Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) április-június • 72-145. szám

1937-04-09 / 79. szám

2 BEKESMEGYEI KOZLONV 1937 április 9 Április 9—10—11-én, péntek-szombat fél 7, fél 9, vasárnep 1, 3, 5, 7, 9 Méltóságos kisasszony Csortos, Uray, Báthy, Mály, Fülöp M., Vizvári M., Z. Molnár, Szeleczky Zita, Báthory Gizella, Berki Lili, Mihályfi, Bilícsi, Vérles Magándetektív Magyar híradó ciálpolitikájéról szólt. A kormány — mondotté — azt a helyes gaz­dasági politikát hirdeti, amelynek célkitűzései kösé tartozik a népi irányú szociális gondoskodás is. Ennek a szociális megsegítésnek ns eszközeit áldozatokkal kell előteremteni, de az áldozatok mértékének megszabásánál ész­szerű szempont csak a felfelé való nivelláló* lehet, vagyis az, hogy e segitségre szorulókat arra a szintre igyekezzünk felhozni, ame­lyen az egészséges és keresni tudó emberek állanak. Fabinyi Tihamér pénzügymi­niszter több mint két óra hosszat tartó expozéjót nagy tapssal és helyesléssel fogadta a jobboldal és a közép, de beszédét közben Í3 többször szakította meg a kor­mánypárt elismerő tapaa. A pénzügyminiszter expozéja után a költségvetést kiadták a bizottságoknak s a Ház üléseit a bizottságok tárgyalásának tarta­mára bizonytalan időre elnapolták. Junius 13-án végződik, szeptember 4-én kezdődik ezentúl az iskolaév (A B. K tudósítója jelenti.) A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter az iskolák szorgalmi idejét a tanítási érdekek és a nagyszün­idő kihasználásé, iák nem kevésbé fontos érdekeinek összeegyezteté­sével egy most kibocsátott rende­letben általánosan szabályozta. Elrendelte a minis ter, hoay a különleges elbírálást igénylő felső mezőgazdasági iskolák, ipari szak­iskolák .és ipariskolák kivételével minden iskolában az első tanítási nap szeptember 10 e helyett szep­tember 4 én legyen, az utolsó ta­nítási nep junius 14 e helyett ju­nius 7-e. Amennyiben szeptember 4 e vasárnapra esik, az első ta­nítási nap szeptember 5., ha pe­dig junius 7 e vasárnepra esik, az utolsó tanítási nep junius 6 a lesz. Az eddigi rendelkezéseknek meg­felelően áú összefoglalók, illőivé íViáró vizsgálatok befejezését kö vető egy héten beiül iariandók ínég a tanév ünnepélyes bezáró­én felül a következő tanévre szóló beiratások is. fflinket támogat, ha hirdetőinknél vásárol Demonstrációs felvonulással és színházi hangversennyel készülnek megünnepelni a csabai cigányok magyarországi letelepedésük ötszáz éves évfordulóját (A B. K tudósítója jelenti.) A Magyar Cigányzenészek Orszá­gos Szövetsége Budapesten, a Városi Színházban cigányság ma­gyarországi letelepedésének ötszá> zadik évfordulóján, május 8 án József főherceg legfőbb dissvéd­nökségével díszelőadást rendez, amelyen 30 legkiválóbb cigány­prímás és 200 tagu cigányzenekar, énekesekkel és énekesnőkkel egyetemben fogja bemutatni a magyar dal ötszáz éves fejlődését. Erre a díszelőadásra most kacolt meghívót Jánosy Gyula polgár­mester, egyben pedig a cigány­zenészek szövetsége felkérte arra, hogy támogassa a helybeli alakulat demonstrációs TT egmozdulását. Ez a demonstrációs megmozdu­lás május 6 én, óldozócsütörtök napján lesz. A csak most meg­alakult helyicsoport nagy dologra készül. Azt tervezik, hogy a nap még eddig meg nem határozott időpontjában száz csabai cigány­aenész a város főbb utvonalait zeneszóval bajárja, a notabilitások lakása előtt szsrenádot ad és általában a közönség tudomáséra hozze, hogy a felvonulásnak mi a jelentősége. E»te pedig a színházban akarnak nagy hengversenyt ren­dezni, amelyen szerepel­nek az összes csabai cigényzené8zek. Kicsinyben tehát ugyanazt a prog­ramot akarják a csabai zenészek végigcsinálni, mint pesti kollegáik. A végleges műsor még nem ké­szült el, részben a helyi választ­mánytól, részben az országos szö­vetség jóváhagyásától függ. A ci­gányok azonban már készítik a vo­nót, hogy mindenki számára em­lékezetes nappá varázsolhassák méjus 6-át... Betörtek egy 5zent lstuán-téri italmérésbe (A B. K. tudósítója jelenti.) Szerdáról csütörtökre virradó éj­szaka vakmerő betörés történt Bé­kéfcsabén. A Szent litván-téren lévő Kálmán Sándor féle italmé­rés pénztárát dézsmálta meg az ismeretlen tettes, aki körülbelül százhúsz pengőt vitt el. A betörés a késő éjszakai órák­ban lörténhetett, éjjel kél és három óra közölt, a lettes valószínűleg a kőrösparti kerítést n átmászva jutott a nagy bérház udvarára, hacsak kapuzárás előtt el nem rej­tőzött. Az italmérés udvarra nyíló ajtaját álkulccsal, vagy pedig a mér előzőleg ellopott kulccsal nyit­hatta ki. Benn már nem volt ne­héz dolga, a pénztétfiókban olt találta a kulcsot, csak fordítania kellett egyet rajta s rendelkezésére állott nyolcvan pengő papír, negy­ven pengő