Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) július-szeptember • 146-222. szám

1937-08-04 / 175. szám

4 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1937 augusztus 15 napos nyári vasar Szenzációs olcsó árak! Nézze meg kirakataimat! sutsch Áruház (a városházával szemben) A könnyű máidal­csoporlban indul Miskolcon az Iparos Dalkor (A B. K. tudósítója jelenti.) Az Iparos Dalkör kedd este Hor váth István adóügyi tanácsnok elnökletével választmányi ülést tar­tott, amelyen az iparos daikarok miskolci országos versenyével fog­lalkoztak. Peredy János titkár be­jelentette, hoay a versenyt közbe jött akadályok miatt f. hó 8 tói 15-re halasztották. A vezetőség az igy nyert idő! arra használja fel, hogy biztosítsa a 450 pangős autóbuszutazás fedezetét. Az Ipa­ros Dalkör az országos versenyen a könnyű müdalcaoportban indul. Az olasz sajtó az angol­olasz közeledésről (A B. K. tudósítója jelenti) A Journalé D'ltalia hosszabb cik­ket közöl Chamberlain és Musso« lini levélváltásából. Londonban ugy tudják, hogy Chamberlain BT ive­sebben látogatott volna el Rómába személyesen, de mivel ez nem volt lehetséges, a levélíráshoz fordul. Nem tertjék ki?érinek, hogy a két külügyminiszter találkozása Iísz en­nek a levélnek a folytatása. Va­lószínűleg a népszövetség őss?i ülésszakán, ha Olaszország elküldi képviselőjét, Ciano és Eden Genf­ben fognak találkozni. Szerencsétlenség a békésszentandrási duzzasztó építésénél ..(A B. K. tudósilója jelenti.) ÜrmÖ3 Pál csongrádi napszámos a békésszentandrási Körös-duz­zasztó építésénél dolgozott. Munka közben valószínűleg rosszul lett a nagy hőség következtében és be­fordult a folyóba. Egy éppen arra uszó dereglye aló került. Holttestét még nem találták meg. Csongrád képviselő­testülete perel a „gyilkos" miatt (A B. K. tudósítója jelenti) Csongrádon rendkívüli közgyűlés volt kedden. A város képviselő­testülete foglalkozott a Tiszavidék c. helyi lapnak azzal az állításá­val, hogy a képviselőtestületben egy gyilkos is haiyet foglal. A cikk Sághy S J\inos képviselőtestületi tag aláírásával jelent meg, de az író nem nevezfe meg, kire célzott. Állítását az egész képviselőtestü­let sértőnek találta. A közgyűlés egyhangúlag visszautasította, a tá­madást alaptalannak minősítette, egyben felhatalmazta a polgár­mestert, indítsa meg a bűnvádi el­járást Sághy S. János ellen, aki a rendkívüli közgyűlésen egyébként nem jelent meg. Gyenge volt az idén Békéscsabán és környékén a selyenigubótenyésztés (A B. K. tudósítója jelenti.) A selyemgubófenyésztés szegény emberek foglalkozása. Sok vele a munka és nem egy eeeíben nem ugy fizetik meg a fáradtságot és kiizködést, mint kellene. Ebben az évben nem is sikerült a tenyész­tés Békéscsabán és környékén ugy, mint ahogy más esztendőkben, ez­úttal azonban kivételesen nem je­lent teljes mértékben csalódóst a kisebb eredmény. Igaz, hogy haiionüt százalékkal keve­sebb gubót szolgáltatlak be a tenyésztők, mtnt általában más években szoktak, de közrejátszott ennek a csökke­nésnek kialakulásónál az is, hogy jobban volt munkaalkalom az idén s éppen amikor a hernyőkiosztós kezde tét vette, torlódott a mező­gazdasági rr unkák zöme. Ami vi­szont már kellemetlenül érintette a tenyésztőket: a negyedik vedlés idején nagy meleg volt, a déli szél következtében sok hernyó elpusz­tul. Ezzel azonban mindig számolni kell annak, aki tenyésztéssel fog­lalkozik. flpatartdsra kötelezte a kúria a gazdag orosházi gyermeket (A B. K. iudósitója jelenti, Különöa hátterű ssülőiartáei per­ben mondotta ki a végső szót a kúria Thébusz-tanácsa, amikor i!