Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) április-június • 72-145. szám

1937-04-11 / 81. szám

6 Ara O fillér BEKESMEGYEI IOZLONI iékéscsülea, 1937 április II. vasárnap 64. 81. szám 1U APÍREND ELŐTT Alig csendesedett el a vihar, amely Windsor hercegérek ro­mantikus házassági ügye körül kerekedett, méris ujabb szenzáció hire rikit az újságok címoldaléról, egy másik uralkodó csalód férfi­tagjával, Miklós román főherceggel kapcso'alban, Aki az események mögé szeret látni, akii a külszín nem elégit ki, most izmét elgon­dolkozhat azokon ez erőkön, ame­lyek semmivé reppentják a még oly stilérd egyéni akaratot is. Hir tzerini Románia közvéleménye rokonszenvez azzal a főherceggel, aki most az uralkodóház törvé­nyeivel került szembe, de a jelek szerint ez a közvélemény ép oly kevéssé btfolyéeoSfa a történteket, mint péídéul a volt velszi herceg­nek Budapestről feladott tanács­adó táviratok ezrei. Mi dönt tehát, ha nem a közvélemény, amelyről mégis csakfel kell tételeznünk, hogy a józan,a legjózanabb észfirónyitja­Mindkét eset, amelyeket most egymás mellé állilotlunk, a törté­nelmi erők időtálló uralmát hirdeti. Bizonyítja, hogy a megmerevedett mult erősebb lehet a lüktető, ele­ven jelennél. Lótva látjuk, hogy a mult félelmetesen szigorú, kérlel­hetetlen tényező, amelynek ereje előtt semmivé foszlik a vele szem­behelyezkedő, érzelmeire vagy in­dulataira hallgató egyén minden erőfeszítése. Mindebből persze nem követke­zik, hogy a múltnak megkövese­dett hagyományai örökéletüek s mindennel dacolni tudnak. Az első kísérletek talán még visszapattan­nak a múltnak megkövült eszme­rétegeiről, émde amint csepp ki­vájja a követ, ugy bont rést ma­gának uj törekvések isméilődő sora is a hagyományok sziklabástyáin. Idő kérdése csak, hogy maga is múlttá, csaknem leküzdhetetlen halóerővé váljék az, ami nemrégen még újszerű, forradalmi kísérlet volt. Igy váltják egymást a fejlő­dés hullámai, a fejlődésé, amely maga az élet. Azoknak pedig, akik nem vállal­ják a követ vájó vízcsepp remény­telen sorsét, intő tanulság mindkét eset arra, hogy a múltnak élő erőivel ép ugy kell számolni, mint a jelennek valóságéval. Ha na­gyobb nyilvánosság előtt zajlik Is le főhercegek és trónváromónyosok konfliktusa a múlttal, végeredmé­nyében mindannyian napról-napra megéljük ennek az összeütközés­nek ezerféle változatát és rajiunk ót készül az ut, egy — hihetőleg jobb — jövő felé. F) hiuatalos lap mai száma közli Széli lózsef belügy­miniszter kineuezését (A B. K. tudósitója jelenti.) A hivatalos lap mai, április Ili, vasárnapi számában az első he­lyen legfelsőbb elhatározást, il­letve kéziratot közöl, mely igy szól: A m. kir. miniszterelnök elő terjesztésére őt a belügyminisz­térium ideiglenes vezetése alól felmentem és dukai és szent györgyvölgyi Széli József m. kir. titkos tanácsost és a közigazga­tási bíróságnak a királyi ítélő birák és ügyészek részére meg állapított VI. fizetési osztállyal felruházott másodelnöké', a fel­sőház tagját m. kir. belügymi­niszterré kinevezem. A kineve­zési kéziratokat idezérom. Hor­thy sk., Darányi sk. Széli József 1880-ban született Szombathelyen. Fia néhai Széli Ignác belső titkos tanácsos belügy miniszteri államtitkárnak. Jogi ta­nulmányai elvégzése után köz­igazgatási pályára lépett és 1904­ben Fogaras vérmegye főjegyző­jévé választották. 1908-17-ig fő­ispánja volt a megyének, 1917 ben József főherceg, hadseregfőpa­rancsnok mellé erdéiyi kormány­biztosnak nevezték ki. 1918-ban iemordott erről az állásáról és Zemplén-vármegye főispáni szé­kébe került. 1925 ben ezenkivül Abauj Tolna vármegye főispánjává nevették ki, majd az itélőtábla­birék és ügyészek részére meg­élte pitott VI. fizetési osztállyal felruházott közigazgatási bírósági másodelnök lett. 1936-ban a kor­mányzó a m. kir. titkos tanácsosi cimet és méltóságot adományozta részére. A be'ügy miniszter hétfőn teszi le esküjét. Nagy érdeklődés mellett tartották meg a (A B. K. tudósítója jelenti.) A Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövelségenek gyulai osztálya szombaton este a város­házán rendes gyűlést tartolt Ritter Sándor műszaki tanácsos, az államépitészeti hivatal főnöke el­nökletével. A gyűlést nagy érdek­lődés kísérte, megjelent azon töb­bek közölt Marky Barna dr. alis­pán és Jánossy Gyula polgármes­ter is. A