aprópén?, ezenkívül pedig nagyobb mennyiségű, kisebb értékű réz és ezüst váltópénz. A váltópénzt nem bántotta a betörő, megelégedett a százhúsz pengővel s nem nyúlt az italokhoz sem. El­lenben elvitte magával az ajtókul­csot és a hátsó kerítésen keresztül kerekei oldott. A betörési az italmérés alkal­mazottai reggel fél hat órakor vet­ték észre, amikor meg akarták csi­nálni az előző napi forgalomról a zárlatot. Nyomban feljelentést tet­tek a rendőrségen s közölték, hogy gyanujuk aa egyik vendégre irá­nyul, aki kedd eate voll a» ital­mérésben 8 feltűnően sokat forgo­lódott az egyelőre még üres hátsó helyiségekben. Ea a vendég a teg­napi nap folyamán nyolcszor is megfordult az italmérésben s — lehet hogy csak a fantázia dik­tálja igy — az alkalmazottak állí­tása szerint különösen viselkedett, nem ugy, mini máskor. A nyomozás megindult. Két Csik között elveszett egy örökség (A B. K. tudósilóia jelenti.) Szarvason 1936-ban elhunyt Csik Imre békésszenlandráei lakos, jó módú gazdaember. Mintegy 10—12 örököse lett volna, nkik mind Csik névre hallgattak. Volt közöttük egy nagykanizsai rokon is. Csík György munkásember. Gúk György Nagykanizsán nem tudott zöldágra vergődni, ezért Budapestre költöz­ködött és ott sikerült elhelyezked­ni?. Időközben megindult a hacya­téki eljárás, értesítés érkezeti Nagy­kanizsára, hogy Csik Györgynek jár az örökségből. A közjf^yzci értesítést az egyik városházi kéz­besítő egy másik C9ik Györgynek adia át tévedésből. Csik György II. át is vette a és közjegyzői értesítést, átnézte amikor látta, hogy itt pénzhez lehet jutni, levelezésbe kezdett az örökhagyó ügyvédjével és az eljáró közjegy­zővel és felvelle a Csik György I. részére szóló örökséget. Időközben az igazi Ctik György megtudta Budspssten, hogy a szarvasi rokon meghalt és neki többszátt pengő készpénzt hagyo­mányozott. Ekkor derült ki, hogy valaki már felvette helyette az örökséget. Csik I. feljelentette Csik György II. t az illetékes nagykani­zsai rendőrkapitányságon. Az el­járás megindult. Fizessen elő a Békésmegyei Közlönyre HIR ADO Anglia legidősebb lordin és egyik legérdekesebb főura, Huntly márki, a napokban ünnepli kilenc­venedik születésnapjál.Lord Hunlly fiatal korában rendkívül puritán, valósággal spártai életmódot foly­tatott, ellentélben fényűző kollé­gáivá 1, aminek az a magyarázata, hoRy minden képseletet meghala­dóan szegény ember volt, az angol birodslom legszegényebb lordja. Állandóan perek lavinájával küsz­ködött és a törvényszék e'őlt akkora rutinra leli szert, hogy ké­sőbb minden szakképzettség nél­kül ügyvédi irodát nyithatott. Har­minc év előtt csődbe került és nem maradt más vagyona, mint két ló. egy régi láncos óra és néhány csatt skót nyakravalóí számára. Ez azonban nem aka­dályozta meg abban, hogy részt­vegven a lordok házának politikai vitáiban. Délben egy zsemlyét ebédeli egy csésze kávéval, ebédje néhány pennybe került, de a skótoka! megha?udfoló gavallériá­val a pincérnek nagy ezüstpénzt adoll borravalóul. Lord Hunlly talán ennek a spártai életmódnak köszönheti, hogy hosszú életében egy napig sem vslt beteg. Politi­kai szerepe igen nagy és fontos volt. Viktória királynő bizalmasóvá avatta és Gledsfone meleg baráti érintkezést tartolt fenn vele. Az öreg lord Huntly büszke rá, hogy valamennyi politikai barátját és ellenfelét túlélte. Nemrég a követ­kező kijelentést tette: „Kastélyaim romokban hevernek, de én, ugy létszik, örökké élek." Másodszor 75 éves koréban házasodott: fele­sége, egy dúsgazdag amerikai olaj­mágnás özvegye, gondtalan élet­módot lett lehetővé szóméra. Lord Huntlyl, aki világéleiében skót vi­seletben járt, London legelegán­sabb emberének tartották. Németországban a varieté és kabarészinészeknek ezentúl nem szabad a német történelem alak­jait tréfás formában meg személye­slteniök. Ez alól a szabály alól csak akkor van kivétel ha hiva­talos pártemberek hívják meg őket előadásra a szervezeteikbe, meit itt megbízható közönség van jelen. Svájcban végre nyomára akad­lak annak a felbecsülhetetlen ér­tékű Tinloretto-festménynek, ame­lyet néhány hétlel ezelőtt egy nemzetközi szélhámos csalt ki és lopott el Rubinazzi genovai mű­kereskedőtől. A festményt a lolvaj eladásra kínálta egy baseli mű­gyűjtőnek, aki hajlandó is volt a vételre, de a festményt előbb egy olasz műtörténésszel akarta meg­vizsgáltatni, hogy a mű valódisá­géról megbizonyosodjék. A műtör­ténész figyelmezlelle azután a műgyűjtőt, hogy a szóbanforgó festményt tudomása szerint nem­régiben lopták el a genovai mű­kereskedőtől, mire a műgyűjtő értesítette az cselről a rendőrségei. A lolvajl a képpel együll sikerüli elfogni s a festményt most vissza­szolgáltatják jogos tulajdonosának.

Next

/
Thumbnails
Contents