Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) április-június • 72-145. szám

1937-04-14 / 83. szám

Ára Ö fillér BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1937 április 14. szerda 64. évfolyam 83. szám Bűnügyi eljárás indul a sikkasztó szarvasi községi fökertész ellen Hétezer pengőért egészségházat épit Kétegyháza — Nem szerepelt csabai ügy a kisgyűlés tárgysorozatában (A B. K. tudósitója jelenti.) A vármegye kisgyülése kedden délelőtt rendes havi ülést tartott Ricsóy-Uhlarik Béla dr. főispán elnökletével. Kondoros község képviselőtestülete négy országos vásár engedélyezését kérte. A kisgyülési határozat kimondotta, hogy elvileg ellenzi az országos vásárokat, mert a megyei iparosok és kereskedők szakképzettsége kielégítheti a közönséget, de mert n ásult is négy országos vásárt tartanak évenként, pértolólag terjeszti fel jebb a kondorosiak kérelmét. A békési leventeollhon építési költségeihez a község 3000 pengővel kivént hozzájárulni. A kisgyűlés a határozatot feloldotta és utasította a békési elöljáróságot, hegy az ügyet akkor vigye ismét közgyűlés elé, amikor megfelelő készpénz fedezettel rendelkezik. Jóváhagyták viszont azt a határozatot, amely szerint a békési villamosmü 11.500 pengőt fordít beruházásokra. Gyoma község képviselőtestülete legutóbb ajándékozó kedvében volt: a vármegyének adta ingyen a Grill-féle törvénytár husz kötetét, amit a főszolgabírói hivatal fog használni. A határozatot tudomásul vették. A vitézi székkapitányság részére a vármegyeházán két helyiséget ingyenesen engedett át a kisgyűlés. Tudomáaulvették, hogy Endrőd a községi hirdetési jogot a Magyar Hirdető Irodának a bru!tó bevétel tiz százalékáért tiz évre bérbeadta. A harminckettedik pontnál maga az alispán, Márky Barna dr. állt fel. Előterjesztette, hogy a vőrmegye tisztviselőinek mostanában sokkal többet kell megfordulni a községekben, mint azelőtt, ma minden egyesület az -ünnepségekre nemcsak meghívja, hanem el is várja a megyei közigazgatás irányítóit, következésképpen a vármegyei autó igénybevétele nagyon gyakori. Nem történ k ez ingyen, hivatalbalépésekor 16, azóta 24 fillért fizettek érte a tisztviselők személyenként és kilométerenként. A kiszálIŐBok nagy mértékű szaporodása következtében az az eset állt elő két vármegyei főlisztviselőnél, hogy az eutófuvardijak befizetésével elmaradtak s ma kettő jüknél a mult évről ezer pengő hátralék áll fenn. Beadtak ugyan az érdekeltek egy kérvényt, melyben a hátralékok apró részletekben való megfizetésének engedélyezéséért folyamodlak, de a maga részéről helyesebbnek tartja, ha a tartozást a kisgyűlés elengedi, , mert ahogy a mostani lecsökkentett fizetések mellett a tisztviselők törleszteni tudr.ónek, annak talán sose lenne vége... Geiszt Gáspár dr. helyesnek leríja az alippán javaslatát, de felvetette a kérdést: nem az okozta-e a hátralékot, hogy magas a megszabott fuvarozási dij ? Egyébként két tisztviselő kérelmét tárgyalni csak nem méltányos, inkább engedje el a kisgyűlés egyszerre minden tisztvise'őnek a mult évi fuvardijhátralékoi. Szabó Árpád hangoztatta, hogy a két tisztviselővel szemben a javaslat értelmében eljárni veszedelmes precedens volna. Ha a tisztviselő ügye közérdekű, engedjék meg részére az autó díjtalan használatát, ha magánügy volt, amiért a vármegyei gépkocsit igénybevetlék, nem lehet a fuvardijat elengedni. Uj rend az autófuvardijaknál Márky Barna dr. alúpán válaszában elsősorban is kijelentette, hogy már intézkedett arról: többet ez az eset elő ne forduljon. Olyan rendet hozott be, hogy aki havonta ötödikéig nem fizeti meg az elmúlt hónapban felszaporodott fuvardijat, az autót nem veheti igénybe, mig tartozásét ki nem egyenlíti. Az igénybevételi dijak leszállitősa nem indokolt, mert a 24 fillér önköllségi ár. Attól padig, hogy a hivatalos ügyek elintézésénél az autó ingyen használtassék, még messze vagyunk, a közönség körében a sokszor előforduló