Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) április-június • 72-145. szám

1937-04-11 / 81. szám

6 ÖEKESMEGYE1 KÖZLÖNY 1937 április 11 Ezer cigarettái, fjusz pengő készpénzt osztogatott széf a békési cigány soron egy bécsi gyáros, akinek szenvedélye a füstösképü atyafiak tanulmányozása (A B. K. tudósítója jelenti.) Egy bécsi gyárosról ezól a mese ezuttai, akinek annyi lehel a pénze, hogy a szó szoros értelmében két kézzel szórja a világba. Milyen boldog ember lehet, mennyire kiegyensúlyozott, nem azért, merteim kispolgári méreteinkhez képest hihetetlenül nagy a vagyona, hanem mert nagy gasdagsága nem teszi fásulttá, a pénzen kivül is vár valamit az élettől, amelynek még az ő számára is vannak problémái. A bécsi gyáros, Ruhmann Alfréd, akinek üzemében papirost állítanak elő vagonszámra, csak néhanapján tartózkodik az osztrák fő* városban. Legtöbb idejut utazással tölti. Könnyű neki. Saját autójával semmi sem elérhetetlen részére s ki is használja e lehetőséget. Magyarországra ugy vetődött cl, hogy az egyik budapesti osztrákmagyar kereskedelmi tárgyalás alkalmával a bécsi delegáció vezetője elhozta magával szakértőnek. A magyar fővárost meglátni és megszerelni Ruhmann Alfréd részére is — egy pillanat müve volt. Elragadtatva csodálta a fenséges panorámát, hallgatta a fényes éttermekben a cigányzenét, nézle e pompázatos őrségváltást a Szent György-téren és mint annyi más idegen, állandóan azt hajtogatta, mikor elutaztak: a viszontlátásra, visszajövök I Az osztrák kormány terve a cigányok ^internálására* Szavait be i» váltóit'

5. Eljött nemsokára isméi és pedig késa programmal: a cigánykérdés! tanulmányozni. Meg is magyarázta ismerőseinek, hogy miért adla fejét ilyesmire: — Tudjátok — mondolla —, ez nálam nemcsak szórakozás. Burgenlandban. a Magyarországtól elszakított területen aránylag sok a cigány. Az osztrák kormány nem tud velük mit kezdeni. Most, persze nem hivatalosan, körülnézek Magyarországon a tapasztalataimat közölni fogom ar. illetékes minisztériummal cdsheza. Azt hiszem egyébkénl.azlesfcmajd adöntés, hogy egy tábort állítanék fel valahol Kismarton környékén s ott fogják elhelyezni ezeket ec Indiából elszármazott barnabőrü emberekel. Hódit a békési »báráck« Valaki azt ajánlotta Ruhmann Alfrédnak, hogy nézzen eí Békésre, ott a cigányok körül sok érdekességet fog látni. A bécsi gyáros megfogadta a tanácsot s a közelmúlt napok egyikén beállított Marsall Ferenc dr. főszolgabíróhoz. Elmondotta jövetele célját s főleg a cigánylipusok felől érdeklődött. Eiőíőleg persze átesett a hiveíalo8 igazoláson, megvizsgálták iratait, mert hiába, rendnek mus/éj lenni. Mikor mindez megvolt, rész lefesen ismertette jövetele okét és célját 8 a főbírótól útbaigazítást kért, meg egy idegenvezetőt. „Bárcokozás" mellett, melynek végezetén egy teli üveg a jófajta békési szilvóriumból az útitáskába vándorolt, megtudta a gyáros, hogy a Külső Párizsba kell mennie. Mát a különleges név is nagyon megtetszett neki s mindi nt aprólékosan feljegyzett, amit a főszolgabíró elmesélt neki. Szép tavaszi délelőtt volt 8 Ruhmann A

