Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) április-június • 72-145. szám
1937-06-05 / 125. szám
6 Ara O fillér BEEESKEBm KÖZLÖNY Békéscsaba, 1937 Junius 5. szombat 64. évfolyam 125c szám \T APIREND ELŐTT Nem újság azok előtt, kik Békéscsaba gazdasági életét akár hivatalból, akár magánérdekből figyelemmel kisérik, hogy városunk az elmúlt másfel évtizedben az iparosodás útjára lépeti, pontosabban szólva pedig gyáripara lendült komoly fejlődésnek. Es a fejlődés szükségképen együlljárt a gyári munkásság nagy számbeli fejlődésével és ezért mindenképen érdekellek vagyunk abban a vitában, amely a gyáripar szerepe és helyzete körül dul a törvényhozás házában, a napilapokban és a propaganda sajtóban egyaránt. Természetesen nem jut eszünkbe, hogy egyazon szemszögből nézzük és lássuk a főváros és egy kisebb vidéki gócpont gyáriparának kérdéseit, de kétségtelen másrészről, hogy lekicsinyilve, arányosítva hasonló problémák jelentkeznek a kisebb ipari központokban is. Abban a vitában, melyre fenntebb céloztunk, súlyos vádakat szegeztek a gyáriparral szembe. Állították, hogy mértéktelen tökéket halmoz fel, hogy kíméletlenül kizsákmányolja mind a munkást, mind a fogyasztói, hogy halálos csapást mérjen a kisiparra és igy tovább. Sem kedvünk, sem képességünk ahhoz, hogy e gazdasági kérdésekben a gyáripar védelmére keljünk. Egy szempontból szóihalunk csak ehez az érzékeny és mégis megoldható kérdéshez s ez az ember szempontja, annak a követelménynek merev, engedményt nem tűrő állilása, hogy a gyári munkásságnak — csak ugy, mint minden más munkás rétegnek —, emberhez mélló életszínvonalat, mesterséges munkafeltételeket keli biztosítani. A gyári munkásság szociális viszonyainak megfelelő szintre emelése a gyáriparnak természetes, elválaszthatatlan terhe, amely alól még akkor sem szabadulhat, ha nem képes ezt a terhet viselni. Annak a gyáifparnak, amely nem bírna emberhez méltó sorsot biztosítani munkásainak, hanem csak azok rovására tudja a maga létét tengetni, nincs helye — nemcsak a nap alatt, de — gazdasági életünk árnyékosabb oldalán sem. A legádázabb versenynek is határt kell, hogy szabjon a munkás emberies életszínvonala és ez a valójában nemzetvédelmi követelmény minden más szempontot megelőz, — még a vállalkozói nyereséget is. Elutazott a török külügyminiszter (A B. K. tudósitója jelenti) Kánya Kálmán külügyminiszter tegnap viszonozta a török követségen Rüsdi Arras (örök külügyminiszter látogatását. Rüsdi Arras kabinetirodái főnöke kíséretében este 8 30 perckor ula zottel Budapestről. Búcsúztatására Kánya Kálmán külügyminiszter képviseletében Apor Gábor br. rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter jelent meg a pályaudvaron. A török külügyminiszter a sajtó képviselői előtt a következő nyilatkozatot tette: — Tartózkodásom ebben a rokonszenves városban pihenés volt számomra, Egyben több barátommal találkoztam. A külügyminiszterrel való megbeszélésem e legszívélyesebb barátság légkörében folyt le. Törökország mindig barátságot érzett Magyarország iránt és ennek a barátságnak mély nyoma van a török nép lelkében is. Jutalmat kapnak a jeles szabótanoncok (A B. K. tudósitója jelenti.) A békéscsabai szabó iparosok szakosztálya Németh Árpád elnökletével értekezletet tartott tegnap este az ipartestületben. A szakosztály foglalkozott a délkerüleli szabó kongresszussal, amelyre e hó 6-án kerül sor Szegeden. A szakosztály ugy határozott, hogy nem képviselteti magát, mert nem látja a kongresszusnak komoly értelmét, inkább csak a szegedi vásárral kapcsolatos gyűlésnek tűnik fel az egész értekezlet, amely a budapesti nagygyűlés után nem igen hozhat uj dolgot. Elhatározta ezután a szakosztály, hogy az iparos tanonc iskolai vizsgákon képviselteti magát. A kiválóan tanuló