Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) április-június • 72-145. szám

1937-04-18 / 87. szám

6 ÖEKESMEGYE1 KÖZLÖNY 1937 április 6 KÖZGUZDASáG Helyes-e a zárt szám bevezetése a csabai szikvizgyártásnál ? Az iparügyi minisztériumban már készül a gyárosokat kielégítő rendelet A magunk részéről több izben leszögeztük véleményünket, mely a zért-szém ellen szól. Veszélyes kísérletnek látjuk, melynek végső fejleményei felmérbetetlenek. De a sejlónak elsősorban hü képét kell adni az eseményeknek. E^ek ped g egyre-másra kiter­melik a zárt-számra való törek­véseket. Íme, a legujtbb: Beszámoltunk arról, hogy a bé­késcsabai szikvizgyárosok bead­ványt intéztek a városhoz és ké­rik: az iparhaiÓ8ég rendelje el a zártszámot a békéicsabai szikviz iparban. A szokatlan javaslattal kapcso­latban kérdést intéztünk az érde­keltekhez, hogy mért láljék szük­ségesnek a zártszámot, illetve le­het-e egyáltalán meggátolni azt, hogy valaki, aki megletelő tőké­vel rendelkezik, szikvizgyérat ala­pítson. Szétforgácsolódik a vásárlóközönség Megkérdeztük az egyik tekinlc­lyes békéscsabai szikvizgyárost, aki a következőkei mondotta a kérdéssel kapcsolatban : — A beadvény teljesen indo­kolt, mert jelenleg is 8 szikvizgyár működik Csabán, amelyek alig tudják fenntartani magukat és ha most egy ujabb vállalat kapcso lódik be, akkor., mégjobban szét­forgácsolódik a fogyasztó közön­ség s ráfizetés nélkül nem lehet majd szódavizet gyártani. — A mai viszonyok mellett egyébként is csak csökkenhet a vásórlóképesség, nincsen ki átéa arra, hogy a fogyasztás emelked­jék. — Az áremelésre nem gondol senki, nem is akerunk ehhez a lépéshez folyamodni, mert a fo­gyasztóközönBég jórészét elveszí­tenénk. — A beadvánnyal mi csak azt akarjuk elérni, hogy amúgy is ne­hezen fenntartható üzemeinket ne kelljen leállítani. Egyébként ami az árakat iiieti, Békéscsabán ezidő szerint 4 fillérrel olcsóbb a szó­davíz mint Gyulán. Visszatérve a zártszámra, tudomásom szerint, ez akciót az iparügyi miniszter is támogatja. Rendelettervezet a zárt számról az iparügyi mi­nisztériumban Elekes Gyula ipartestületi jegyző, akit ebben a kérdésben nyugod­tan lehet pártatlannak tekinteni, a czikvizgyárosok javaslatának ipar­jogi vonatkozásait tárta fai tz aláb biakban: — A szikviz csaknem közszük­ségleti cikk, különösen nyáron, amikor mindenfelé rengeteg fogy belőle. Kézenfekvő, hogy meg kellene védeni valamilyen módon a szódavízgyártókat, hogy az el­fajuló verseny ne tegye egyre job­ban tönkre őket. A szikvizgyártás szabad ipar, nem kötik semmi féle előtenulmányozáíhoz s éppen ezért mindenkor fenyegetheti ve­szély az ezzel foglalkozókét. hogy va'aki nagy tőkével iparengedélyt vált, dömpingárakkal rukkol ki s „kivégez" mindenkit. — Az iparügyi minisztériumban már számoltak ezzel 8 ez uj ipar­törvényben kepoit fe halalnraeés alapján tudomásom szerint készül egy rendelettervezet, mely a szik­vízgyártók érdekeinek védelmére kötelezni fogja a városokat sza­bályrendelet készítésére. A rende let kimondja majd, hogy minden 5 - 6000 lakos utan lehet enge délyezni uj szikvizgyáriótelepet, ha tehát a 6000 et tekintjük