!fréd boldogan ült a kormánykerék mellé, mellette pompás fényképezőgépe, balján egy békési községi hajdú, hátul a tolmács, igy indultak Külső Párizs felé. Előkelő idegen Külső-Párizs főuccáján A cigánysoron eleinte érthető idegenkedéssel fogadták az el a-, gána autóból kiszálló, sportruhás úriembert, akinek szavait persae meg sem értették. Ruhmann Alfréd azonban nem törődött a csodálkozó, bizalmatlan tekintetekkel, bement az összetákolt, részben földalatti, nyomorúságos gunyhőkba is, mindent megvizsgál*, megnézett. Túlságosan szépnek nem találhetla, amit látott, de ez az osstrék urat nem hangolta le, inkébb hangoztatta, hegy itt is elférne egy tábor, amelyben a cigányok felügyelet alatt élnének. Erre n tolmács elmondotta neki, hogy József főherceg egyizben külön kis cigány mintafalut építtetett, földet adományozott a letelepített btrnabóiüeknek, de azok nem rókáig bírták egy helyben, azt sem mondták „csókolom a kezeit lábát", csak szép csendesen elsomfordáltak, ki erre, ki arra. A bécsi gyárost ez sem kedvetlenítette el, tovább sétáit a külsőpárizsi „főuccán", fűnek és fának cigarettát osztogatott s ha egy egy érdekesebb arcra talált, röglön előkapta a fényképezőgépet, hogy mesrörökitae azt. A legérdekesebb jelenet az volt, amely többseör is megismétlődött, hogy a? eu'ó egy rekefiéból kihúzott Ruhmann Alfréd egy-egy marék rézpént s feldobta maga előtt a levegőbe. Hogy rohankk a purdék odel Nurmi is szégyent vallott volna ezuttai mellettük. Uay marekodtsk a garasokért, hogy — öröm voit nézni. Legalábbis igy gondolta a gyáros, eki mindany nyiszer lefényképezte az egy csomóban gomolygó cigánygyerekeket. Aki megijed a fényképezőgéptől A statisztika száraz adatai szerint a bécei gyáros — bérmilyen hihetetlenül is hangzik — pontosan ezer cigarettát s 15 20 pengő értékű rézpénzt dobált„ szét. (Hja, íönnyü neki. Most emelték a papír áré! I. . .) A legmulalságosabb viszont az volt, amikor a gyáros egy pipázó öregasszonyt vett észre az egyik gunyhó előtt. Persze, mint ekzotikumo', ezt a jelenetet is meg akerta örökíteni Ruhmann Alfréd. A dolog azonban nem volt egyszerű, mert az asszony alighanem — megijedt a fényképezőgéptől és gyorsén bebujt saját külön „családi héz"-ukba. Ugy kellett előcsalogatni, hogy a hajdú bemászott a putriba 8 nagy rábeszélés után sikerült „álláspontjának megmásitására birni a modellt". A pipa kialudt tüzét maga a gyáros gyújtotta meg előzékenyen, a hölgy premier plan ült és elkat tant a gép . . . Igy szórakozott a békési KülsőPérizsben Ruhmann Alfréd bécsi PEpirgyéiros, minisztériumi szaktanácsadó s annyira tetszett neki a dolog, hogy a végén, amikor megköszönte a segítséget. Marsall Ferenc dr. főszolgabírón kivül meghívta Becsbe tolmácsét és a községi hajdút is, bár — mint mondotta — hasonló egzotikumokkal nem tud szolgálni ... (g. i.) A ruházkodás minden titkát feltárja, minden anyagát bemutatja a Budapesti Nemzetközi Vásár (AB. K. tudósítója jelenti.) Április 24 őt kezdve mér éfvénybo í^pn? k «« éprüh 30 én kí'ídődő Budapesti Nemzetközi Vésér utazási kedvezményei. Amiga világ min den téjén izgatottén várjál? ez ide készülők az utazás idejét, a Városligetben serényen épül a vásárváros. A vésér rendezősége jól tudja, hogy a gzabóiparoaok és a hölgyköíönséq elsőiorban azért jön Budapestre, hogy itt a legújabb divat titkaiba nyerhessen szabad betekintést s hogy ezt a jogos kívánságot teljes mértékben kielégíthesse, mér csak a hölgyek iránt való udvariasságból is a vásár