Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) április-június • 72-145. szám
1937-04-09 / 79. szám
2 BEKESMEGYEI KOZLONV 1937 április 9 Április 9—10—11-én, péntek-szombat fél 7, fél 9, vasárnep 1, 3, 5, 7, 9 Méltóságos kisasszony Csortos, Uray, Báthy, Mály, Fülöp M., Vizvári M., Z. Molnár, Szeleczky Zita, Báthory Gizella, Berki Lili, Mihályfi, Bilícsi, Vérles Magándetektív Magyar híradó ciálpolitikájéról szólt. A kormány — mondotté — azt a helyes gazdasági politikát hirdeti, amelynek célkitűzései kösé tartozik a népi irányú szociális gondoskodás is. Ennek a szociális megsegítésnek ns eszközeit áldozatokkal kell előteremteni, de az áldozatok mértékének megszabásánál észszerű szempont csak a felfelé való nivelláló* lehet, vagyis az, hogy e segitségre szorulókat arra a szintre igyekezzünk felhozni, amelyen az egészséges és keresni tudó emberek állanak. Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter több mint két óra hosszat tartó expozéjót nagy tapssal és helyesléssel fogadta a jobboldal és a közép, de beszédét közben Í3 többször szakította meg a kormánypárt elismerő tapaa. A pénzügyminiszter expozéja után a költségvetést kiadták a bizottságoknak s a Ház üléseit a bizottságok tárgyalásának tartamára bizonytalan időre elnapolták. Junius 13-án végződik, szeptember 4-én kezdődik ezentúl az iskolaév (A B. K tudósítója jelenti.) A vallás- és közoktatásügyi miniszter az iskolák szorgalmi idejét a tanítási érdekek és a nagyszünidő kihasználásé, iák nem kevésbé fontos érdekeinek összeegyeztetésével egy most kibocsátott rendeletben általánosan szabályozta. Elrendelte a minis ter, hoay a különleges elbírálást igénylő felső mezőgazdasági iskolák, ipari szakiskolák .és ipariskolák kivételével minden iskolában az első tanítási nap szeptember 10 e helyett szeptember 4 én legyen, az utolsó tanítási nep junius 14 e helyett junius 7-e. Amennyiben szeptember 4 e vasárnapra esik, az első tanítási nap szeptember 5., ha pedig junius 7 e vasárnepra esik, az utolsó tanítási nep junius 6 a lesz. Az eddigi rendelkezéseknek megfelelően áú összefoglalók, illőivé íViáró vizsgálatok befejezését kö vető egy héten beiül iariandók ínég a tanév ünnepélyes bezáróén felül a következő tanévre szóló beiratások is. fflinket támogat, ha hirdetőinknél vásárol Demonstrációs felvonulással és színházi hangversennyel készülnek megünnepelni a csabai cigányok magyarországi letelepedésük ötszáz éves évfordulóját (A B. K tudósítója jelenti.) A Magyar Cigányzenészek Országos Szövetsége Budapesten, a Városi Színházban cigányság magyarországi letelepedésének ötszá> zadik évfordulóján, május 8 án József főherceg legfőbb dissvédnökségével díszelőadást rendez, amelyen 30 legkiválóbb cigányprímás és 200 tagu cigányzenekar, énekesekkel és énekesnőkkel egyetemben fogja bemutatni a magyar dal ötszáz éves fejlődését. Erre a díszelőadásra most kacolt meghívót Jánosy Gyula polgármester, egyben pedig a cigányzenészek szövetsége felkérte arra, hogy támogassa a helybeli alakulat demonstrációs TT egmozdulását. Ez a demonstrációs megmozdulás május 6 én, óldozócsütörtök napján lesz. A csak most megalakult helyicsoport nagy dologra készül. Azt tervezik, hogy a nap még eddig meg nem határozott időpontjában száz csabai cigányaenész a város főbb utvonalait zeneszóval bajárja, a notabilitások lakása előtt szsrenádot ad és általában a közönség tudomáséra hozze, hogy a felvonulásnak mi a jelentősége. E»te pedig a színházban akarnak nagy hengversenyt rendezni, amelyen szerepelnek az összes csabai cigényzené8zek. Kicsinyben tehát ugyanazt a programot akarják a csabai zenészek végigcsinálni, mint pesti kollegáik. A végleges műsor még nem készült el, részben a helyi választmánytól, részben az országos szövetség jóváhagyásától függ. A cigányok azonban már készítik a vonót, hogy mindenki számára emlékezetes nappá varázsolhassák méjus 6-át... Betörtek egy 5zent lstuán-téri italmérésbe (A B. K. tudósítója jelenti.) Szerdáról csütörtökre virradó éjszaka vakmerő betörés történt Békéfcsabén. A Szent litván-téren lévő Kálmán Sándor féle italmérés pénztárát dézsmálta meg az ismeretlen tettes, aki körülbelül százhúsz pengőt vitt el. A betörés a késő éjszakai órákban lörténhetett, éjjel kél és három óra közölt, a lettes valószínűleg a kőrösparti kerítést n átmászva jutott a nagy bérház udvarára, hacsak kapuzárás előtt el nem rejtőzött. Az italmérés udvarra nyíló ajtaját álkulccsal, vagy pedig a mér előzőleg ellopott kulccsal nyithatta ki. Benn már nem volt nehéz dolga, a pénztétfiókban olt találta a kulcsot, csak fordítania kellett egyet rajta s rendelkezésére állott nyolcvan pengő papír, negyven