Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) április-június • 72-145. szám

1937-06-12 / 131. szám

BSEÉSH MI Cl \J Iliid KÖZLÖNY Békéscsaba, 1937 Junius 12. szombat 64. évfolyam 131. sz ám |U APIREND ELŐTT Ama felfogás hivei, amely ezt állilja, hogy még a legértel­mellenebbnek látszó történés, a teljesen egyedülálló esemény mö­gött is fel lehet fedezni a kény­szerű összefüggések logikáját, nem hisznek a véletlenben. Ctak az történhetik, aminek történnie kell és minden politikum, minden mű­vészet, minden találmány okát és magyarázatát leli a korban, a kö­rülményben, az emberekben. Akiket ez az okoskodás kielé­gít és megnyugtat, most örvendez­ve és diadalmasan mutathatnak rá egy orvostudományi (ha szabad ezt a szót itt használnunk) felfe* dezésre, amelynek hire Amerikó­ból érkezett el hozzónk. Mert ez a felfedezés ékesen beszélő bizo­nyíték a felfogós okoskodásának igaza, logikájának meggyőző volta mellett. Nem kevesebbről van szó, mint hogy Walter Freeman dr. az ame­rikai orvoaszövelség Atlantic Cyii­ben tartott nagygyűlésén bejelen­tette a gondok és aggodalmasko­dósok operatív uton való gyógyí­tásának lehetőséget. Nem részle­tezünk. Az érdeklődők forduljanak a szerzőhöz. Csak annyit mondunk meg, hogy a tudós doktor szerint egy egyszerű agyműtéttel elérhető, hogy a paciens elveszti érzékét a gondok és aggodalmaskodásokkal szemben, nem fogja fel tragikusan az élet legsúlyosabb bajait sem, nem töpreng álmatlan éccakákon a maga és családja sorsa felett, bármily rosszak a viszonyok, egy­szóval megszabadul mindazoktól nyomasztó érzésektől, amelyek ma a felelősségérzettel rendelkező em­berek igen nagy szózalékót emész­tik. Hét kérem, erre a felfedezésre aztán igazán nem lehet ráhibázni máskor, csak a h uezadik szá­zad világháborút követő évtizedei­ben. És ez az „embereket felsza­badító" orvosi felfedezés olyany­nyira sajátja ennek a kornak, hogy most, amikor hallunk róla, első ér­tésünk a Csodálkozásé, hogy csak most fedezték fel. Nincs igazunk ? Hát nem egyszerű és logikus, hogy egy kor, amelynek minden bajra a felületi, tüneti kezelés az egyet­len varázsszere (s még jó, ha ez is akad) az emberiséget is ugy akarja megszabadítani a jövőre való gondolás — ugy látszik — károsnak tartott szokősőról, hogy kecses vágással kikanyarít egy da­rabkát azlagyvelejéből? Soha korszerűbb I felfedezést 1 Az öntözésről és az Alföld kiszáradásáról vitatkozott a t. Ház (A B. K. tudósitója jelenti.) A képviselőház tegnapi ülésén harmadszori olvasásban elfogad­ták a 33 as bizottság működésé­nok meghosszabbításáról szóló ja­vaslatot, majd Antal István szólt a területenkívüliségről és a sze mélyes mentességről szóló javas­lathoz, amelyet Berczelly Jenő igazságügyi államtitkár válasza után szintén e'fogadtak. Gróf Teleki Mihóly ismertette az öntöző gazdálkodás előmozdításé ról szóló törvényjavaslatot. Ma­gyarországon ez elmúlt száz év­ben huszonnyolc rendkívül aszó lyos esztendő vott. A Tiszántúl szikes talajának sokkat több vízre van szükségre. Az öntözés volta­képpen nincs szoros összefüggés­ben a buza problémájával, mert a buza tropikus növény. Elsősorban tehát olyan területe­ket kell öntözni, amelyek a szá­razságot a legjobban sinylik. Dinnyés Lajos szólt elsőnek a javaslathoz. Azt fejtegette, hogy elsősorban öntözőtervekre van szükség. Az öntözés többtermelést jelent, de a vízdíjak arányban fognak-e állni a jövedelemtöbblet­tel ? Helyes, hogy az öntözési bi­zottság elnökségét összeférhetet­lennek minősitik a képviselőségek­kel, de ugyanakkor az öntözőtár­suletok is kapcsoljak ki a politikát működésükből. Losonczy István beszélt ezután. Most az ország területének fele Alfö'd, melynek népessége egyre jobban szaporodik. A közélelme­zés problémája egyre fonlosabb les*. Drózdy Győző azzal kezdte be­szédét, hogy szörnyű részvétlensé­get tapasztal az ellenzék részéről ennek a javaslatnak a tárgyalásá­nál. Ha a szennyvízcsatornák leve­zetéséről van szó, akkor népes az ellenzéki oldal. Ezután a csatornázási kérdések­ről beszél. Az egész csatornázási és vizlecsapolá8Í rendszeri álla­mosítani kellene. Tóth Pál, a következő felszólaló utal arra a k'imaváltozásra, ami az Alföldön az utóbbi évtizedek­ben előállott s amely az rddíg vízben bővelkedő országrészt ai aszály veszélyének telte ki. Ez a törvényjavaslat is hivatva