Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) április-június • 72-145. szám

1937-04-11 / 81. szám

1937 április 11 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 Külpolitikai szemle Irja: Lustíg 8éza Ang'ia irodalma Mprázalos re­mpkmüvel gyerapodoti megint. Chesterton pos*hurrus önélefraj­zával. Ennek a könyvnek minden szava villémkénl fut át az olvasón. Ám bennünket ez a passzusa rázott meg leginkább, amely Anglia kö­zeli vesztérő! szól. „Ne óllaaeuk magunkat a?zal, —nyelvel a meg­boldogult — hogy a seregek ura, ama Deuá Sabbaoih, a mi pártun­két fótija. Nem fogja az senkinek a póriját, hanemha azokét, akik ez igazak utján járnak, s a böl­csek tanácsén indulnak. Mi pedig hűtlen, hitetlen angolok a gorio szck ösvényét rójuk a a bo on­dok npjéra lórco'unk." Persze, az ilyesfajta retorikai szájöblögetések egymagukban aligha borzolták vol­na fel a nyugalmat. De ugyanak­kor, amikor Swift álórököse a hant alól egyet rikkantott, Gandhi is megszólalt. Megszólalt és olyan átkokat szórt Angiiáre, aminőkkel Jeremiás se illette a maga zsi­dóit. Sient Isten I Ha két hamis próféta összefog ellene,csakugyan pusztulnia kell Angliának I Hogy Chesterton miért nehez­tel Angiiéra, azt nem feszegetjük, mert a távolba kalandoznánk. De hogy Gandhi miért orrol reá, azt nyomban feltálaljuk. Április elsején kellett volna élet­be lépnieaz uj alkotmánynak,amely Indiát a jobbágyok sorából az alattvalók soróba emelte. S az alkiróly Linlilhgow őlordséga, olyan biztosra vette a dolgát, hogy csak március 23-án ekként áradozott a Timesban: Az uj alkotmány meg­pecsetéii a hagyományos jó vi­szonyt. amely Ángiia és India kö­zölt zavartalanul fennáll. És meg­pecsételi annál inkább, mert a Governemenl of India Bili fogana­tosítása valósógo8 haiaiom átru­házást jelent. Ezentu! a felelősség az indus minisztereket s az indus Április 11-én, vasárnap 1, 3, 5, 7, 9 léltóségos kisasszony Csortos, Uray, Béthy, Mély, Fülöp M„ Vízvári M., Z. Molnár, Szeleczky Zita, Báthory Gizella, Berki Lili, Mihélyfi, Bilicsi, Vérles Magándetektiv Magyar hiradó Április 12-13-án, hélfőn, kedden katonái A Volga hőse Paramoant híradó lörvény hozókat sújtja, akiknek mód jóban leszaközjót előmozditaniu^y ahogy tudják". De március 29 én ugyanaz az alkiróly, aki oiynn bárényfelhősnek látta az eget ass imént, kér.ylelen volt a régi alkot­mány eszközeihez nyúlni, hogy a durbart valahogyan megnyithassa. Bombay és Madras uecáin ismét ghurka rendőrök cirkáltak, akár­csak egykoron amerikai lázadás idején, rendőtők cirké'tak, mert a Mahatma egyetlen intéséro újtól fölzudult a nép tengere. Bugybo rékolt, fortyogott mint pokoli üst az egész India és tartani lehetett mindenfő', a legrosszabbtól. Vé­gezetül is Javaherlal Nehru, az in­dus szocialisták látható feje le­csillapította a háborgást azzal, hogy őfelsége India császárja nem óhajt félúton a kátyúban megrekedni és a birodalom gyöngyét, Indiát rö­videsen ugyanarra a polcra he lyezi, amelyen a korona gyé­mántjai, a dominíu.Tok, csillog­nak és ragyognak. Egészséges fogak­vakitóan fehérek! DONT FDGKÖ ELLEN amennyiben ellenállást szított min­den ellen, emi angol eredetű, lé­gyen az jó vagy rossz. Számtalan viszontagság után Í934. november 21 én mégis csak a parlament asetalára került az indiai alkotmánytervezet, amelynek értelmében India confederalóvá alakul 61, amelyet a kormány a parlamentlel együtt igazgat, olyan parlamenttel, amelynek minden egyes tagját a nép választja. Hosz­ssas viia utón tető alá is jutott az alkotmónylerveiet azzal, hogy csak 1937. őprilis elsején lép ha­tályba, Nem mondhatjuk éppen, ho«y ez ajándékot osztatlan őröm 1 fogedta volna Indiában. Egyik kaszt ezért hepciéskodott, a másik ezért. Ám az idei februárban csak Z O L DHITE L EKET (véltógyorskölcsönöket) kaphatnak 7 százalék kamatra a gazdán, bérlők, földbir­tokosok; úgyszintén szerzünk óvadék, kaució céljaira takarékkönyvei pesti nagy­banktól, bizalmi álláshoz, házfelügyelőségekhez, valamint jól fizet* It elhelyezke­déseket hozunk létre Budapesten, hosszú szerződéssel. (Vála«»ték var!) Heller Kereskedelmi- és Bankhitel-irodája, törvényszékileg bejegyzett cég. Alapítva 1925. Budapest, IX., Dandár ucca 24. (Részletes felvilágosítás és tájékoztatók 50 fillér válaszbélyeg ellenében.) Honnan vette Javaharlal Nehru azt a merészséget, hogy potya ígé­retet dobjon galacsin gyanánt a Cerberus szájába, nehéz