Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) április-június • 72-145. szám

1937-06-06 / 126. szám

Ára 6 fillér BEIESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1937 junius 6. vasárnap 64. 126. szám VT

AP1REND ELŐTT Az egész ország közvéleményéi foglalkoztatja ma mér az a sajnálatos incidens, amely Hődmezővásárhely lakosságának nyugalmát felkavarta. A tényállás legapróbb részleteinek pontos felderítése a hetóségok dolga, s minthogy mindkét részről feljelentések történtek, erre egészen rövid idő alatt sor is kerül. Elsőrendűen fontos ez már csak azért is, mert mindenféle, pro és contra meszszemenő kritikát gyakorolnak az eset felett és, ha hiányos tényállás alapján történik ez, bizony könnyen olyan következletetések és általánosítások származnak belőle, amelyeket az események részletesebb ismerete, — hogy enyhén szóljunk — furcsa színben tüntet fel. Biztosra vesszük, hogy csak a tények kellő ismeretének hiénya szülhette azt az általánosító hangú és elhamarkodottan gúnyos megjegyzést, amelyet délulóni laptársunk tegnapi számában füz a vásárhelyi esethez. Mert nem hiszszük, hogy, ha tudott volna a tényállásnak arról a részérő), amely a Wollner Sándort ért inzultusról szól, ha értesült volna az ablak és kirakat rombolásokról, amelyekkel hevesvérű ifjak az ügy szereplőivel összefüggésben sem lévő vásárhelyi polgérok házait és üzleteit megtisztelték, ha olvasta volna a tudósítást arról, miként verték laposra Wollner Sándor egyik idős rokonát, nyilván a Nyéky—Wollner ügy „logikus" következményeként, mondom, ha mindezzel tisztában lelt volna, nem hisszük, hogy a lovagiasságról irt volna elmélkedést és olyan célzatos eszmefuttatást még hozzá, amely még akkor is igazságtalan — meri általánosító — volna, ha a tényállás tényleg az volna, mint ami a cikk alepjéul szolgál. A hivatása magaslatén álló magyar bíróság majd pontot tesz ennek az összetűzésnek a végére. De azok — a Vásárhelytől idegen — rendcsinálók, akik ezt az incidenst arra használják fel, hogy az eddig békés várost megfertőzzék az erőszakosság szennyével, éppen annak az ügynek ártanak a legjobban, amelynek állítólag használni akarnak. Az ország ügyének. „A munkásság szociális helyzetének javítása az egész ország elsőrendű feladata" Fabinyi pénzügyminiszter beszédével befejeződött a megajánlási törvényjavaslat vitája (A B. K. tudósítója jelenti.) A képviielőház tegnap folytatta a megajánlási törvényjavaslat tárgyalását. Sztranyavszky Sándor elnök 10 órakor nyitotta meg a Ház ülését, majd Dinnyés Lajos volt a nap első szónoka. — A reformparlament — mondotta — a bürokrácia kótyujába jutott. Ha egy szakminiszter javaslatot akar benyújtani, jönnek a statÍ8zlikuiok és a bürokraták és hosszj ideig vitatkoznak a javas lat felelt. A választójogi reform szintén a bürokrácia karmaiban vergődik. — Hasonló a helyzet az 1931 es időkhöz. Akkor már éreztük a válaég szelét, de a túloldalról sirató öregasszonyoknak neveztek bennünket — és sajnos, a sirató vénasszonyoknak lett igazuk. Dinnyés Lajos ezulén gróf Festetich Domonkos egyik tegnapi közbeszólóséra reflektál, amikor a fiatal gróf ezt kiéitolta Grieger felé, hogy „lyen emberek járatják le a legitimista gondolatot", Festelich Domonkosnak nincsen joga ilyent kiabálni. Nevét, hilbizományát a Habsburgoktól kapta. Mondjon le ezekrő

