Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) július-szeptember • 146-222. szám

1937-08-01 / 173. szám

1937 augusztus 1 BEKtSMEGVEI KOZL0NY 5 Harisnya keztyii T ® fehérnemű jő minőségben ESCHER-nél Andrássy-ut 7. Lady, Vagabund, Donna stb. ne­vek. E«ekre azt mondta Ambrus uram, hogy „kell a fanének, ciak nem gondoljátok, hogy ilyen nevek miatt leszólatom a famíliámat f Tisza, Duna, Sajó, Bodri, Legény, Cigány. Balyár, Basa, Fürge, Vi­gyázz, Mitvisz, Kujon, stb. pedig dögive! lévén a városban, szintélt nem kellett, nem pászolt neki. — Magyar nevet, szipst is, oj jant tanájjatok, amijien mig nincs Bikis városába. — Ez volt a kö­vetkező hétre szóló utasítása. Hatvan, nyolcvan, s talán még több ku'yanév is előkerült, amikor egy szombat este lebbencsleves­ből és lekváros derelyéből állott jó vacsora utón pipaszó mellett csendesen borozgatva, családi ta­nácso' tartott Ambrus uram „ebbe a dologba", hogy „szabad vile­minyit adja le" a „lelkem Bar­kám" feleségétől kezdve a kétéves Ferkó gyerekig minden családtag, illetve, ahogy ő mondani szokta „cseléd". Ám de heteken át hiába­valónak bizonyult a fejtörés, a kis kutyák bizony pogányok maradtak. A fami'ia tudománya és találé­konysága kimerültnek konstatál­tatvőn, szélesebb körbe terelődött az orientálódás. Á Bálint család­ján, meg a sőgorékén és komá­jékén kívül a községházán, a pia­cokon, a kocsmákban, a kávéhá­zakban, sőt még a birinyi (mező berényi, meg a vári (gyulavári) országos vősőron is hajszolta Amb­rus uram a rilka, szép és magya­ros kutyaneveket, mig végre az utóbb emiitett község vásáráról, melyen linókat adott el, azzal az örvendetes bejelentéssel tért haza két nBgyobb fiával, hogy „nomő­ma meg lesz a ku'.yakeresztelő". Amint leszállt szekeréről, elő­szedte és szétosztotta a hozott vásárfiát. A kis Ferkónak trombi­tát, a Kati gyereknek gumilabdát, a Jancsinak kalapot, a kis Amb­rusnak ujjast, a Boriskának sza­lagokat, a „lelkem Borkám"-nak, meg az idesanyjánek egy-egy fej­kendőt, a csecsemőnek kereplőt, Bálint öcskösnek pedigtelen deb­receni pipát. Mézeskalácsot persze nyíri A Kósa-féle csónakház uj csónakjaival és udvarias ki­szolgálással rendelkezésre áll az evezni óhajtóknak az egész perepattynak. Azután bort hozatott fal a pincíből egy nagy korsóval asztalőra s még mielőtt a pőrol«ó ételt az aszta'ra tétette volna, megnyitván száját, eképen szóla : — Lelkem Borikám, hallod h5 I Gyfijjetek be valamennyien. És miután egybegyűlt a família apraja és nagyje, egy kél ünne­pélyes köhintés után nekifohász­kodott a vásárról hazajövet jól át­gondolt beszédjének, mely igy szólt: — Azt hiszem, hogyhál meg lesztek eligedve a kutyaneveze tekkel, amiket hoztam. R»naete? nivről vót mán itt szó, öreg idün által. Máma elvettyük a ku'vake­resztelő gongvát. Az egyik him­kutyánknak a Turul nevet aggyuk. Ez tiszta is szip magyar niv, meg osztón hőt ilyen nevezetű ku'vőja még a víc'ispánunknak sinc9. I iB7, hogy ez lulajdonkip an madórniv, de ez mit se tes*. Lém a Tis«a niv folyót jeleni, vis^ljU « pró­fok is. Mir ne lehetne hát a mi ku'yánk neve Tu-ul ? . . . A mő­sík him^utyának Lurkó n«vet ajált egy dobozi ismerüsöm. Eí a kis Ambrusnak is nagyon teccik. Ak kurátusnak tartom és rászavalok magam is. Síóbajöhetne ugyan még a Pu rdi, vagy ahogyan a gyerekek mondanák : Purjyi niv is, mivel, hogy barnás fekete az a köjök. de csak megfaMőbb vóna a Lurkó. A nöitinynek Vak­kanc3 legyik a neve, merthogy a kutyának vakkantás az hivatása, mihőnci valaki meghúzza a mad zagot odakint a kiiajtón, ava-jy baloppan a portónkra. Díhát mi­vel észtet u?yis Bálint ecsim kirle, őtalízó'ijjuk üt, oszt majd eldönti ü. A Turult kivisszük a kistanyőra. Az anyját, mivel kivinült, a sin­térnek acrgyuk. I »hon marad he­lyéba a Lurkó. Nó, jó lesz igy ? Az egyértelmű válasz természe­tesen „igfn" lelt és minden arc­ról a megkönnyebbülést lehetett leolvasni ennek kiejtése után. Határozatba ment tehát, ho?y Turu\ Lurkó és Vakkancs névre keresztelődnek a kutyusok. Ehez Bálint is hozzájárult, aki az ő Vakkanc át azonnal haza is ve­zette pórázon. Az öreg