Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) április-június • 72-145. szám

1937-06-27 / 144. szám

4 BEKESMEGYEI KSILÖ?3Y 1937 junius 19 TJ fjollak szigetért Lopud szigetén, a görögök Dalanhodiának hívták a dalmát tengerpartnak ezt a paradicso­mát, elvonulva az emberektől él még Dubrovnik agg püspöke, a nyolcvanöt esztendős Ucellini Csöndes ájtatossággal tölti az idejét: egyesegyedül Istennek szenteli azokat az esztendőket, amelyek részére még hátra van­nak ezen a világon. A mult szá­zad nyolcvanas eszlendeinek vé­gén Ucellini püspök ur vendége volt a XIX. század egyik legna­gyobb piktora : Böcklin. Együtt jártak azon a szigeten, ahol most én bolyongok, tavaszi al­konyat csöndes óráiban. Ez a sziget : a holtak szigete . . . Magas cipruiok állanak némán és merednek az ég felé partjain a szigetnek, amelyet nem a tenger dobolt ki magából, hanem az em­berek hordtak össze évszázado­kon át . . . A tenger hullámai megtorpan­nak a pariokon, a ciprusokon tul nincsen mőr élet, keresztek sora­koznak egymás mellé, fából ösz­szeláLoltak, amiket lassan elkor­haszt az idő és fehér márványból készüllek, amiken réges régen meg­koptak az aranyos betűk. A kicsiny sziget közepén áll egy templom, a harangját csak akkor húzzák meg, ha idelenn a földön elaludt már valamelyik élet pis­lákoló lángja. Es a lélekharang CBak a halottaknak muzsikál . . . Szakasztott ugy őll árván, elha­gyottan a lenger szük csatornájá­nak kellős közepén a holtak szi­gete, ahogyan azt a nagy svájci piktor, Böcklin megfesielte . . . Holdvilágos csöndes estéken szinte látni lehet a kisérteieket, amint elhagyják sírjukat és fehér köpenyükben — feketére és bo­rongósra fesli ezeket a csillagos éjszaka — megindulnak a cipru­sok birodalmőba, az imbolygó habok hullómverésének titokzatos világéban. Kopár sziklák szemben a rejtel­mes hegyen és a hold ezüstös sővja játszik kísértetiesen a ten­ger megrezzenő, végtelen síkján ... A misztikum birodalmában járok . . . Nincsen más kísérőm: csak fél­tucatnyi ciprus, milliárdnyi csillag odafönn az égen és az öreg sír­keresztek a hátam megett. Stevan, a bárkős, aki elhozott ide, keresz­tet vet magára és vigyáz, hogy evezője ne érjen a parihoz . . . ... Vájjon i mi történne szegény­nyel, ha a kápolna kicsiny harangja megszólalna . . . Tltjot egykoron láncokkal zárlak el a lenger1 A keskeny csatornőnak, amely­ben társával, Szent György szige­tével együtt csöndesen hallgat a holtak szigete, a neve: Catene. Es a szó magyarul annyit jelent: lánc. A névéi onnan kapta, hogy Nagy Lajos magyar király, aki ura volt a tengernek, ezen a helyen erődítményeket emeltetett és azo­kat erős lőncccal kötötte össze azért, hogy megakadályozza a ve­lencei hejóknak a cattaroi öbölbe való befutását. Talán ez volt az egyetlen helye a világnak, ahol a tengert lánccal zárták el ... Kö­röskörül, amerre csak ellát a szem i égnek meredő hatalmas hegyek. A monte Cassone majdnem ezer méter magas. £s fönn a sziklők kö­zött kicsiny falvak, ahova olyan MÁVAUT AUTÓBUSZMENETREND Érvényes 1937 május 22-től 1937 október 2-ig Békéscsaba—Gyula 0 825 1245 i nd. Békéscsaba „Csaba'-szálló érk. 1055 1310 555 855 1310 érk. Gyula városháza ind. 1020 1240 530 Menetjegy: P 1.10 — Menettértijegy; P 1.90 — 0 VI. 27—IX. 8-ig vasárnaponként * Békéscsaba—Szarvas * 1320 ind. Békéscsaba „Csaba"-szálló érk. 8>0 1414 é rk. Kondoros ind. 719 1455 érk. Szarv «s ind. 635 Menetjegy: Kondorosra P 2.20, Szarvasra P 3.40 — Menettértijegy: Kondorosra P 3.80, Szarvasra P 5.50 — * Csak hétköznap közlekedik. Békéscsaba—Szeghalom—Püspökladány—Hajdúszoboszló­605 621 638 723 753 833 915 955 — ind. 1320 ind. 1336 érk. 1355 érk. 1440 érk. 1505 érk. — érk, — érk. — érk. Békéscsaba MÁV p. u. érk. 1810 Békéscsaba .Csaba"-sz. érk. 8>5 1805 ind. 758 1749 ind. 740 1731 ind. 653 1647 625 1617 - 1537 - 1453 - 1415 ind. ind. ind. ind. -Debrecen t 2125 2)20 2104 2046 2002 1932 1852 1810 1730 Békés Mezőberény Szeghalom p. u. Füzesgyarmat Püspökladány Rákóczi Hajdúszoboszló Debrecen Arany Bika-sz. Menetjegy: Békésre P 1.—, Mezőberénybe P 1.50, Szeghalomra P 3.20, Fgyarmatra P 3.80, Hszoboszlóra P 6.30, Debrecenbe P 7.50. — Menettértijegy: Békésre P —.—, Mezőberénybe P 2.50, Szeghalomra P 5.50, Fgyarmatra P 6.70, Hszoboszlóra P 11.—, Debrecenbe P 13. x Csak hétköznap, fcsak vasárnap és ünnepnap közlekedik. Békéscsaba—Szeghalom—Berettyóújfalu * — ind. Békéscsaba MÁV p. u. érk. 18'0 605 i nd. Békéscsaba Csaba-sz. érk. 1805 723 érk. Szeghalon p. u. ind. 16 4 7 8=7 érk. Berettyóújfalu p. u. ind. 1400 9°3 érk. Berettyóújfalu községh. ind. 1350 * Csak hétköznap közlekedik Békéscsaba—Gyula— Kétegyháza—Elek 1245 i nd. Békéscsaba „Csaba"-szálló érk. 1055 »320 ind. Gyula városháza érk. 745 1355 érk. Kétegyháza p. u. ind. 71° 1425 érk. Elek ind. 640 x x t EndrSd—Gyoma x 533 1743 2043 2143 ind. Gyoma p. u. érk. 532 622 2037 550 1755 2055 2155 érk. Endrőd ind. 520 610 2025 x Csak hétköznap, t csak vasérnap és ünnepnap közlekedik Felvilágosítások a MÁVAUT kirendeltségénél s Békéscsaba, II., Ferenc Jézsei-tir 2. s—s Teleion s 2—33. BENGER gyapjú FURDORUHA különlegességek kizárólag T E S C H E E L Bixalom bevásárlási helye! nehezen jut el a kuliura. Egyik hegyesucs a mŐBÍkat éri, a Krivosje vilőga szinte megközelíthetetlen, sötét szakadékaiból döbörögve zu­han a tengerbe epró patakok kris­tálytiszta árja. A szikla falakon apró hőzak, szinte meg se érthe­tem, miként kerülhettek ezek ide. A két sziget, alig pár percnyire egymás melleit, közepén a csator­nának, Peraet és a hegyek közöti, nem egy időben' született. Sveti G/urai az öregebbik. A cattarói öböl legrégibb kulturhelye. Vala­mikor a bencések lakták, hegyes haranglornya még őll, a kolostor mellette már omladozik. Öreg irő­sok mesélik el, hogy az apátságot előszóra törökök romboltők le 1571­ben. Aztán felépült újra, de száz évvel később kalózok égették fel. majd a földrengés döntötte öaz­sze. A sziget ma mér sivőr és el­hagyatott. A templom romjai között sirá­lyok raknak fészket és itt költik ki tojásaikat. A Szent Szűz glóriája bearanyozza a sziklafokot . . . A holtak szigete mindössze öt­száz esztendő óta éli kísértetként a tenger közepén. Pontosan tudjuk a születés nap­ját is. Perast