Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) április-június • 72-145. szám

1937-06-10 / 129. szám

1937 junius 10 BEKESMEGYEI K0ZL0NY 3 Élénk tanácskozások a kormányzói jogkör kiterjesztésének javaslatáról (A B. K. tudósilója jelenti.) A kormányzói jogkör kiterjeszté­séről szóló törvényjavaslat körül több oldalon közjogi aggodalmak támadlak. A miniszterelnök tegnapi soro­zatos tanácskozásai során az az általános felfogás alakult ki, hogy a miniszterelnök a tegnap nyilvá­nosságra került törvényjavaslat szövegén, amelynek indoko'á»a még nem is készült el, hajlbndó a bizottságok esetleges óhajainak megfelelően bizonyos változásokat -végezni. Amikor véget ért a miniszterel­nöknek Lázár igazságügyminiszter­rel, Hóman kultuszminiszterrel és Míkecz igazságügyi államtitkárral foly alott tanácskozása, Sztranyav szky Sándor, a képviselőház el­nöke és Kornis Gyula, a képvi­selőház alelnöke jelent meg nála, Rassay Károly tegnapi felszólalá­sával kapcsolatban tanácskoztak. Délután a képviselőház egyik bizottsági termében rendkívüli ér­tekezletre ültek össze a kisgazda­párt képviselő tagjai Tildy Zoltán alelnök elnök'éaével. Az értekezlet megállapította, hogy a törvényjavaslatnak tegnap nyilvánosságra került szövegéi nem tekinti véglegesnek, a javaslert ügyében csak akkor foglal állást, amikor az igazságügyminiszter az indokláfsal egyült benyuj'ja a Házban. A lapok híradása szerint politi­kai körökben felmerült a kérdés, hogyan került nyilvánosságra a kormányzói jogkör kiterjfs/.téséről SEÓ'Ó javaslat, mielőtt azt a kor­mány a képviselőházban benyúj­totta volna. A törvényjavaslat ter vezetet — mint az MTI félhivata­losan jelenti — a minisztertanács előzetes állásfoglalása és a NEP ér tekezletén történt ismertet ése után azért hozták nyilvánosiágra, ne­hogy a Bejlóban arról téves ismer­tetések jelenj ertek meg. Szülőotthont és napközi­otthont létesít r birtokán gróf Csáky Árpádné (A B. K. tudósítója jelenti.) Dr. gróf Csáky Árpédné, született Wenckheim Méria grófnő, a Csor vés kismajori birtok úrnője köve­tendő példa gyanánt szolgáló ne­mes elhatározással birtokán nap­köziotthont és sz ülőszobái létesít. A napközi otthonban a nyári hó­napokban a munkába menő szü­lők gyermekei kapnak ellátást és gondozást, a szülőszoba minden arra rászoruló szülőnő rendelke­zésére áll. Az uradalmi cselédséghez tar­tozó szülőnők teljes ellátási költ­ségeit is az uradalom fedezi, más szülőnők orvosi és szülésznői el­látást kapnak, mig ellátásukról maguknak, illetve hozzátartozóik nak kell gondoskodniok. Az orvosi felügyeletet az jra­dalmi orvos látja el, azonkívül al kalmaznak egy állandóan ott lakó szülésznőt. A napköziolthon és a szülőszoba felszerelési és fenntar­tási költségeit a grófnő szintén magóra vállalta. Alkotmányjogi kérdésekkel és interpellációkkal foglalkozott a képviselőház tegnapi ülése (A B. K. tudósilója jelenti.) A képviselőház tegnaoi ülését tiz óra után nyitotta meg Sztranyavsz­ky Sándor elnök. Rendreutasította utólag Rupert Rezsőt keddi be­szédének egyes kitételei mislt, majd folytatták a 33-as bizottság működésének meghosszabbításá­ról s*óló törvényjavaslat tárgyalá­sát. Rassay Károly beszélt e'sőnek: — A nemzet érdeke ellen való hazugság büntetését senki sem kifogásolja, valótlan hirek terjesz­tése azonban nem o'yan egyszerű kérdés. Mert mi történik, ha va­laki nem ludja, hogy valótlan hirt terjeszt? (Nak az büntetendő, ha tudott a hír