kutya va­csora porciójának elfogyasztása után gyapmesteri kézre került még azon esle. Ambrus uram és családja pedig áldomás ivással fejezé be a nagy és nevezetes napot, amelynek utolsó óráiban öreg idők nagy gondjától szabadult meg a gondos CBstádfő. Tizennyolcmázsás vasököl ugyanolyan sulyu földtömeget pehelyként emel magasba a békésszentandrási duzzasztó munkálatainál A földmunka során 360 ezer köbméter földet termelnek ki az elektromos erővel működő hajózó-zsilip nagyszabású munkájában Békésszentandrás, ju'ius hó. A kánikulai tűző nap forróaő­gőt csendes északkeleti szél eny­híti. A most elkészült szarvas — békésszentandrási pompás beton­úton, mint a szélvész röpül a ke­rékpár és pőr perc alatt kiérünk a délutáni nyugalomban pihanő Békésszentandrás községbe. Csend és békesség ez a szép kis falu i'yankor. A községházén minden ajtó zárva. A rendőrszobán se ta­lálunk senkit, a tüzérségen is édes ólmát alussza az inspakciós tüz olló. A folyosó végén ,fgy takarító asszony igazit u!ba. Ö is olyan álmos. Nyár van. A gáton már üdébb táj fogad. Amig az országút környéke a ti­pikus alföldi sárga színbe öltözött, a kiégett réteket, lekaszált tarló­kat csak a zöld kukoricatáblák üdesége tarkítja, ilt a Körös kö zelében virágos rétekre találunk, különösen a széleskilerjedésü ár­térben, ahol a fűznek ezüstzöld erdeje terjeszkedik széjjel és a kubikokban szelíd gólyők ólído­gálnak féllábon, csak nagynéha dugják le csőrüket egy kis béka eledelért. Elbűvölő lálvőny fogad bennünket a zsilipnél. kent a mélyben, a csen­desen folydogáló Koros másik oldalán egy uj Kőrőság átmetszésének hatalmas munkája fo­lyik, torpemozdonyu kisvasutak szaladnak, vígan füttyögnek, kubi­kosok hordják a föl­det fel a meredek part­ra, amott fuvarosok bajózzák ki az uszá­lyokból a bazaltot és nyugatnak pedig két kotrógép monstrum emelgeti a mélységből a hatalmas földtöme­geket. Pesti ujiágiró kollégám elbű­völve a pompás látványtól, azon­nal fényképezőgépéhez kap, hogy késő estig a felvételek egész so­rát készítse el lapja számára. E^y felséges körutazás után, amit a földön, levegőben, hajón és kis­vasuton majd kerékpáron teszünk meg, sokszor hátunkon cipelve kétkerekű szállitószerszámunkat a nagy mélységeken át, rátalálunk a munkálatokat vezető Vázsonyi Béla főmérnökre, aki lekötelező szivélyességgel fogad bennünket és szegődik mellénk, hogy szak­tudásával és munkaszeretetével mutassa be nékünk az épülő mű tarveit és a folyó munkálatokat. Megtudjuk e'őadásábó', hogy a duezasztó ép'tése során 360 ezer köbméter földet termelnek ki és hordanak széjjel. Egy külön ágat ásnak ki a Körösön, amelyben a 120 méter hoiszu, 12 méter szé­les és 6 méter mély hajózó beton­r.si'ipet helyezik majd el. A régi holtágba pedig egy hatalmas zsi­lipet építenek be, amely három betontornyával és óriási karjaival tárolja maid a vizet a hajók szá­mára. A bökényi duzzasztó mellett es lesz a második vízlépcső, amit majd a békési harmadik és a ne­gyedik gyulai fog követni, ami által a Körösök hajózhatók lesz­nek és az olcsóbb vizi ut folytán, nemkülönben az öntözési lehető­séggel az eddig annyira elhanya­golt Á'föld eme részén uj, boldo­gabb élet kezdődik el. Az eddigi munkálatok során a földmunká­latoknak mintegy kétharmadát vé­gezték el. Ő z óla meleggel, hi­deggel, árral, zivatarral, talajvízzel és az időjárás ezer viszontagsá­gával, da legfőképpen a mindent befogó nagy sárral harcolva a munkások százai dolgoznak ál­landóan, négy vármegye kubikusai találnak ilt munkára és most, hogy a mezőgazdasági munkák a munkások nagyrészét elvonták az iíteni munkától, csak 160 munkás dolgozik itt. E?zel szemben azon­ban a két kisvasút 15 15 csillével szinte megszakítás nélkül hordja a földtömegeket, amiket két amerikai gépkolosz szus, két óriási kotró­gép emel ki a mélység bői. Itenyugőző látvány nézni ezeknek a gép­szőrnyetegeknek csodá­latos munkáját. Lakásberendezés olcsón és nagy választékban, kedvező fizetési feltételekkel is kapható KOPSTEIN BÚTORÁRUHÁZBAN Békéscsaba, Andrássy-ut 25 Kedvező fizetési feltételek! $

Next

/
Thumbnails
Contents