1, akkor elhisszük ez alibilegitimizmusét. A sejtőellenes támadások negyrészben igazságtalanok. Szükség volna sajlókamarára, mert akkor megszűnne az ujs girók szubminimólis munkabére és kipusztulna a zugsajtó is. Gróf Pálfy Daun József a következő szónok, aki beszéde elején Gömbös Gyula szellemét idézi és kijelenti, hogy a magyar földdel kell foglalkozni, mert a magyar föld népe az, ame'.y ma a legnagyobb harcot vivja és a legtöbb nyomort állja ki. Ezután Széli József belügyminiszter állott feli és benyújtotta a baleseti kártalanításról szóló rendeletet. Ezután Kéthly Anna beszélt az alacsony mezőgazdasági munkabérekről. Hivatalos szociálpolitikára és a munkások szervezkedési szabadságára van szükség. A felülről hirdetet szociélpoli lika csak szemfényvesztés. Az in* ségmunka a valódi munka meghamisítása. Darányi Kálmán miniszterelnök ekkor benyújtotta az öntöző gazdálkodós előmozdításáról szóló törvényjavaslatot és kérte a sürgősség kimondását. A Ház a sürgősséget kimondia. Mojzes János a következő felszólaló. A kiváltságos osztályok, amelyek Antal István szerint az ország jövedelmének 80 százalékát élvezik, talán meg vannak eléged ve a mai viszonyokkal, de kétségtelen, hogy azok, akik nem tartoznak a kiváltságosak közé, igen rossz körülmények közölt élnek. Az agrérproletériátus több mint egyharmadát leszi az ország lakosságának : 1,626.000 olyan emberéi itt, akinek a földből kellene megélni, de egy talpalaltnyi földje sincsen. A munkanélküliség problémáját egészséges és becsületes földbirtok politikával o dhatjuk csak meg. Egészséges nagyiparunk is csak akkor lesz, ha a fogyasztók számét növelni tudjuk. Ruppert Rezső éa Takács Ferenc felszólalása után Zsindely Ferenc előadó Biró Pállal szemben megállapította, hogy a magyar ipar 4 éves hasznából 500 millió pengőt fordított beruházásra. Fabinyi Tihamér pénzügyminiszt ter örömmel állapította meg, hogy a megajánlási törvényjavaslat vitájában a szociális kérdések állottak az érdeklődés homlokterében. A mezőgazdasági munkásság és a kubikos-kérdés megoldását a kormány munkaprogramjába vette. Ezt célozzák az alföldöntözési munkálatok is. A tisztviselői kérdés rendezésével a kormány megkezdte adott programjának megvalósítását. A nemzeti önellátási alaptól nagy eredményeket vér. Tárgyalás alá kerül a családipótlék rendszer bevezetése és a sokgyermekes családok adó- és illeték kedvezménye is. A munkásság szociális helyzetének javítása eleőrerdüfeladataazegész országnak. A közvélemény figyelmébe ajánlotta Pécsett a munkásság körében mondott beszédét a tőkéről. Nem a tőke ellen, hanem a tőkéért kell harcolni. A tőkét emlékezteti arra, hogy a közérdek szolgálatában kell működnie, továbbá, hogy szociális és gazdasági kötelezettségei vannak. A föld, a munka és tőke harmonikus együttműködése nélkül nincs gazdasági fellendülés. A kormány a nyári szünet élőit le akarja tárgyaltaim a magántisztviselők munkaidejéről és a legkisebb fizetés megállapításáról 8«ióló javaslatot, valamint a frontharcos törvényt. Áz adminisztráció odaadóan teljesiti hivatását, lehetővé teszi, hogy nyugodt állami élet keretén belül tekinthessünk a jobb jövő felé. A miniszter beszédét nagy tapssal és éljenzéssel fogadták, majd a törvényjavaslatot a Ház általánosságban és részieveiben is elfogadta. A legközelebbi ülés kedden délelőtt 10 órakor lesz. Az Orvos Kamara letiltotta a díjmentesen működő orvosokat (A B. K tudósítója jelenti.) A Szegedi Orvos Kamara a mult hét végén meglepetéssel szolgólt a karitatív-, sportegyesületeknek és szövetségeknek, a díjmentesen működő orvosokat az ilyen ter mészetü működéstől eltiltotta és körlevelet iztézett a társadalmi .és sportegyesületekhez, amelyben arra kéri őket, hogy ne vegyenek igénybe a jövőben díjmentes orvost, hanem állapodjanak meg, hogy anyagi helyzetükhöz mérten milyen összegű honoráriumot tudnak számukra biztosítani. Az igy megállapított honoráriumot az Orvos Kamaránál fizessék be, az illető orvos számára, hogy az egyöntetűség ezáltal is biztosítva legyen. Békéscsabán az Orvos Kamara körlevele nem okoz az egyesületek számára különösebb nehézséget, mert kimondoltan ingyen eddig sem rendeltek az egyesületi orvosok, legfeljebb arról lehet szó, hogy a kamara intenciója szerint az érdekeitek összejönnek és a dijakat egyöntetűen újból megállapítják. Hlas országzászlóavatás Gyomén (A B. K. tadósitója jelenti.) Gyomén ma, vasárnep délelőtt ünnepélyes keretek között országzászlót avatnak fel. Az ünnepélyen megjelenik Ricsóy-Uhlarik Béla dr. főispán is. Ujabb nyilaskeresztes összetűzések Hódmezővásárhelyen (A B. K. tudósítója jelenti.) Hódmezővásárhelyen péntekről szombatra virradó éjszaka nagyobb nyilaskeresztes csoport tüntetett a zsidók ellen. Az ablakokat sok helyen beverték. Komolyabb öszszetüzésre éjjel fél 2-órakor került sor. Lindenfeld Albert 60 éves ócskavaskereskedő háza előtt 8 nyilaskeresztes fiatalember téglával verle az udvaron összegyűjtött vasdarabokat. Lindenfeld Albert távozásra szólította fel a fiatalembereket. A nyilasok távozóban voltak, amikor az idős kereskedő fiával kiszaladt az uccára. Az egyik tüntető téglával megdobta kereskedőt, mire ők ketten b szaladtak és ócskavassal a kezükben tértek vissza. A nyilasokat megtámadták és Zsoldos Imre 25 éves iparos, olyan sérülést szenvedett, hogy eszméletlen állapotban vitték a kórházba. A rendőrség a rendzavarás ügyében folytalja nyomozőst. (MTI)