é leiével arra kötelezte a vagyonos gyermeke!, unokát, illetve vőt, hogy vagyontalan apjuknak kötelesek életjáradékot folyósítani. A kereset szerint Eisemann Sa­lamon orosházi textilkereskedő férj­hezadta a lányát Bialzurker Ja­kabhoz, aki később társa lett a cégben. A házasság boldognak bizonyult s csakhamar megszüle­tett az unoka. Az üzlet olyan jól jövedelmezett, hozy a társsscég Bécaben, Budapesten és Barlinben házakat vásárolt, majd évek rnu'va a vő Pesten nagybani üzletet nyi­tott, az epós azonban továbbra is O/oshézén maradt. A gazdag Bialzurkernek sehogy sem tetszett, hogy apósa Orosházán maradt és 'társadalmi emelkedést véit látni abban, ha Bpósével feloszlatja az üzletet és Budapestre viszi. Ké­sőbb va'óban megállapodtak ab­ban, hogy Eisemann Salamon töb­bet nem árusít Orosházán, felmegy Budapestre, itt élete végéig folyó­sítanak neki havi 50 pengő! tar­tásdíj cimén, ezenkívül fedezik évi 500 pengő hásbérét is. Az igéret alapján Eisemann a fővárosba költözött, ahol azonban pár hónap után kinos meglepetés érte: veje egyetlen fillért ee folyó­sított. Eisemann kénytelen volt pert indítani gyermekei ellen. Per­be fogta Bia'azurker Jakabot, a vajét, unokáját — aki közben cégtárs lett —, leányát, Klárit és harmadrendű alperesként a cé­gf»t is. Az ügyet elsőfokon Török Gáza törvényszéki biró tárgyalta, itébtre azonban nem került sor, mert az unoka köitben megegye­zett a nagyapjával, hogy havi 40 pengőt fizet. Az öreg Eisemann beleegyezett, annál is inkább, mert az unoka közjegyzőnél vég­rendeletet is készített. kötelezve magét, hogy nagyepja esetleges elhalálozása után nagyanyja ré­szesül ebben a juttatásban. A magállapodást azonban ő sem Julius 26-tói auguszt. 7 ig enyvegi vasar r __ Julius 26 tói auguszt. 7-ig Az ö összes tropikál-, vászon- és nyáriszövetöltönyök árét fiusz százalékkal 20% kai) leszállítottuk Minden darabon íálható a r gi és a marséi elt idenyvégi ár isi Kulpin Divatház férfi készruhaosztálya — Békéscsaba tartotta be, úgyhogy a per újból a törvényszékre került és itt köte­lezték a gyermeket o 40 pengő tartásdíj fizetésre. Legnagyobb meglepetésre az unoka fellebbe­zett, az ítélőtábla Rákóczy tanácsa azonban teljes egészében hely­benhagyta a törvényszék ítéletét. Bialazurkerék azonban még igy sem voltak hajlandók fizetni és felülvizsgálati kérelemmel fordul­tak a kúriához. A kúria Thébusz­tanácsa ítéletében teljes egészé­ben helybenhagyta az ataó bíró­ságok döntését. Az indokolás sze­rint a gazdag és vagyonos fia kö­teles édesapja eltartásáról gondos­kodni, annál is inkább, mert köz­jegyzőileg is kötelezte erre magát. A tiszántúli mezőgaz­dasági kamara terüle­tén egyedül Csabán lesz mézexportvásár A Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara már régebben kifejezte azt a kívánságát a külkereskedelmi hi­vatal élőit, ho^y szükségesnek tar­taná a kamarakerület egymástól távolabb eső két helyiségében méz­exportvásár magrendezéhét. Á kamars a kérelmet konkreti­zálta is és Békéscsabát, vEl.mint Hajdúböszörményt jelölte meg e célra alkalmas vérosokul. Békés­csaba és környéke már a mult év­bín megrendezett mézexporvésér alkalmával megmutatta, hogy egy ilyen export vásár eredményességé­hez szükséges mennyiségű mézet elő tud állítani. Hajdúböszörményt viszont az ott szeptemberben ren­dezendő „Hajdú Hét"tel kapcso­latban méhészeti kiállítás tette volna alkalmassá egy ilyen export­vásár megrendezésére. A kamarának css*k az egyik kí­vánsága teijeBüShetett, mert hono­rálni kelietl a iöbbi vidéki mező­gazdasági kamarák ezirányu kí­vánságát i». Igy végeredményben minden kamara kerületben egy-egy exportvásárt ren­deznek, — mely a tiszántúli kerületben Békéscsabán lesz. A rendelkezésre álló kiviteli kon­tingens ugyanis nem adott több vásár megrendezésére lehetőséget. A Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara és a külkereskedelmi hiva­tal a maga részéről mindent ol fog követni az exportvásár sikere ér­dekében, szükséges azonban, hogy maguk a termelők is kövessenek el ennsk érdekében mindan tő ük telhetőt. Nem szabad megtörténni annak a néhány és a kereskede­lem által sokszor hangoztatott sza­bálytalanságnak, hogy ez export­vásáron bemutatott minta nem volt azonos egy-két esetben a térolt méz minőségével. A Bákésvármegyei Méhészeli Egyesület, amely egyéb szempont­ból is igen áldásos tevékenységet fejt ki a hozzátartozó vidékeken, igen intenzív és eredményes köz­reműködésével, a mézexportvásár sikerét — a mull évihez hason­lóan — ez évben is biztosítani fogja.

Next

/
Thumbnails
Contents