Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) április-június • 72-145. szám

1937-04-17 / 86. szám

6 Ara O fillér KÖZLÖNY Békéscsaba, 1937 április 17. ssombat 64. évfolyam 88, azám J^J

APIREND ELŐTT Soha több kézenfekvő, első hailásra meggyőző, vilát nem tűrő biionyiték nem kerülhetett annak használatéra, eki ez. emberiség fejlődését tagadja, mint dicsőségteljes korunkban. Vannak, akik az ész, az erkölcs, az emberiesség uralmánek erősbbödését állítják? Ugyan, kérem, tessék széjjel nézni szerte az embereknek csúfolt szőr nyetegekkel telehintett földtekén. Csak egy pil antást kérem I Egy pillantást a spanyol A'poktól— Dsgrelle úrig, vagy a román vasgárdistáktól—Jagoda őexhóhérsógáig. Hogy elmenjen tüstént a kedve mindenkinek, akibe még s«orult néminemű maradék bizakodás a teremtés koronájának jövendő sorsát illetőleg. Lázasan kutatunk állandóan jelek utén, amelyek érveket szolgál tathatnak a fentiekhez hasonlóan pesszimista beállítás ellen. És fellobbanó örömmel, lankadatlan energiával mulatunk rá minden legkisebb olyan jelenségre, amely alkalmas arra, hogy ébren tartsa hitünket az emberben. Hitünket, amely a huszadik század minden hiietlen8égre csábító ostobasága és aljassága mellett is rendületlenül él. Es a napokban történt valami, ami ezt a hitünket nagyranöveli. Az eseményről szűkszavú híradás számolt be a magyar újságok legnagyobb részében. Pár soros cikk, amely minden megjegyzés nélkül közli a száraz tényt, hogy Washingtonban szigorú törvényt hoztak a lincselés ellen. Ssigoru törvényt, amely nem ismer tréfát. Huszonöt évi fegyházzal sújtja a Iinc8előt és öt évi fegyházzal, meg magas pénzbüntetéssel a hivatali közeget, aki nem tudja megvédeni a lincselőktől a rábiiott foglyot. Nem negy eset, mondják kézlegyintéssel a pesszimisták. Szégyen, hogy még nem volt ilyen törvény, szegezik nekünk Ítéletüket azok, akik csak ócsárolnak. Igazuk is van. Régen meg kellett volna, hogy legyen. Mert eddig is ép ilyen szégyenteljes, ilyen minden emberiességet megcsúfoló dolog volt, hogy vaiakit a népharag minden teketória nélkül felköthetett, ha fekete volt. Csak ugy tessék-lássék üldözték érte, aki megtette. Igaz. De mégsem volt meg. Mégis 1937-ig várt. Hogy most aztán, amikor a világ egy jókora részén megint polgárjogot nyer a — ha csak átvitt értelemben való — lincselés, amikor attól függ sokfelé egy egy bűncselekmény minősítése, hogy aki elkövette, az milyen fajú, — most, 1937-ben megszülessen a törvény Amerikában, amely kérlelhetetlen szigorúsággal véget vet ennek a gyalázatnak. Érdemes megjegyezni ezt a dátumot 1 Munkaértekezlet a közigazgatási bizottság ülésén (A B. K. tudósítója jelenti) A közigazgatási bizottság műit havi gyűlésén Sebők Elek dr. javaslatára a közigazgatási bizottság elhatározta, hogy a következő, vagyis április havi ülésén a bizott ság meg fogja tárgyalni a munkakérdést, illetőleg a bizottsági tagok közöini fogják elgondolásaikat a munkaalkalmak teremtésének lehelőségéra vonatkozólag. A közigazgatási bizottság folyó hó 14 iki ülésének véáén ez a megbeszélés tényleg meg is lörtént és először is az indítványt tevő Sebők Élek dr. tette meg nagyértékü és a megvalósítás sorén igen életrevaló javaslatait. Ezekhez a javaslatokhoz szóltak hozzá az alábbi sorrendben : Beliczey Géze, vitéz Orsovay Alajos, báró Apor Vilmos dr. és vitéz Márky Barna dr. alispán. A felszólalásokra reflektálva a főispán örömét fejezte ki afelett, hogy ez a megbeszélés megtörtént és ezáltal a bizottsági tagok előtt is nyilvánvalóvá vált, hogy milyen nehéz a békésmegyei munkanélküliség kérdésének szakszerű és megnyugtató megoldása. Annál is inkább, minthogy ez a kérdés az itteni munkása, g tul dimenzionált száma folytén tisztán vármegyei alapon meg sem oldható s csak mint országos probléma kezelhető s ez alapon kell keresni tehát a megoldást is. A főispán ezután Sebők Elek dr. indítványa és az ezzel kapcsolatos hozzászólásokra adott válasza után ismertette a saját elgondolásait is, amelyek ügyében már a mult évben előterjesztést tett a kormányhoz és az alábbiak szerint kérte: 1. Békésvármegye területére a cukorrépa-termelési területek növelését. 2. A vármegye területén uj mezőgazdasági szeszgyárak létesítését. illetve engedélyezését. 3. Termelő szövetkezetek alakítását. 4. A telepítési törvény kapcsán a vármegye eladásra kerülő birtokaiból a kisemberek földhözjuttatását. 