valótlanságáról. Áttért ezután a kormányzói jog­kör kiterjesztésének kérdésére. Ez­zel foglalkoznunk kel', mert azok­ban ez elgondolásokban, amelyek a miniszter nyilatkozatában láttak napvilágot, a kormány felfogását az orszá gvülés jogköre tekinteté­ben veszedelmesnek találom. — BevUzünk a magyar alkot­mányba egy olyan fogalmat, mely ezer év óla a magyar jogéletebsn soha szerepet nem játs;ott és ez az, hosy az államfő ideiglenesen vagy véglegesen befolyást gyako­rolhat utódjára. Ez önma ában véve ellentmondás. Csak a konzekvenciákat vo­nom le. Ez a kérdés nem'párt­kérdés. Ennek a kérdésnek a je­lentősége meliett eltörpül a vá lasztójogi kérdés, eltörpül a felső ház jogkörének a kérdése is. Itt arról van szó, hogy meg akarjuk-e védeni a nemzet törvényes kép viseletének a legfontosabb köz' jogi aktusnál egy é/ezreden ke resztül biztosított jogát, vagy fel­adjuk e c pporlunitásbó', vagy ál­szentimenia'izmusból. — Én most azt kérem a mi­niszterelnök úrtól, hogy méltóztas­sék sürgősen összehívni e«y párt­közi értekezletet, kiegészítve a fel­sőház kőzjoíi méltóságával, hogy mi ezt a kérdést letárgyalhassuk és a kormánynak megadhassuk az egész országgyűlés erkö esi támo­gatását, azt a bázist, amelyen ké­pes lesz majd ezeket az ország­gyűlési jogokat megvédeni. Malasits Géza szerint a gazda­sági viszonyok sem teszik indo kolltá a 33 es bizolliág fenntartá­sát. A kormány beleszeretett a dik­tatúrába, de ciak a 33 as bizolt sógon keresztül. Ez az álcá^o't diktatúrának tipikus kép*. Az idén második szakeszt vett be a kormány a javaslatba, mely a valótlan hirek terjesztését bün­teti. Ez a szakasz azonban nem fogja megszüntetni a pletykázást, suttogást, legfeljebb kockázatossá teszi. Ha es a törvénytervezet életbe lép. akkor egyetlen polgár­nak sem lesz többé nyugodt éj szakája. Tahy elnök indítványozta, hogy a Ház; legközelebbi ülését ma dél­előtt 10 órakor tartsa, napirendjén a 33-as bizottság működésének meghosszabbításáról szóló tör vény ­javaslattal. Felolveslák'a régebbi interpellá­ciókra adott miniszteri Írásbeli vá­laszokat és háromnegyedagykor áttértek az interpellációkra. Gróf Festelich Sándor volt az első interpelláló, aki a belügymi­niszterhez intézett kérdést „egyes egyének politikai üldözése tárgyá­ban". Vannak hatóságok, melyek nem alkalmazkodnak mindig a kormány intencióihoz. Széli József belügyminiszter vá­laszolt az interpellációra. Ninci tu­domása arról, hogy politikai állás­foglalás miatt hatósági közegek kivételes módon kezelnének bár­kit. Mindenesetre megvizsgálja az ügyet és objektív szigorral fogja az esetleges bűnösöket megbün­tetni. Ezu'án Rajniss Ferenc interpel­lált a Pázmány Péter Tudomány­egyetem orvosi karának elsietett határozatáról. Hóman k ultuszminiszter válaszolt: — Igaza van a képviselő urnák abban, hogy falnőtt magyar állam­polgároktól nem leh-et megvonni azt a jogot, hogy belügyminiszte­rileg engedélyezett egyesületbe be­léphessenek Fábián Béla a belügyminiszter­hez interpellált a pestszentlőrinci lakótelep ügyében. Az interpellációt kiadták a bel­ügyminiszternek. Horváth Ferenc interpellált a kereskedelmi miniszterhez a ha­lá'menti osztrák forgalomban az épülelfa behozatalának engedélye­zése tárgyéban. Bornemisza miniszter válaszá­ban kijelentette, hogy méltánylást érdemlő esetekben a minisztérium tulteszi magét azon az általános eleven, hogy C8ak kereskedőnek ad hbehozalali engedélyt. Eze­ket az engedélyeket