szabótanoncok részére gyűjtést rendeztek, hogy a legjobbat jutalomban részesíthessék. Értesülésünk szerint a szakosztály a közeljövőben ismét összejön, amikoris az irányárakat fogják meg:llepitani. Érdekes felszólalások a felhatalmazási törvényjavaslat vitájában (A B. K. tudósitója jelenti.) A képviselőház tegnap folytatta a felhatalmazási javaslat vitáját. Martsekényi Imre ulán Ernszt Sándor beszéli és méltatta Eckhardt felszólalásának jelentőségéi. A német evolúció nem volt előkészületlen, a politikai pártok ugy szervezkedtek, hogy azokkal szemben a központi hatalom elégtelennek lálsKOtt. A nem normális viszo nyokra ott reakció keletkezett. Ez az állapot és a világnézeti küzdelem még nincs elintézve Európában. Németh Imre a következő felszólaló. A világnézeti kérdés — fejtegette — Magyarországon részletkérdés lelt. Mindent egy szempontból, a zsidókérdés szempontjából néznek. Ez hasonlít azokra az időkre, amikor'a közjogi kérdések uralták a magyar közéletet. Ma a zsidókérdés a legfőbb közjogi probléma. Még külpolitikai szimpátiánkat is a zsidókérdés befolyásolja. Aki ma antiszemita, azt a jobboldalon hazafinak tartják még akkor is, ha fojtogatja a zsellért és a parasztot. Baloldali az, aki azt mondja: nem érdeke), hogy zsidó e, sváb e, vagy mifajta, aki elnyomja a dolgozó népet. Pedig más veszedelmek is vannak. Ecután a sajtó problémájára tért át és a falukutató írókról beszélt rokonszenvesen. Graiz Gusztáv szerint Magyarországon mindeddig nem tudott kifejlődni egységes parlamenti vál* lógazdaiág. Pedig tulajdonképpen ez volna a leghatalmasabb ellenszere annak a sok bajnak, amely politikai életünkben észlelhető már évtizedek óla. Farkas István utén Haan Arlur hangoztatta, hogy a tömegben mindenkinek keresztény és magyar érzésűnek kell lennie. A jövő iránya keresztény lesz. A régi liberális világ nem akar beleilleszkedni az uj rendszervőltosósba. Hangoztatta, hogy a keresztény falu n.int egy ember áll a kormány mellett. Griger Miklós a restauráció melleit foglalt állást. A Dunavölgy kérdését nem lehet elválasztani a királyság kérdésétől. A restauráció végrehajtása pillanatnyilag talán nem lehet időszerű kérdés. A restaurációt követeli a nemzet becsülete, érdeke és méltósága. Grieger felszólalásával szemben Rajniss Ferenc tökéletesen igazoltnak látja, hogy a legnagyobb jőindu'at mellett is milyen áthidalhatatlanség van az egyik és a másik generáció között. A mai uralkodó politikai irányzatokként a keresztény irányzatot széles rétegek vallják magukénak. Nem időszerű a királykérdés. A kormányzó személye a rendet és fegvelmet feltétlen biztosítja. Rajniss beszéde után az elnöklő Tahy László napirendi indítványt tesz. A Ház legközelebbi ülését ma délelőtt 10 órakor tartja. Széchenyi György gróf és Antal István személyes kérdésben szólallak fel. Áz elnök ezután bejelentelte. hogy a legközelebbi ülésen a bejegyzett két interpelláció meghallgatására a napirend letárgyalása utón térnek át. A kormányzó kabinetirodájának válasza Békéscsaba képviselőtestületének hódoló táviratára (A B. K. tudósitója jelenti) Békéscsaba képviselőtestülete a hélfői díszközgyűlés határozatából kifolyólag tudvalevőleg táviratilag fejezte ki hódolatát Horthy Miklós kormányzó előtt. Erre válaszképen a tegnapi nap folyamán a kormányzó kabinetirodája az alábbi leiratot küldte Békéscsaba városának : Nagyságos vitéz Jánossy Gyula polgármester urnák, Békéscsaba. A Kormányzó Ur Ő Főméltósága a Békéscsaba város képviselőtestülete és közönsége nevében, ő Főméltósága arcképének ünnepélyes leleplezése alkalmőval tartott díszközgyűléséből távirali ulon előterjesztett hódolatot szives köszönettel fogadni méltóztatott. Erről van szerencsém értesíteni. Budapest, 1337 évi junius 2. napján. Vértessy, a kabinetiroda főnöke. