Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) július-szeptember • 146-222. szám

1937-08-10 / 180. szám

6 Ara O fillér m

f 1937 aug^ssftus 10. kedd 84. évfolyam 180, Körzeti gyűlést tartanak hétfőn délelőtt a békésmegyei fGdrászok (A B. K. tudósiiója jelenti.) A békéscsabai fodrászok szakoszlélya hétfőn este Schrőder Fererc elnökletével ülést tartóit. Az elnök a körze'i gyűlésen elhangzott s a szskmót erdek'ő problémákról számol! be, majd indítványára elhatározták, hogy f. hő 16 ón, hélfőn délelőtt 9 érért, körzeti fodrászgyűlést hivnak egybe, amelyen a békésrr egyei fodrászok vesznek részt. A gyűlésen a munkaidő törvényes szabályozásával, a minimális munkabérrel, a már évek óla napirenden lévő konlárkérdéssel és a tanorc artás revíziójával foglakoznék. Ugy tervezik, hogy memorandumot szerkesztenek, amelyben összefoglalják az összes kívánságokat s azokét szétküldik a körpont u'ján az összes ipartestületeknek, valamint felterjesztik a miniszterhez, hogy amikor sor kerül a munkeidő és munkabér rendezésére, mér ott legyen az érdekeltek álláspontja. E'hstérozták azután, hogy a három legjobb fodrásztanonc jutalmazáséra 6, 4 és 3 pengőt ajánlanék fel az iparos tanonciskolának. Barótjai védelmében késsel támadt a — börtönőrre (A B. K. tudósító ja jelenti.) Szerencsi József szegedi börtönőr két iemezjátékost kieéit tegnap délután a törvényszék fogházából a Csillag börtönbe. Amikor egyedül hazafelé ment, a Mars-téren eléje toppant Tandari János és felelősségre vonta, hogy miért kisérte két barátját megbilincselve. Az izgatott ember kést rántott és azzal támadt a börtönőrnek, akit azonban a járókelők megvédelmeztek a hirtelen támedástól. Tandarit a rendőrségre kisérték és letartóztatták. Szombaton autóbusz, vasárnap filléres gyors megy Szegedre, ha kellő számú utas jelentkezik (A B. K. tudósítója jelenti.) A menetjegyiroda szombaton délután autóbuszt indít Szegedre Az ember tragédiája előadására, ha kellő számú utas jelentkezik. Részvételi díj 6 70 pengő. Vasárnap viszont (a Dóm-téren a Bizánc kerül szinrc) filléres gyors megy, ha az érdeklődés megfelelőnek mutatkozik. Amennyiben ez alkalommal sem lenne elegendő utas, ugy ismét külön autóbuszt állítanak be délutáni indulással, személyenként 6 70 pengőért. A jelentkezéseket csütörlök délig kéri a menetjegyiroda, „A béke, amit az erőszak alkotott, nem maradhat meg" (A B. K tudósilója jelenti.) A Newyork Time aszerint harminckét ország elvb?n eifojredía Hull külügyminiszter juliui 16 i jegyzé kében foglaltakat, de Magyarország és Bulgária erősen kikelt a békéssrerződéBek igazságtalanságai ellen. Minden amerikai a t mondja, hogy a béke, amit fegyver és erőszak alkotott, nem maradhat meg. A nagyhatalmak közül Németor szág, Olaszország és Jspán nem váleszoitak, Spanyolország, Kina és Románia szintén nem. Legfeltűnőbb volt Kár.ya Kálmán külügyminiszter válasza, aki azt fejtegette, hogy Magyarország sohasem tartotta a békeszerződéseket örökéletüaknek. Magyerország nem követi az osztrák és német példát ez egyoldalú feryverkezés tekintetében. Tiszteletben tartotta a békeszerződést még akkor is, ha nehezére esett. Sajnos, ezonban egyes országok, rrelyek éppen e szerződések haszonélvezői voltak, nem tartották be a megállapodást, a kisebbséget semmibe sem vették. Ami p?di» a gazdasági vonatkozást illeti, Magyarország örömmel fogad minden oly megoldást, amely a megkötöttséget eltünteti és a világ gazdasági helyzetének javulásét elősegíti. „Az IPOSz jól tudja, hogy az iparos nem sikkaszt, amikor nem fizeti be az OTI járulékot" Izgalmas viták a körzeti iparos nagygyűlésen (A B. K. tudósítója jelenti.) Vasárnap délelőtt tiz órai kezdettel körzeti iparos gyűlés vo!t Békéscsabán az ipartestület nagytermében, amelyen Kovács Mihály, az ipartestület diszelnöke elnökölt. Az ülésen megjelent Papp József, az IPOK elnöke, valamint Füredi Lajos, az IPOSz tb. igazgatója és a környékbeli ipartestületek vezetői. Kovács Mihály diszelnök meleg hangon üdvözölte Papp József IPOK elnököt és Füredi Lajos tb. igazgatót, valamint a megjelent iperosokat. Ezután elsőnek Papp József emelkedett szólásra. Nagy beszédben vázolta az iparosság nehéz helyzetét és hangsúlyozta, hogy nem elég, ha az illetékes hatóságok meghallgatják az iparosság panaszát, Je segíteni is kell rajtuk, azonban most sajnálattal tapasztalja, hogy az illetékesek még el