azonban ki­zárólag csak saját hasznára fogja megadni. Horváth Ferenc viszontválasza után a Ház a miniszter válaszát tudomásul vette. Me'zler Károly interpellációját elhalasztotta. Az ülés két órakor ért véget. Amikor a cigányok a pénzre vigyáznak (A B. K. tudósítója jelenti.) Tóth Kálmőn gyöngyösoroszi gaz­dálkodót! eszméletlen állapotban, tegnap késő esti órákban találták meg a gyöngyös-kápolnai orszá­gu'i árokban. Amikor eszméletre térítették, megállapította, hogy 450 pengőiét ellopták. Ezért a pénzért lovat adott el, miután áldomást rendezett. Délután kóbor cigányok támadták meg és ezek vitt ék. el a pénzét. A csendőrség és a rendőr­ség a nyomozás során megtudta, hogy a gyöngyösi cigánytelepen Lakatos Lajos és Ferenc nagy mulatozás^ csapott. A két ciaány bevallotta, hogy elvették Tóth Kálmántól a pénzét, mert nem akarták, hogy az ittas ember az országúton elveszítse azt. A cigá­nyokat letartóztatták. Szakelőadás az öntözésről a parlamentben (A B. K. tudósítója jelenti.) Trummer Árpád dr. miniszteri osz­tálytanácsos szerdán délután a képviselőház delegációs termében az országgyűlés mindkét házának tagjai részére előadást tartott az Alföld öntözéséről. Rámutatott arra, hogy hazánk éghajlata szá­razságra hajlik és a csapadék­hiány a termést bizonytalanná te­szi. A növény fejlődése számára 'legfontosabb a viz. A nyári idő­szakban az esők nem tudják kel­lően ellátni a növényzetet. A viz a növényzethez a talajvíz, a mély­szántás és porhanyitá8 utján jut, mig a másik oldalon a hiányzó vizkés*'etet mesterségesen kell pó­tolni. Ez az öntözés feladata. Az Alföldön a hiányzó csapadék ma­gassága 200—250 mm-re lehető, ennek mogfalelő számban veendő a vízmagasság 400 —500 mm-re. Ezután az öntözés által felhasz­nálandó vízszükségletet ismertette. Egy kat. holdra 2300-2900 köb­méter vizre van szükség. Termé­szetesen ennyi vizet egyszerre nem adhatunk, ez kóros volna. A vizet kisebb mennyiségben külön­böző időpontban adjuk a növény­nek. A vízdíjat átlagosan 10 pen* gőben irják elő, igy egy köbmé­ter vízért 1/4 fillért kell fizetni. A nyári vízmennyiségről gondos­kodni kell. Mintegy 220 millió köb­méter viz összesűrítéséről van szó. Megmentett a vizbe­fullástól egy négyéves kisfiút (A B. K. tudósítója jelenti.) Csaknem végzetessé váló baleset történt a gyulai Kőrös-parton. Egy pöttömnyi kisfiú megszökött ha­zulról, kis barátnőjével sétára in­dullak a Kőrös-pari alsó részén lévő sétányon. „Udvarlás" közben egy lejáróhoz érkeztek a városházi híd közelében s a kislány vélet­lenségből meglökte a viz szélén álló kis barátját. Az baesatt a mély vizbe s elmerült. A kislány annyira megrémült, hogy szó nél­kül elszaladt. A kora délutáni időben néptelen a Kőrös-alja s igy senki sem vette észre a sze­rencsétlenséget. A kisfiú már fuldoklót!, elvesz­tette az eszméletét s „felbukkant" a visből, amikor Pikó Ferenc sza­bósegéd a hidról megpillantotta a vi ből felmerült gyermeket, gon­dolkodás nélkül ruhástól a vizbe ugrott s gyors karcsapásokkal arra a helyre úszott, ahol a kisgyer­meket elmerülni látta. Rövid kere­sés ulán meg is találta és kimen­tette a már már teljesen megfulladt kisfiút. Rögtön mesterséges légzést alkalmazott s igy megmentette az életnek bátor és higgadt maga­tartásával a négy éves gyereke'. Értesítem a n. é. közönséget, hogy ez idei csónakázó szezon megkezdődött Kellames szórakozás, olcsó árak Kósa György csónakkö.'csönző

Next

/
Thumbnails
Contents