gyűlésen megemlékeztek a műit év eseményeiről és a szö­vetség gyulai alosztályának műkö­déséről, majd a nyári programmal foglalkoztak részletekbemenően. Elhatározták többek között, hogy a vármegyei mérnöki kar megtekinti az összes most folyó nagy jelentő­ségű közmunkákat, mint a gyopőros—nagyszénősi ut, a szarvas—nagyszénősi ut kikö­vezését, tovőbbő a békésszent­andrási Kőrös-duzzasztó építési munkálatait. A komoly sok mun­kőskezet foglalkoztató közmunkák tehát elősegítik a mérnökök kari életének intenzivebbé tételét. A gyűlés befejezése után Hal­mos Béla, az őllamépilészeti hiva­tal okleveles építészmérnöke tar­tott vetített képekkel kísért előadást a közgyűlési teremben a békés;: egyet városépítésről és telepí­tés földrajzról. Egyórós, kimerítő részletességű ta­nulmányéban rőmutatott többek között arra, hogyan fejlődölt ki az alföldi tanyarendszer és hogyan terebélyesedtek, szélesedtek idők folyamőn as alföldi parasztvőrosok oly mértékben, hogy közmüvekkel va'ó ellólősuk jóformén lehetetlen, legalábbis nem produktív befekte­tés. Részletesen ismertette, hogy a legrégibb települések nyomait Békésmegyében a fulyók mentén lehet megtalálni, csak jóval később húzódott az ős­lakosság más vidékekre is. Érdekes megállapítása,hogy Gyopáros tulaj­donképpen kiszáradt folyó része. Foglalkozott városépítési problé­mákkal is, melyek már az ókor­ban is gondot jelentetlek (Róma bérházai, szűk uccái), a késői kor­ban, hosszú századokon át nagy­fokú rendszertelenség következett, egyedül csak a várost körülvevő kőfalak domináltak, az újkorban főleg a sugárutak juloilak előtérbe (legtipikusabhan Karlsruhe-ban, de ezenkivül hódit a mértani szabá­lyosságu, aakkt blaszerü építkezés is, melyre kitűnő példa a megyé­ben Ujkigyős. Halmos Béla előadását Ritter Sándor műszaki tanácsos köszönte meg, majd a megjelentek a Csaba­szállóban tőrsasvacsorőra gyűltek össze. A tőrSk miniszterelnök belgrádi tárgyalásai (A B. K. tudósitója jelenti.) Ankarai politikai körökben ugy tudják, hogy Izmet Inonü török miniszterelnök belgrádi látogatása csupán udvariassági jellegű. Szto­jadinovíccsal tartandó megbeszé­lésén s£óba kerülnek a balkón szövetséget érintő kérdések is, el­sősorban a bolgár—jugoszláv és a jugoszlőv— olasz egyezmények* Baldwin „hattyúdala" választókerületében (A B. K. tudósitója jelenti.) Baldwin angol miniszterelnök vá­lasztókerületében, Worcesterben a konzervatív pórt ülésén érzelmes hangú beszédet mondott, melyet a miniszterelnök „hattyúdalának" te­kintenek. Baldwin ellágyulva bú­csúzott választókerületétől. Visz­szapilíantva a tizenöt év alatti vál­tozásokra, óuafos, meggondolt ha­ladást ajánlott politikai végrende­letében. Az idegen politikai esz­meáramlatok — neveztük ezeket kommunizmusnak, fasizmusnak, vagy bármilyen más rendszernek — nálunk nem érvényesülhetnek. országunk csak angol nemzeti ala­pon oldhatja meg alkotmányjogi problémáit. Szünetelnek a fizetési és áruforgalom alkal­mazása tárgyában megkezdett magyar— svájci tárgyalások (A B. K. tudósitója jelenti.) A fizetési és áruforgalom alkal­mazása tárgyában néhány nap óta Budapesten a magyar és a svájci komány kiküldöttei közölt tárgyalások folytuk. A megbeszé­lésekben most szünet állott be, mert a svájci kormány kiküldöt­tek kiegészítő utasításért Genfbe utaztak. A svájci kormány rövid ulon küld értesitesitést a tárgya­lások ujabb felvételekor. Főbelőtte magét az örökösödési per elvesztése miatt (A B, K. tudósitója jelenti.) Guttmann János harminckét éves orosházi terménykereskedő örökö­södési ügyben évek óta pereske­dik nővérével. A bíróság szomba­ton hétezer pengő megfizetésére kötelezte. A kereskedő hazament lakásóra és főbelőtte magót. Fiatal felesége, aki anyai örömök előtt áll, az öngyilkosság hírére rosszul lett, ugyho&y kórházba kellett szál­lítani. katona Párisban (A B. K. tudósitója jelenti.) A párisi helyőrség egyik katonája émokfutó lázában négy embert megölt. Nővérének házában agyon­lőtte leőnytestvére barátját- Ezután gépkocsin Vishibe hajtatott, ott agyonlőtte atyját és életveszélyesen megsebesiiette házvezetőnőjét. A katona ezután golyót rüpitetl ama gépkocsi vezelőjének fejébe, amely őt a színhelyre szállította, majd önmaga ellen emelte fegyverét. A soffőrt és a katonőt életveszélyes állapotban vitték kórhózba.

Next

/
Thumbnails
Contents