5. Nagy és közérdekű földműnkálatok megindítását. 6. Öntözőcsatornák megépítését és ai öntöző gazdálkodásra berendezkedni kívánó kisgazdaságoknak anyagi megsegítését. 7. Napköii otthonok létesítését a munkában levő szülők gyermekeinek gondozáséra. 8. Hathatós és messzemenő tó mogetés! a háziipari tevékenység fokozáséra, valamint a kisebb gazdasági áaek — méhészet, selyemhernyó tenyésztés — minél nagyobb mértékben való tenyésztésére. Még a mult év tavaszán tett ezen előterjesztés kapcsén a kormány már is intézkedéseket tett több irányban. Igy megkezdődtek a KöröB hajózhatóvá tételére és ezzel összefüggésben az öntözés lehetőségére és megteremtésére vonatkozó nagyarányú munkálatok, valamint a háziiparnak és a fent említett kisebb gazdasági ágaknak ez állam részéről való széleskörű propagálása és anyagi támogatása. Az óvodáknak a belügyi tárca kormányzata alá való átvételével a megvalósulás stádiumába jutott a napközi otthonok kérdése is. Gondoskodás történt a kormány részéről arra vonatkozólag is, hogy a Békésvérmegyében eladásra került és eladásra kerülő nagyobb birtokterületekből kielégítést nyerhessen az érdekelt községek lakosságának legális alapon nyugvó és jogoa földigénylése is és egyúttal továbbra is lehetővé tétessék az ottani mezőgazdasági munkások jövőbeni kereseti lehetősége is. Gondoskodik a kormány a kitűnően bevált sziktalajjavitó akció folytatásáról és fejlesztéséről is. Remény van arra is, hogy a vármegye területére néhány szeszgyár engedélyezhető lesz, amely az ezzel kapcsolatos répaterület növekedésével ugyancsak további, állandó nunkaalkalmat jelent. A főispán ezután ismertette a kormánynak a pénzügyminiszter expozéjában kifejezett közmunkaprogramját, a kormány által tekvezett útépítési, csatornázási, öntözési, épitkesési és egyéb hasznos közmunkaalkalmat teremtő intézkedéseit, amely célokra a kormány a következő gazdasági évre 90 és fél millió pengőt irányzott elő, vagyis 32 millió pengővel többet, mint az elmúlt esztendőben. Az iparpolitikát is ugy fogia a kormány ezentúl irányítani, hogy az uj ipartelepek ne a fővárosban, hanem a vidéken épüljenek 8 igy a vidéki munkástömegeknek nyújtsanak munkaalkalmat. Ehhez az állam által teremtett közmunkaalkalmakhoz természetesen még ezenfelül hozzájönnek azok a negy összeget kitevő mun kaalkalmak, amelyeket a vérme gyék és városok, valamint a magángazdaság is nagy mértékben fog végezielni. Mindezek a nagy előrelátást kifejező elgondolások és nem remélt nagyságú munkaalkalmakat teremtő szociális intéikedések a kormány 8ktiv tertalommal telitett programját dicsérik és biztosítékot nyújtanak erra, hogy a Békésvérmegye szempontjóból szinte megoldhatatlannak látszó munkásprobléma megnyugtató és állandó megoldást fog találni. A Békésvármegyei Gazdasági Egyesület tanulmányútjai (A B. K. tudósitója jelenti.) A Békésvórmegyei Gazdasági Egyesület a vármegyétől távoleső vi dékek mezőgazdasági kultúrájának tanulmányozására tagjai számára több tanulmányutat rendez. Az első ilyen tanulmányul május 30-án, vasárnap Mezőhegyesre, az állami ménesbirtokra veset. Időtartama egy nap. A második tanulmányul 9—10 napra terjed és az alsó Dunántúlon vezet keresztül. A táradság junius hó első hetében indul el Békéscsabáról 32 személyes MÁVAUT autóbuszon. A dunóniuli ut költségei mintegy 40 pengőt tesznek ki a cca 1500 km-eo útvonalon. A mezőhegyesi útiköltség nagyon minimális lesz. Göring feleségét látogatja meg Olaszországban (A B. K. tudósítója jelenti.) Gőring vezéiezredes, porosz miniszterelnök felesége április folyamán több hetes üdülésre Olaszországba utazik. Jól értesült helyen közlik, hogy ezidő alatt Gőring birodalmi miniszter is Olaszországba megy felesége meglótogatátára. Megépítik a csongrád-szentesorosházi utat (A B. K. tudósitója jelenti,) Nemrég megiríuk, hogy az Alföldet a szegedi transzkontinentális úttal összekötő utvonalak közül a Kiskunfélegyházánál betorkoló 42. számú főközlekedési ut építése kívánatos és pedig ugy, Hogy tsz ut egész Gyuláig meghosszabbittassék. Most ugy értesülünk, hogy a csongrádi küldöttségnek a kereskedelmi minisztériumban DálnokiKooáts Gyula államtitkár kijelentette, hogy ez ut kiépítését a közeljövőben egyik feladatának tekinti a kormány — s máris megtörténtek a lépések a költségek fedezetének előteremtésére.