kitalálni. Mindenesetre ez a hirtelen öllé*, akár van neki alapja, akár nincs, elárulta India népének sóvérsősét az eutonomia után, amely ciak egyesek \ utójában kísérteit. És megtudtuk, hogy az a földdarab is, ahol Schopenhauer szerint az örökkévalóság nem izelődik mulira és jelenre, kivetkezett önmagéból s a vallást cserbe hagyta a politi­káért. Aránylag rövid idő alatt ébredt fel a kataieptikus álomból, amelybe Gautama Buddha ringatta. És husn év alatt kinyílott végkép a cs'pája. Navesetesen 1919 ben még, akkor amikor lord Reading az India Acle vázlatát papírra vetette, az alkirály felelőtlenül és korlátlanul paran­csolt mindeneknek Afganisztántól le Ceylonig. De mér 1922 ben a Monlagu-Cheimsford alkotmány ér­telmében megszűkült az alkirály hatalma. Melléje rendeltetelt fék­nek az államtanács, amelynek 34 tagját a rajak választották, 26 tag­ját pedig a kormány nevezte ki és melléje rendeltetett iránytűnek a törvényhozó gyűlés, amelynek 104 tagját három esztendőre vá­lasztották a pandiiok. Hogy az ilyen alkotmánycso­kány kevesebb a semminél, azt maga lord Reading és uíána iord Iroln elismerte. Becsületükre lé­gyen mondva, ez is állandóan remanstrált a londoni kormány szükkeblüsége miatt és amikoron Bonar Law haláléval a munkás­párt előre tört, sem es, sem amas nem nyugodott addig, amig Mac Donaldékat reá nem vette, hogy Indiának a domíniumok közé ik­tatáséi javasolja a parlamentnek. Á nemes szándék először megfe­neklett, azután füstbe ment, mivsl a konzervatívok hallani sem akar­tak a színesek recepciójáról, azon­felül Gandhi is beieköpölt a tálba, megejtődtek a választások és a hcrce-hurca vége az lett, hogy a küzdelemben Javaharlal Nehru pártja lett győzedelmes, az,amelyik egyszer Moszkvával kacérkodik, másszor Tokióval szemez. Javaharlal Nehrura mér is u £ y néznek, mint Gandhi trónörökö­sére, annál inkább, mert ez a PBndit, akinek családja a legelő­kelőbb maharadzsákkal áli atya fiságban, nem tesz lakatot a szó­jára és ugy beszél Angliáról, mint pár évvel ezelőtt holmi orosz nép biztos. „A britt imperializmus — szavalta legutóbb — sokkal köze­lebb áll a fasizmushoz, semmint a demokrőciához, annak ellenére, hogy álarca egyébbel kecsegtet." Hogy Angliának az ilyen beszéd ( aligha van az ínyére, amellett fe­lesleges erősködnünk. És Nehru magaviselete annál inkább zokon eshetik, mert ugy ő maga, mint a pártja igazőn demok ratikus. önéletrajzában például, amelyet Lane adott ki, ilyeneket állit: „az események sorozata iga­zolta a szocializmust is, lévén az utóbbi az egyetlen gondolati rend­szer, amely a váltságot orvosol­hatja, föltéve, hogy a demokráciát le nem velkőzi." És es az ember ostorozza kíméletlenül ez angol imperializmus! I Hogyne fájna ez Attlee őrnagy urnák, hogyne fájna neki az — igazság I Különösen, ha olyan szépen fuvolázik, mint ab­ban a beszédben, amelyet Java­harlal Nehru az ő címére, az Attlee őrnagy címére, eresztett szárnyra Faizpur piacáról. Lehetséges, hogy a nagy humanista ólom, az ellen­tétek föloldozésa s békekötése ez igazságosság szellemében, a való­ságon belül örökre teljesíthetetlen marad. Ám a szellem világán be­lül, őrnagy ur, minden lehetséges. Ami a valóságban soha sem győ­zedelmeskedhetik, az itt mint di­namikus erőfes?ité8 hat s éppen a megvalósilhatatlan eszmék azok, amelyek elpusztíthatatlanok, hal­hatatlanoknak igazulnak. Az az eszme, amelyik valóság­gá meg nem testesült, „éppen azért, mert testet nem öltött, le nem bír­ható éa hamisságon érhető és a szükséglet, bármilyen messzire to­lódjék is el a kielégülése, nem szűnik meg továbbra is szükséglet maradni." Nehru ezekkel a szavak­kal bizonyára elevenére tapintott az angol imperialistáknak. Sike­rült ugyan nékiek az uj alkotmány­tervezetben eikonfiskálni a domi­niumi jelleget, amit Indiának olyan nagy garral megígértek. De nem állott hatalmukban meggátolni, hogy sóvárgása az összes naciona­listákat egybe ne csődítse azok­kal a szocialistákkal, akik Nehrura esküsznek. Már pedig Caius Julius Caesar is tudta, hogy nincsen ve­szedelmesebb szövetség, mintha a lehetőség a lehetetlenséggel szö­vetkezik. Caveamus, ne somnia nos de­terreant I Eredményes a hirdetéa a „Békésmegyei "-bei* Lakásberendezés olcsón és nagy választékban, kedvező fizetési feltételekkel is kapható KOPSTEIN BÚTORÁRUHÁZBAN Békéscsaba y Andrássy-ut 25 Kedvező fizetési feltételek!

Next

/
Thumbnails
Contents