fénykorában mindössze két kopár sziklafolt mered itt ki a tengerből. Két pera8li halész; a Monler­8ics fivérek 1458 julius huszonket­tedikén este a Madonnát látták meg a sziklők tetején. A Szent Szűz glóriája beragyogta a szir­tek csúcsait. Jóságos szeméből szeretet áradt a földre. És a két halász szent fogadalmat tett, hogy templomot emelnek ott, ahol a Madonna megjelent. Elképzelhetetlen nehézségekbe ütközött ennek a fogadalomnak a teljesítése. A sziklafalak körül negyven mé­ter mélységű lenger. Da az emberi akarat és a hit­ben gyökeredző buzgósőg le­győzte a lehetetlent is. Hire terjedvén a csodának nem­csBk perasli, hanem velencei, ge­nuai sőt spanyol hajók is sűrűn jelentek meg a szirtfokok mellett és egész hajórakomány sziklót süllyesztettek el a tengerben. Szinte elképzelhetetlen: százhetven esztendeig tar­tott: amig ez sziget a ten­ger közepén megszület­hetett . . . Gazdag polgárok halálos ágyukon egész vagyonukat hagyták arra a célra, hogy a Madonna szigetén templom épüljön, szegények hó­napokon keresztül ingyen dolgoz­tak. HOBSZU évek során öreg ha­jókat kövekkel raktak tele és igy süllyesztették el a szirtek mellett. Andrássy-u 7. Tel: 480 1630-ban felépült végre a templom és az egykori sziklák helyén ott állt a szép hosszúkás sziset, amely­nek ma hivatalosan 119 méter a hossza, 34 méter a szélessége és pontosan 2680 négyzetméter a le­rülete. A templomot fehér genuai márványból építették meg és már­ványból faragott angyalok tarlják benne a csodatevő Madonna ké­pet. Szebbnél szebb festmények — nagyrésze cédrusfára festve — díszítik a templomot, a csodatevő képbőlalig látszik más, mint a Szent Szűz feje, mert a hajósok adomá­nyai szinte eltakarják azt. Két évszázadon át valahány pe­resti hajós megmenekült a halőlos veszedelemtől, mindmegannyi a Madonna templomát ajándékozta meg. A szigeten temető van. Velencei és perasti patríciusok sírjai nyugszanak a ciprusok között ebben a különös sírkertben. A templomban már régen nincsen pap, a sekrestyés is csak ritkán jön ide. Nem szeret a halottak között lakni. Az esztendőnek két napján azonban benépesül a holtak szi­gete. Julius 22-ikén, a Gospodja od Skopjela születése napján és Má­ria mennybemenetelének ünnepén, augusztus 15-ikén. Azon o napon, amikor a két MosieBics megpillantotta a Szent Szűz képét a sziklák tetején, ma is öreg, használhatatlan hajókat kormányoznak a holtak szigete felé. Az egész vidéken összeszedik ezeket a hajókat. A sziget körül van a hajók temetője is ... Ezeket a hajókat, léket kapott dereglyéket, félrebillent vitorláso­kat, kiöregedett parti gőzösöket, elkorhadt halászcsónakokat meg­rakják sziklákkal. Perast egész né­pe munkában van ilyenkor. A szi­get közelébe érve megfúrják őket és szent dalokat énekelve nézik, hogyan süllyednek el a kővel meg­rakott bárkák a tengerben. A Ma­donna szigete ma is évről-évre nő, gyarapodik. Mária mennybemenetelének ün­nepén vidámság veri fel a holtak A legjobb nyári szórakozás, A Kósa-féle csónakház uj csónakjaival és udvarias ki­szolgálással rendelkezésre áll az evezni óhajtóknak!!

Next

/
Thumbnails
Contents