Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) április-június • 72-145. szám

1937-06-25 / 142. szám

Ára Ö fillér Béi&ésssaiia, IS37 junius 25. péntek 84. é^folfam 142 szám Ma terjesztik be a kormányzói jogkör kiterjesztéséről szóló törvényjavaslatot (A B. K. tudósitóia jelenti.) A felsőháa tegnap délutáni ülésén ujsőgirók megkérdezték Darányi Kélmán miniszterelnököt, mikor terjesztik be a képviselőház plénuma elé a kormányzói jogkör kilerjeszlészléséről szóló javaslatot. Darányi miniszterelnök igy válaszolt: — Lázár igazságügymini8zier a kormányzói jogkör kiterjesztéséről szó'ó javaslatot pénteken terjeszti a képviselőház elé. A főispán fontos kijelentése a fővárosi sajtóban A fővárosi lapok híradása szerint a szerdai kisgazdapárti értekezlet élőit a párt képviselőtagjai hossza* san tárgyalták azokat az incidenseket, amelyek legutóbb Békés megyében játszódtak le. Itt a gyűléseken nyilas agitátorok becsmérelték a kisgazdapártot és a párt vezérét: Eckhardt Tibort, anélkül, hogy a hatóságok közbeléptek votna. A párt távjai elhatározták, hogy orvoslésért a belügyminisaterhez fordulnak. Tildy Zolién és Kun Béla hosszas megbeszélést folytattak a folyóaon Ricsói- Uhlerik Béla dr.-rai. Békés megye főispőnjőval, akinek rendelkezésére bocséjíották a nyilesizgatősok adatait. A főispán megigérie, hogy a mezőberényi nyilasok gyalázkodó fellépése miatt a legszigorúbb vizsgálatot rendeli el. Uj garázs tervével foglalkozik a MÁVAUT (A B. K. tudósitója jelenti.) A MAVAUT egyre fejlődő háló* zata következtében ma már az a helyzet, hogy idsaiova az Apponyi uccei garázs szűknek bizonyul. Az autóbuszvállalat a rövidesen beálló nehézségeket ugy akarja megoldani, hogy a várostól ingyen telket szándékszik kérni s ezen 25—30.000 pengő költséggel építené fel az uj garázst, amelyben az autók férőhelyei mellett megfelelő, tágas javítóműhely is lenne. A MÁVAUT a telek ügyében rövidesen tárgyalásokat kezdeményez a polgármesterrel. Teleki Pál gróf feltűnő beszéde a felsőházban a magyarországi német nemzeti agitációról és a harmadik birodalom valláspolitikájáról (A B. K. tudósitója jelenti.) A felsőház tegnapi ülését 10 órakor nyitotta meg gróf Széchenyi Bertalan elnök. Folytatták a költ ségvetés vitáját, melyhez Nérsi Szabó László szólt elsőnek. Sürgette az alsófok J közigazgatási bíróság fslőllitását, mejd pedig azt fejtegette, hogy vidéken túlteng az egyesületi élet. Endrey Antal a gyümölcitermelés kérdéseit tette szóvá. Papp Kőlmón kifogásolta, hogy a felsőháznak erőltetett tempóban kell foglalkozni a költségvetéssel. — Mindnyájan örömmel vettük tudomásul — mondoüa —, hogy keresztény nemzeti alapon áii a kormány. A kommunizmus veszedelmével szembe kell szállnunk. A velünk barátságban élő nagy német nemzet vezetőinek körében olyan irányzat kap lébro, amely szembefordul a kereszténységgel. Nagy Antal a kézmüvesiparosok kérdéseit tette SKÓVÓ. Módot kell adni a kisiparnak, ho^y hoszszulejáratu hitelek mellett közszállitásokat vállaljon. Báró Perényi Zsigmond a köztisztviselők helyzetével foglalkozik. Sürgősen segíteni kell a köztisztviselőkön, különben sokezer liszlviselőcsalád nyomorba jut. Hockenberger Konrőd beszélt ezutőn. A gyűlölet urrő lesz a viIőgon.hogyrombadöntsön mindent, amit az emberi kultura évezredek óta alkoiott. A zsidókérdés azonnal meg lenne oldva, ha a zsidók a felebaráti szeretetei, a tízparancsolatot, mely őket is kötelezi, megtartanák. Azonban nem tarljők rc.eg, épugy, mint ahogy a keresztények sem. Különben minden szociális kérdés mőr meg volna oldva. Ezután az ifjusőg elhelyezésé tői beszélt. Szerinte nem a rossz, hanem a legjobb, legjelesebb tanulókat kellene a kereskedelmi ée ipari pályákra utasítani. Kérte a birák fizetésének emelését. Éles szavakkal keli ki a pőrbaj ellen. Ha a halállal végződő pérbaj miatt felakasztanék a bűnöst, akkor megszűnnék a pőrbaj. Beszéde végén a magyarországi némeiség helyzetével foglalkozott. A német kisebbségi kérdés nem tud nyugvópontra, jutni, egyesek rövidlátása és mások izgatása miett. Egyes err.berek, közöttük egy egyetemi tanár állandóan kapcsolatban őllanak Németországgal, a falvakat előrasztják levelekkel, izgatnak a kormőny és a magyarság