karambolok miatt bizonyos kalamitóssal viseltetnek az autózás iránt, ezért a fuvardijak teljes eltörlését nem javasolja. Viszont a két tisztviselőn az ezer pengőt nem tudná behajtani, ezért kéri javaslata elfő gadását, de az ellen sem támaszt kifogást, ha az egész tisztviselői kar mult évi fuvardijhátralékát elengedik. A kisgyűlés Geiszt Gáspár dr. javaslata értelmében minden tisztviselő mult évi hátralékénak elengedését határozta el. Nagyobb érdeklődést kellett a volt szarvasi főkertész ügye is. Józsa Mihály, a volt főkertész az általa eladott facsemeték vételárával nem számolt el. A község képviselőtestülete ezért álláséból való elmozdítását határozta el, de a bűnvádi eljárás megindításától eltekintett. A kisgyűlés az alispán javaslatéra másként határozott: megserr misitette a képviselőtestületi döntést: Józsa Mihály cselekményét hivatalból üldözen> dő bűnügynek totta nyilvániés elrendelte az iratok megküldését az ügyészségnek. Még mielőtt a határozatot kimondották volna, Bohus János emelkedett szólásra. Hangoztatta, hogy a szarvasi eset az egész kertésztársadalomban nagy megütközést keltett, közérdek tehát, hogy az ügy tisztázódjék. A belügyminiszter 1929 ben rendeletet adott ki, melyban megtiltotta, hogy a közüzemi kertészek eladással foglalkozzanak. (Kivétel etekintetben a viszonteladási Sokan a rendelet megjelenése utén türelmi időt kértek,mely némelyeknél még mindig tért s ezért a szarvasi ügy erkölcsi elégtétel annak a karnak, amely a közüzemi kertészet gyilkos versenyével nem tudott megbirkózni. Nem tartozik egészen ide, de mégis helyénvalónak véli megemlíteni, hogy Gyula városi kertészete is szabadon foglalkozik virágárusítással. Erről önmaga is meggyőződött, éppen a kisgyűlés megkezdése előtt. E?y napszámos árult a piacon a városi főkertésztől átvett virágokat, olyan cimen, hogy az fölösleg. Viszont a virágok jórészét — biztos tudomása szerint — csak méjus-juniusban ülteti ki a városi kertészet, hogy állhat elő tehát most, áprilisbanfölösleg? Nem más ez. mint viszszaélés a felsőbb hatósági rendelettel szemben. Vizsgálat a kertés; gyulai városi Eet ellen Márky Barna dr. alispán kijelentette, hogy vizsgálat tárgyává teszi Bohus Jáncsnak gyulai városi kertészetre vonatkozó adatait. Hosszas vita volt Mezőberény község husszemle dijainak átengedése ügyében Márky Barna dr. alispán és Szabó Árpád között. Végül is Szabó Árpád derültség közepette jelentette ki: — Volt egy állatorvosunk, akit senki sem szeretett s a felsőbb hatóságok mindig kényszeritették a községet, hogy részére jutalmat utaljon, most viszont megszavaztunk egy összeget az uj, népszerűségnek örvendő állatorvos részére, azt meg nem engedik kiutalni . . . Az utolsó fontosabb ügy Kétegyháza község egészségházának létesítése volt. A húszas évek elején Almássy Dénes gróf ingatlant adományozott a községnek, amelyet aiulá.n a lörvényhatősőg jóváhagyásával eladtak azzal, hogy a befolyó pénzből községi orvosi lakás építendő, az összeg többi része pedig a Stefániára fordítandó. Az orvosi lakás azóta felépült, de a Stefánia nem kezdte meg működését. Kétegyháza azután az évek folyamén törzsvagyonként kezdte kezelni a kezében lévő összeget. Most pedig elhatározták a meglévő pénzből az egészségház felépítését 8 a MÁV-telek mellett erre a cálra 400 négyszögöl ingatlant ajánlottak fel. A halározat egyhangúlag született meg. Szabó Árpád szólalt fel ismét és a községi törvény vonatkozó szakaszára hívta fel a figyelmet. Eszerint a képviselőtestületben előzetes tájékoztatás után 30 nap múlva lehet megtartani a névszerinti szavazást ingatlanügyeknél, itt tehát formahiba történt. Hoffmann Károly dr. tisztifőügyész kijelentette, hogy a maga részéről nem fellebbez a határozat ellen, mivel annak megerősítése közérdeket képez. A kisgyűlés ilyen formán hozzájárult ahhoz, hogy Kétegyházőn 7300 pengő költséggel egészségház épüljön fel. A gyűlés háromnegyed tizenegy órakor ért véget.