ala pul, Békéscsabán betelt a létsiém. Még nem döntött az iparhatóság Az üggyel kapcsolatban felkeres tük a városházán Francziszky La­jos dr. városi aljegyzői és iparha tósági biztost, aki kijelentette, hogy a szikvizgyárosok kérését vélemé nyezés végett felküldte a sr-egedi kereskedelmi és iparkamarához és majd csak a kamarai válasz után foglalkozik az iparhatóság érdem ben az üggyel. A fogyasztó véleménye Megszólaltattuk végül Békéscsa ba egyik legnagyobb ssódaviafo gysszlójót, ez egyik szálló tulaj­donosé 5, aki a következőképpen nyilatkozott : — Éti magam részéről a sza­bsdkereskedelem hive vagyok bi ronyos mértékban, azonban tény, hogy Békéscsabán ezidő szerint annyi szikvizgyár működik, hogy egy ujabb vállalat bekapcsolódása komolyan veszélyeitetné n meg­levő gyárak fennmaradásét. Inkább életk< p'sebbek, erősebbek legye nek sz üzemek és ne emeljék afc engedélyek számát, mert a legyen­gült szikvizgyárak narr, tudják majd kellőképen kiszolgálni a fogyasz­tókat. Ez esetben helyesnek tar tOTi a zórtezám bevezetését. * Amint a fentiekből kitűnik, a hangu'at a zértszám mellett nyi­latkozik meg, dfl természetesen ez ügyben az iparhslóíiágé lesz az u'olsó szó. —m/— 700 ezerért 100 ezer pengőt kapott vissza Debrecen város a biztosító intézetektől A város vezetői komolyan foglalkoznak az önbiztositás gondolatával E^y biztosító intézet a lejőri biztosilóssbl kapcsolatban ajánla tot tett Debrecen városának és ennek révén megdöbbentő adatok kerültek a probléma tüzetes ta­nulmányozásába kezdő dr. Kői csey Sándor poigérmester elé. Ki­derült ugyanis, hogy Debrecen va­rosa 35—40 ezer pengőt fizet ki évenként különfele biztosítási dijak cimén s ezzel szemben már évti zedek óta semmiféle jelentősebb kór nem volt. tehát a város valójában feles­legesen fizette ki a ren­geteg biztosítási dijai. Az utóbbi husz esztendő alatt mindössze egyetlen olyan év volt, amikor 15 ezer pengő kártérítést kapott Debrecen, mig más évek­ben átlag legfeljebb 5—6 ezer pengő volt az előforduló kárért téritett összeg. E huaz év mérlege tehát nagyon kedvezőtlen a városra, mert 700 ezer pengő kifizetett biztosítási dijjal szemben a biztosító intéze­tektől legfeljebb 100 ezer psngőt ZOLDHITELEKET (Váltógyorskölcsönöket) kaphatnak 7 százalék kamatra a gazdán, bérlők, földbir­tokosok; úgyszintén szerzünk óvadék, kaució cé jaira takarekkönyvet pesti nagy­banktól, bizalmi álláshoz, házfelügyelőségekhez, valamint jólfizetstt elhelyezke­déseket hozunk létre Budapesten, hosszú szerződéssel. (Választék van!) Heller Kereskedelmi- és Bankhitel-irodája, törvényszékileg bejegyzett cég. Alapítva 1925. Budapest, IX., Dandár-ucca 24. (Részletes felvilágosítás és tájékoztatók 50 fillér válaszbélyeg ellenében.) látott viszont. Világos tehát a szá­mítás, hogy ha e város mér régen áttért volna ez önbiztositás terére és nem íissette volna a rendkívül megás biztosítási dijakat, u^y most rendelkezne egy 600 ezer pengős önbiefositáei tartalékalappal amit az idők sorén nagyon kedvezően gyümölcsöztethetett volna s igy az alap a kamatokkai legalább 800 ezer pen­gőre növekedett volna. A város vezetői most