ellen. Vigyázni keli, hogy az ilyen izgatók ne járkálhassanak Németországba. A költségvetést elfogadta. A vitát két órakor félbeszakították. A felsőház délutőni ülését délulán 4 órakor nyitoíta meg Beöthy Láaxló elnök. v. Bőrczi-Barcza Géza részletesen foglalkozott a kereskedelem és ipar közéleti szerepével és utalt arra, hogy a keresztény középosztály fiai idegenkednek tőle és inkább a kényelmes állami éa vőrosi állásokra törekszenek. SHive a kereskedelem szabadságának, azonban a mai viszonyok nem alkalmasak erre, nem függetleníthetjük magunkat a külföldtől. Végül a hadvi seletekről és rokantakról beszélt, kiknek részére nagyobb támogatást kért. A költségvetést elfogadta. Ravasz László kijelenteiie, hogy Darányi Kélmán miniszterelnök felsőházi bemutatkozásékor azt mondoüa, hogy hivatását nem hivatalnak, hanem szolgálatnak tekinti. A magyarság politikája soha nem igazodhat a magyarság jelenlegi poliiikai testéhez, a 13 millió magyar nem politikai, hanem lelki és műveltségi egységet alkot. Kéri a kormányt, hogy azt ami veszélyezteti a magyar egészséget és szaporodást szüntesse meg. Oiyan politikát kell követni amely a legtöbb embernek nyújt megélhetést. Ha a ragybiriok szolgálllaija ezt, nem szabad elaprózni, ha jobb a kisbirtok, ugy minél iöbb kisbirtokra kell törekedni. A társadalom védelmében a kisgazdák történelmi osztályt alkotnak. A jobboldali szélsőség inkább a keresztény gondolat alapján áll önmaga által korrigálható módon. Egészen más ez mint a baloldali, amely minden nemzetinek és kereszténynek egyszóval minden lelkinek teljes és nyers tagadása. Magyarországon a két szélsőség közeli rokonaőgban van egymőssal. Fleissig Sándor a tőzsde szerepével foglalkozott éa kijeléntette, hogy a tőzsde semmiféle nyereségro nem törekszik, hanem kizárólag a köa érdekét szolgőlja. Teleki Pál gróf hangsúlyozta, hogy Európa sorsa a legsúlyosabban érint bennünket, a vészzóna középpontján vagyunk. Külpolitikai téren békés törekvéseink vannak, a revíziót is békés eszközökkel kivőnjuk szolgálni. A Dunemedence kérdését nemcsak magyar szempontból, hanem éltalános szemszögből is kell nézni. Amint külföldön járva tapasztaltam, ezi kívánják tőlünk, hogy Csehszlovákiával közelebbi baráti kapcsolatokat vegyünk fel. Nyilvánvaló, hogy a magyar kisebbséggel való bénősmód teljes megvóltozteiása nélkül ez el nem gondolható. A Dunamedencében 3—5 év múlva más lesz a helyzet mint a mai. Ezen a lerüleien nincs nagy hatalom és sorsát külső hatalmak fogják eldönteni. A Dunamedencs esetleg nagy veszedelem okozója lehet. Németország a mult századok óta Délkelet-Európa felé lekint. Némelor8zőghoz nemcsak régi kapcsolatok fűznek, hanem a jelen időben barőii viszonyban állunk vele. Magyarország a világháború óta keresztény és nemzeti alapon rendezkedett be. Németország részéről azonban mindkét szempontból veszedelmet lét és nincsen egyedül ezen felfogáséval. Tagadhatatlan, hogy Magyarorszógon magyar és nem magyar óllampo/gárok részéről német nemzeti agitáció foiyik. Két szempontból megnyugtató barátsági kapcsolata van Magyarországnak. Az e^yik az a barátság, mely Magyarországol Olaszországhoz és Ausztriához fűzi, a másik a hadsereg. Ezzel kepctolaiban megemlékezett a katonai egyenjogúságról, hangsúlyozva meg kell ezt keresni azon az uton, amelyen mindenki kereste, Nem ragaszkodhatunk olyan jogformákhoz, amelyeket mőr mindenki megtagadott. Ezutőn kisebbségi kérdésekről ssólt és sürgeite a cserkésztörvény megalkotását. Végül a költségvetést elfogadta. A felsőház ülése fél 9 órakor ért véget. Vasárnap tárgyalják Orosházán ev. gimnázium megalapításának ügyét (A B. K. tudósitója jelenti.) Hónapokon keretiül foglalkozott az orosházi evangelikus egyhőzközség gimnázium felállításénak kérdésével. Az adatgyűjtések befsjesésa ulán as egyházközség képviselőtestülete több alkalommal értekezletet tartott, amelyen egységesen őlléat foglallak az ev. gimnázium felállítása mellett. A gimnázium létesítésének ügye junius 27 én, vasárnap délelőtt 11 órára összehívott e/. egyházközségi képviselőtestületi közgyűlés elé kerül. A közgyűlési, amelyen Sztranyavszky Sándor, az egyházközség felügyelője elnököl, az ev. templomban tarljők meg.