pengő aprópén?, ezenkívül pedig nagyobb mennyiségű, kisebb értékű réz és ezüst váltópénz. A váltópénzt nem bántotta a betörő, megelégedett a százhúsz pengővel s nem nyúlt az italokhoz sem. Ellenben elvitte magával az ajtókulcsot és a hátsó kerítésen keresztül kerekei oldott. A betörési az italmérés alkalmazottai reggel fél hat órakor vették észre, amikor meg akarták csinálni az előző napi forgalomról a zárlatot. Nyomban feljelentést tettek a rendőrségen s közölték, hogy gyanujuk aa egyik vendégre irányul, aki kedd eate voll a» italmérésben 8 feltűnően sokat forgolódott az egyelőre még üres hátsó helyiségekben. Ea a vendég a tegnapi nap folyamán nyolcszor is megfordult az italmérésben s — lehet hogy csak a fantázia diktálja igy — az alkalmazottak állítása szerint különösen viselkedett, nem ugy, mini máskor. A nyomozás megindult. Két Csik között elveszett egy örökség (A B. K. tudósilóia jelenti.) Szarvason 1936-ban elhunyt Csik Imre békésszenlandráei lakos, jó módú gazdaember. Mintegy 10—12 örököse lett volna, nkik mind Csik névre hallgattak. Volt közöttük egy nagykanizsai rokon is. Csík György munkásember. Gúk György Nagykanizsán nem tudott zöldágra vergődni, ezért Budapestre költözködött és ott sikerült elhelyezkedni?. Időközben megindult a hacyatéki eljárás, értesítés érkezeti Nagykanizsára, hogy Csik Györgynek jár az örökségből. A közjf^yzci értesítést az egyik városházi kézbesítő egy másik C9ik Györgynek adia át tévedésből. Csik György II. át is vette a és közjegyzői értesítést, átnézte amikor látta, hogy itt pénzhez lehet jutni, levelezésbe kezdett az örökhagyó ügyvédjével és az eljáró közjegyzővel és felvelle a Csik György I. részére szóló örökséget. Időközben az igazi Ctik György megtudta Budspssten, hogy a szarvasi rokon meghalt és neki többszátt pengő készpénzt hagyományozott. Ekkor derült ki, hogy valaki már felvette helyette az örökséget. Csik I. feljelentette Csik György II. t az illetékes nagykanizsai rendőrkapitányságon. Az eljárás megindult. Fizessen elő a Békésmegyei Közlönyre HIR ADO Anglia legidősebb lordin és egyik legérdekesebb főura, Huntly márki, a napokban ünnepli kilencvenedik születésnapjál.Lord Hunlly fiatal korában rendkívül puritán, valósággal spártai életmódot folytatott, ellentélben fényűző kollégáivá 1, aminek az a magyarázata, hoRy minden képseletet meghaladóan szegény ember volt, az angol birodslom legszegényebb lordja. Állandóan perek lavinájával küszködött és a törvényszék e'őlt akkora rutinra leli szert, hogy később minden szakképzettség nélkül ügyvédi irodát nyithatott. Harminc év előtt csődbe került és nem maradt más vagyona, mint két ló. egy régi láncos óra és néhány csatt skót nyakravalóí számára. Ez azonban nem akadályozta meg abban, hogy résztvegven a lordok házának politikai vitáiban. Délben egy zsemlyét ebédeli egy csésze kávéval, ebédje néhány pennybe került, de a skótoka! megha?udfoló gavallériával a pincérnek nagy ezüstpénzt adoll borravalóul. Lord Hunlly talán ennek a spártai életmódnak köszönheti, hogy hosszú életében egy napig sem vslt beteg. Politikai szerepe igen nagy és fontos volt. Viktória királynő bizalmasóvá avatta és Gledsfone meleg baráti érintkezést tartolt fenn vele. Az öreg lord Huntly büszke rá, hogy valamennyi politikai barátját és ellenfelét túlélte. Nemrég a következő kijelentést tette: „Kastélyaim romokban hevernek, de én, ugy létszik, örökké élek." Másodszor 75 éves koréban házasodott: felesége, egy dúsgazdag amerikai olajmágnás özvegye, gondtalan életmódot lett lehetővé szóméra. Lord Huntlyl, aki világéleiében skót viseletben járt, London legelegánsabb emberének tartották. Németországban a varieté és kabarészinészeknek ezentúl nem szabad a német történelem alakjait tréfás formában meg személyeslteniök. Ez alól a szabály alól csak akkor van kivétel ha hivatalos pártemberek hívják meg őket előadásra a szervezeteikbe, meit itt megbízható közönség van jelen. Svájcban végre nyomára akadlak annak a felbecsülhetetlen értékű Tinloretto-festménynek, amelyet néhány hétlel ezelőtt egy nemzetközi szélhámos csalt ki és lopott el Rubinazzi genovai műkereskedőtől. A festményt a lolvaj eladásra kínálta egy baseli műgyűjtőnek, aki hajlandó is volt a vételre, de a festményt előbb egy olasz műtörténésszel akarta megvizsgáltatni, hogy a mű valódiságéról megbizonyosodjék. A műtörténész figyelmezlelle azután a műgyűjtőt, hogy a szóbanforgó festményt tudomása szerint nemrégiben lopták el a genovai műkereskedőtől, mire a műgyűjtő értesítette az cselről a rendőrségei. A lolvajl a képpel együll sikerüli elfogni s a festményt most visszaszolgáltatják jogos tulajdonosának.