homlokterében adott helyet a textiliparnak. Érdekes és figyelemreméltó megállapodást kötött ezidén a vásár vezetősége a textilipar különböső tényezőivel, A megállapodás szerint ezen és a következő évi vásárokon mindig más és más gyárak, műhelyek, cégek és szalonok vonulnak fel, de mindig olyan csoportosításban, hogy a közönség részint a csarnokokban kiállítására kerülő anyagokból, részint a forgószinpedos óriási színházépület káprázatos divairevüin — mindig maradék nélkül ismerhesse meg a legújabb divatot. Soha még olyan ragyogó keretet nem kapott a textilipar, mint ezidén s egészen bizonyos, hosy a látogatókegyik ámulatból a másikba fognak esni a rengeteg diva'csoda láttán. A hölgyeket várják elsősorban a vásár ko?melikei-ipar és népmüvésze'i , lakberendezési , háztartási-, bútor- éa élelmiszercsoportjai is. Mind óriási felkészültséggel vonul ki a vásárra, mind~ nek van egy sereg olyan szenzációs újdonsága, amelynek megtekintésére nem csak vonzó látványosság, de megismerése minden hölgynek egyéni érdeke is. Az utazási éa egyéb kedvezményeket bifcíogiíó vásári; a^olványokat minden utazási- es menetjegyiroda éa a vásár összes tb. képviselete árusitja mér. Bárki szerezhet magának ilyen vésérigazolvány', amely a lehető legrészletesebben sorolja fel az ösz8ze« kedvezményeket és pontos^ tájékoztatást nyújt minden tudnivalóról. Szépségápolás írja : Gorgolyné Popper Lidi* Ziiros, pattanásos arcbőr a serdülő korban A pubertás vagyis a serdülő kor a 13—16 év közölt lévő gyermekek bőrén pattanás formájában jelentkezik. Elhelyezkedési helye a homlok, az orr, az állcsucs, az arc közepe, a hát közepe. Nagyon sok gyermek félszegségének ez a szépséghiba az oka, amit ma a felvilágosodott szülők is tudnak, — a nem bízzák a gyógyítást az időre — mint régen. Kétségtelen, hogy majd minden esetben 28-30 éves korig megszűnik a pattanás,. — de minden esetben behúzódó hegek, nyitott pórusok maradnak vissza — ami a bőr teintjét tönkre teszi. Ebben a serdülő korbsn dől el, hogy milyen lesz az arcbőr később, — kezeltetni kell tehát,hogy megszűnjön a fenná'ló szépséghiba. A kozmetikai kezelés nem maszáes és villanyozá8, ez még fiatalon szükségtelen, hanem a pattanás és miltesszer eltávolításából és a bőr pórusainak összehúzásából áll. Fontos segédeszköz a qu6rz lámpa, amely nélkül pattanásos bőr megjavítása el sem képzelhető. Házi kezelésre arcszesz ajánlatos, de ezt sem lehet megkérdezés nélkül hasznőlni — mert sok esetben eselben az arc oldala száraz, — ilyenkor csak a zsíros területet szabad arcszesszel mosni. Kénes szappsn használata ebben a korban még nem tenáesős, mert tul radikális gyógymód. Ha a saüiők azt vennék észre, hogy gyermekük tükör eiőtt nyomkodja a mitte-?~,ereket, pattanásokat, — meg kell magyarázniok, hogy ez milyen veszélyt rejt magában — tökéletesen sajátkezüleg kinyomni a pattanásokat, mitteszerekel nem lehet, — igy azután e genny a bőr alatt terjedve az egész arcot fertőzi, gyulladásba hozza, súlyosabb esetben vérmérgezést okoz. S. B. jeligére üzenem: A haj korpásodé sa lehet száraz vagy zsíros, ezt csak ha látom, tudom megállapítani s e szerint kell a kezelésnél eljárni. Kérem, hogy keressen fel Szt. István-tér 9 sz. alatt, tanácsadás teljesen díjtalan, szívesen állok rendelkezésére. Telefonszámunk: 176.