komolyan foglalkoznak az önbiztoeitásra való áttérés kérdésével s nem kétsé­ges, hogy ha ennek megvalósu­lása sikerül, u^y a jő eredmény láttán az ország többi városai is sietve köveinek Debre­cen okos utmutatását. Az önbiztositás rendkívüli elő­nyeire jallemsrő, hogy Fabinyi pénzügyminiszter jóindulatu támo­gatásával a dohánytermelők tul­nyomd része már ezév­től kezdve az onbizto­sitás útjára lép s míg a biztosító intézetek 15% os jégbiztositási tarifát követelnek tőlük, addig az önbiztositás révén mindössze 5%-ba ke­rül majd a dohányter­més biztosítása. Kupari A DUBROVNIKI RIVIER \ LEG­NAGYOBB STRANDFÜRDŐJE A szállodák közvetlenül a finom fövényü strand méllelt páratlanul s2ép subtropikus park közepén te­rülnek el. A szobákban a legtöké­letesebb komfort. Mindennap tánc, hangverseny, sport. Kitűnő konyha. Felvilágosítással szolgál : a FíirdúigazgatÓ8ág Kupari, Jugoszlávia A biztosító intézetek toronymagas díjtételeikkel tehát va'ó:ággal be­lekényszeritik az érdekelt közön­séget és közüleleket as önbizto-­sités védőaéncaiba. Szépségápolás írja : Gergslyné Popper Lídia Túlságos hsjszáiivövés A női bőr szépségének főellen­ségei közé sorozhatom a felesle­ges hajszálakat ív. Ezek az arcon s a végtagokon Bzoktak jelentkezni, A túlságos hajszálnövést leggyak­rabban belső ok, — a petefészek rendellenes működése idézi elő^ Ilyenkor a folyamatot belsőleg az orvosnak kell befolyásolni injek­ciókkal és gyógyszerrel — azután a meglévő szálakat, amit ez mér el nem mulaszthat, kell véglege­sei kiirtani. Nem minden esetben keletkezik a hajszál belső okból kifolyólag, — negyon gyakran a nők másuk idézik elő olyan mó­don, hogy mikor még csak pehely szól fcrméjében jelentkezik, az ercon vagy a végtagokon — min­denféle csodaszerhez folyamodnak,* leggyakrabban gyantához, amely­nek segítségével 10 perc alatt a lébakat vagy az arcot szőrtelenítik. Később, mikor a szőrösödés meg­indul kb. 3 4 hét múlva láthatód hogy mennyire megerősödött a gyenge pihe, — de akkor már nem hagyják abba — mert még csúnyább mint eredetileg volt. Az arcról gyakran csipesz segítségé­vel szokték eltávolítani a szálakat, — nyugodt lelkiismere tel állitha­tom, hosy minden esetben — egy szál helyett kettő nő vissza. Ha mér a szépséghiba megvan és nem tul feltűnő, ugy 3% hid­rogén hyperoxiddal ki ienet szőkí­teni, esetleg ollóval rövidre vágni, ezek az eljárások legalább nem erősitik a szálakat. Fél megoldás azonban ilyen módon eljárni, — tökéletesen és véglegesen eltün­tethetők a hajszálak villamos tük segítségével. Minden szál gyökeret külön-külön kell kezelni, tehát nem 10 perc alatt érhető el az eredmény, hetek, néha 4-5 hónap is szükséges hozzá. Kezelés után kicsi, szabadszemmel alig látható pörk keletkezik a bőrön, ami 2-3 nap múlva leesik és a bőr telje­sen nyomtalan lesz. Sok örömtől, többek között a alrandolóstól fosztja meg a nőket a karon-lábon fellé­pő hajszólnövés, azt ilyenkor ki kell szedetni és a nyáron csupasz végtagokkal élvezhetik az úszás és evezés örömeit. Rakett hurozás és javitás Márkás ütök és labdák! Szenzációs olcsó áron Lvther-ncca 8. szám

Next

/
Thumbnails
Contents