A gazdák ugyanis a 20 pengős búzaár mellett nem kény­szerülnek csak készleteik egy ré­szét piacra dobni, visszamaradt készleteiket pedig a későbbi idő­pontban történő értékesítésig tar­tani tudják. A mezőgazdasági munkások halyzete szintén megfelelő. Az aratási és cséplési munkálatoknál mindenki elhelyezkedést találha­tott s a vármegye területén mun kanélkühségről ma nem is lehet beszélni. Ha a nyári kereset a munkásság téli hónapokra szüksé­ges ellátősáí előreláthatólag nem is fogja teljesen biztosítani, az a körülmény, hogy aki dolgozni akart, megfelelő keresetet talált, a munkások és családjuk hely­zetét lényegesen megkönnyítette. A munkabérek emelkedése alig teremt kedvezőbb helyzetet a munkásság számára, mert a köz­szükségleti cikkek ugyanolyan arányban, sőt még jobban mag­drágultak. Az ipari munkásság helyzetének javulására biztosan lehet követ­keztetni abból az örvendetes jelenségből, hogy aránylag kisebb mérvben jalentkeztek cséplési munkólatokra, mint az elmúlt években, ami annak a jele, hogy az ipari munkásság nagyrésze szakmájában is munkához jutott. Az ipari szakmában a jobb terméskilátások alig észrevehető élénkséget okoztak. Javulás ta­pasztalható az építőiparnál, főként a háztatarozósok terén. A kereskedelemnél is mutatko­zik némi javulős, ami a termés­eredménynek és az aratással kap­csolatos fogyasztási többletnek tulajdonítható, bár az ipari és kereskedelmi cikkek ára állan­dóan emelkedő tendenciát mutat, aminek következtében a fixfizetés­sei rendelkezők megélhetése ismét súlyosbodott. Julius hónapban a vőrmegye területén előfordult 19 tűzesetről érkezett jelentés. A károsultak azéma! 25. A tűzkár épületekben 811 pengő, ingóságokban 13.192 p.ngő. Szilágyi Lsjos dr. orszőgos tüz­rendé síeli felügyelő Szeghalom községben felügyeleti vizsgálatot tartott, amikor is a vőrmegyei tüzrendászeti felügyeld jelenlété­ben megvizsgálta az ügyvitelt, szemlét tartott az őrszobán és a tüzoltószeríárban. Vizsgálatának eredményéről értesített és a köz­ség tűzvédelmének fokozatos ki épitését szorgalmazta. A belügyminiszter a községek tűzrendészetének fejlesztésére ré­szemre 14.000 pengőt utalt ki. Ez összegnek hasznos és gazdaságos felhasználása érdekében rendele­tileg intézkedtem, illetve a szük­séges tójékoztató adatokat be­kértem. Még megfaszitett munkával sem sikerült elérni, hogy az ügyek, — különösen az adóügyek, — a köz­érdeknek megfelelő ütemben vé­geztessenek, miután a különböző kormányzati ágak soron kivül és Bdolt határidőre sürgősen elkészí­tendő statisztikai, légoltalmi sib. munkálatokra adnak ki rendelete­ket 8 a határidők oly rövidak, hogy a jelenlések megtételénél, a statisztikai adatok összegyűjtésé­nél, csoportositásőnál és rend­szerbe foglalásánál minden más folvó munkát félre kell lenni. Ilyen körülmények közt a tiszt­viselői létszám emelése, illetve ujabb megállapítása elodázhatat­lannak látszik. A kultuszminiszter elismerését fejezte ki a főispánnak (A B K. tudósítója jelenti.) Rtcsóu-U Marik Béla dr. főispán az 1936 37. iskolai évben szegény­sorsú inkolósgyermekek támogatá­sára 300 pengőt adományozott. A nemeslelkü adományról a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a tanfelügyelői jelentésből értesült és meleghangú levélben fejezte ki elismerését és köszönetét a főis* pánnak. Mussolini nyilatkozata sziciliai tartózkodá­sával kapcsolatban (A B. K. tudósítója jelenti) Angol katonai és politikai körök­ben nagy figyelemmel kisérik a sziciliai olasz hadgyakorlatokat, amelyen tudvalevőleg Mussolini is jelen van. Azonban kétségtelenül megnyug­tatólag hatott Mussolini messzinai beszédének az a része, amelyben hangsúlyozta sziciliai utazásának békés és épilő céljait. Mussolini ebben a beszédében ugyanis a következőket mondotta: — A hadgyakorlatok befajezése u;án politikai jellegű záróbeszédet szándékozom mondani Palermó­ban, de addig is sziciliai tartózko­dásom első pillanatéban el akarom oszlatni azokat a riasztó, képtelen híreket, amelyek még ma is fel­tűnnek a láthatáron. Sziciliai uta­zásom békés és épitő célokat szol­gál. NYITOTT TETŐ ! Augusztus 12 — 13, csütörtök fél 5, fél 7, fél 9, péntek fél 7, fél 9 Csütörtökön léi 5 órakor zóna I Két sláger egy műsorban ! Vilóghirü bécsi operett filmen, Madarász Lil Dagover, W. A. Ratty, Maria Andergast, G. Alexander A villámlovas Buck Jones

Next

/
Thumbnails
Contents