van ar­ra, hogy az Alföld lakosságának szociálpolitikai helyzetét javítsa. A tanácskozási idő letelt, Kor­niss elnök az ülést két óra előtt néhány perccel bezárta. A legkö­zelebbi ülés kedd délelőtt 10 óra­kor lesz. Ellenőrizhetetlen hirek érkeznek Oroszországból Sztálin uralmának végéről, katonai triumvirátus diktatúrájáról, lázadásokról tudnak a tudósítások (A B. K. tudósitója jelenti.) A szovjetbirodalom diktátora, Sztá­lin valószínűleg kénytelen lesz egészségi állapota miatt kikapcso­lódni az államügyek vezetéséből, ami a jelenlegi zűrzavaros és for­radalommal fenyegető időkben végzetes kihatású lehet az egész szovjetrendszerre. Eppinger bécsi szivspecialista, aki a napokban ér­kezett Moszkvába Sztálin meg­vizsgálásához, ugy látja, hogy a diktátor állapota erő­sen rosszabbodott. A bécsi orvosprofesszor mér a múltban is kezelte Sztálin régi szívbaját és most egy uj gyógy­móddal akarja gyógyitani. Ettől a gyógymódtól az orvostanár sike­reket vár, feltétlenül szükségesnek látszik azonban, hogy Sztálin bi­zonyos időre kikapcsolódjék a munkőból. Sztálint egyébként édesanyja ha­lála nagyon lesújtotta s ezért né­hőny nap óla nem hegyta el ma­gőnlakosztélyát és csupán Vorosi lov tábornagyot fogadta, aki nap­ról-napra tájékoztatja Sztálint a leg­újabb eseményekről. Sztálint fel­fegyverzett litván és kínai testőrök őrzik a Kremlben s a helyzet ve­szedelmesen közeledik ahhoz a ponthoz, amikor mér nem tudni biztosén, hogy Sztálin testi épsé­gét őrzik e hü gárdistái, va«y hogy Vorosiiov, a jövő embere őrizteti Sztálint, a foglyot. Pénteken reggel már hivatalos részről sem titkolták, hogy a szov­jelfővérosban katonai lázadások törtek ki, amelynek elfojtáséra nagyszámú csapattesteket vontak össze Moszkvában. Nagy feltűnést keltett az a hi­vatalos jelentés, amelyjelezte, hogy a hadügyi népbiztosság több ve­zető lisztviselőjét letartóztatték és a katonai tiszliiskolók parancsno­kai közül is többeket letartóztat­tak. Sztálin részben betegségére való tekintettel, részben pedig azért, hogy a katonai ellenintéz­kedések irényitésa ne kerüljön ki a kezéből, váratlanul triumvirátust alakított, amely Vorosiiov hadü­gyi népbiztosból, Jegorov tábor­nagyból és Jezsov belügyi nép­biztosból éli. A belügyi népbiztosság rende­letére letaitózloílók a \örö« had sereg következő vezetői!: Tucha­csevszki, Jakir, Uborevics, Kork, Eiderrann, Feldman, Primakov és Putna. A letartóztatottakat azzal vádoljék, hogy megszegték kafo nai kötelességüket, megszegték a katonai esküt, elárulták a Szovjet­uniót és a vörös hadsereget, olyen külföldi óllamoknak érdekében, amelyek nem követnek barátságos politikát Szovjetoroszország iránt. A szovjetorosz legfelső biróság külön birósára pénteken délelőtt 11 órakor zárt tárgyaláson tárgyalta a letartóztatott ka'onai személyi­ségek perét. Ujabb részletes statisztikai összeirás készül a mérnökökről (A B. K. tudósitója jelenti.) A Budapesti Közlöny mai száma közli az iparügyi miniszter rende­letét, mely szerint Magyarországon az összes mérnöki címet viselőket kötelezi az uj adatszolgáltatásra. Ez a rendelet a mérnöki nyugdíj­intézet céljeit szolgálja. Mindenkit jogi felelősség melleit kötelez a ren­delet az igazoltatásra, tekintet nél­kül arra, hogy ki milyen foglalko­zási ágban dolgozik. Gróf Bethlen István elvesztette kártérítési perét a román kincs­tárral szemben (A B. K. tudósítója jelenti) Mint ismereler, á kolozsvári tábla junius 1 én kezdte meg Bethlen Ütvén gróf volt magyar miniszter­elnök kártérítési perét, amelyben 1 millió 300 ezer lej megfizetésére kérte kötelezni a román óllamot földbirtokai elkobzása miatt. A lóbla a napokban meghozott íté­letével Bethlen keresetét elutasí­totta. Budapestre érkezett a német külügyminiszter (A B. K. tudósítója jelenti.) Neurath báró német birodalmi kül­ügyminiszter kíséretével tegnap délutón 6.05 perckor Szófiából re­pülőgépen megérkezett a mátyás­földi repülőtérre. A német külügy­miniszter fogadására megjelent Darányi Kálmán miniszterelnök, Kánya Kálmán külügyminiszter, Bárczy István államtitkár és szá­mos előkelőlég. Amikor a repülő­gép a betonlap szélére ért, a kive­zényelt díszszázad tisztelgett és a zenekar a német himnuszt ját­szotta. A kölcsönös üdvözlések utón a vendégek gépkocsikon a Palatínus szőllóba hajtattak.

Next

/
Thumbnails
Contents