sem jöttek meghallgatni az iparosok problémáit. Kitért arra, hogy a közeljövőben megtartandó nagykanizsai iparos kongresszuson újból megtárgyalják a bajokat és reméli, hogy az ott elhangzott papaszok eljutnak a kormányzatig. Említést tett arról, hogy a gyáripar az utóbbi években lényesen megerősödött a kisiparosság kárára. Rámutatott arra is, hogy sajnos az iparosok között nincsen meg a megfelelő béke, együttérzés. Előfordul egyes pályázatoknál, hogy egyik-másik iparos ugyanazt a munkát, amit más tisztes polgári haszonnal kalkulál ki, nevetségesen olcsó áron hajlandó elvégezni Ez bizalmatlanságot szül az iparossággal szemben. Éppen azért fontos, hogy az iparosság szakosztályi életet éljen, hogy ilyen aránytalanságok ne forduljanak elő. Rendesen kell kalkulálni, hogy iparos emberhez méltó {letet lehesen élni. Sérelmesnek találja Bzt, hogy egy iparos-alapból a kormány a gazdáknak jutlat pénzeket, holott azüparosság hasonlíthatatlanul jobban rászorulna ilynemű Iá mogetásra. Kijelentette még, hogy a vásárok intézménye már idejét multa és az IPOK azon lesz, hogy az mihamarabb megszűnjék. Végül arra kérte fel a gyűlés tagjait, hogy az iparos üdülőtelepekel íőlük telhe'ő módon támogassák. Papp József beszédéhez Nyilas András, a békéscsabai cipészek szakosztályának elnöke szólt hozzá. Azzal kezdte beszédéi, hogy ez iparossőg su'yos helyzetének elsősorban a hatóság az oka, emely különféle rendeletekkel sújtja a kézmüiparosságot. Az IPOK elnöke itt félbeszakította Nyilas Andrást és kijelentette, hogy ebben nem azonosítja magát a felszólalóval. Nyilas András a továbbiakban kijelentette, hogy három éven belül a cipész kisiparosok teljesen tönkremennek, mert a különböző rendeletek a nagyiparosok kezére játsszák őket. A fényes cipőüzletek tele vannak gyári cipőkkel, míg a cipész iparos éhbérért dolgozik. Az önálló kisiparosokat a közmunkáknál úgyszólván bérmunkásokká degradálják. Sajnálja, hogy a két héttel ezelőtt Békéscsabán megtariott vármegyei cipéizgyülésen az IPOK nem képviseltette magét, hoiott kapott meghívót. Kifakadt ezután az OTI tartozásokkal kapcsolatos szigorra. Hangoztatta, hogy az OTI tartozások miatt lezárják az iparosokat, holott ez a vállalat azt sem tudja, hogy ho\a tegye a pénzét. A kisiparos ezzel szemben teljesen tehetetlen az ő adóséival szemben. Kiemelte, hogy nem szükséges ac OTI tartozások elengedése, mert az sérelmes lenne az olyan iparosokkal szemben, akik rendezni tudták az OTI járulékokat, de segítsék elő az érdekképviseletek az iparosok részére olyan munkaalkalmak teremtéséi, hogy eleget tudjanak tenni kötelezettségeiknek. Beszélt arról, hogy konjunktúrát emlegetnek. Tény az, hogy vangazdasági fellendülés, de ez csak a gyáriparnak hoz hasznot. Azzal fejezte be felszólalását Nyilas András, hogy a lábbeli készitő iparban addig nem Ieh«"t a minimális munkabérekről beszélni, mig a kontárkérdés nem lesz megoldva. Papp Józs' l válaszában kijelentette, hogy Nyilas András egy képűt döngetett vele, da az igazságtalan kritikát vissza kell ula* sitania, mert képtelenség, hogy az IPOSz minden szakmai gyűlésen megjelenhessen. Füredi Lajos, az IPOSz tb. igazgatója ^ lendületes beszédben kelt ki a 6-ik veszélyességi táblázat ellen, mert ha azt jóváhagyják, akkor az erősen sújtja majd az iparosságot. Az iparosok nem tűrhetik az OTI nak a játékát. Kifejezte, hogy nem elég ha tömött széksorokat lét, mert Békéscsabán sokkal több iparos van, akiknek itt lett volna helye a gyűlésen. Követelte, hogy a vidéki közmunka elsősorban a vidéki ÍDarosokat illesse meg. Kitért Nyilas Andrásnak az OTI val szemben tett megjegyzésére és kijelentette, hogy az IPOSz jól tudja, hogy az iparos nem sikkaszt, amikor nem fizeti be az OTI dijakat. mert hiszen örül, ha munkását egyáltalán fizetni tudja. Nagy baj, hogy az iparosoknak csak köte* lezeltségük van az OTI-val szemben és a helyzet egyre romlik, mert minden intézkedéssel sújtják. Ezután edótfási reformot sürgetett Füredi Lajos. Nem elég, ha az illetékesek csak hangoztatják a jóindulatot és nem cselekszenek. Az iparosságnak jussa van ebben az országban és nem is akar másra törekedni, minthogy rendes polgári életet élhessen. Balogh Sándor, a békési ipartestület elnöke és Szemenyei Pál, az orosházi ipartestület elnöke beszélt, majd áttértek az indítványokra. Békéscsaba és vidéke ipartestülele kérte, hogy a vidéki szék-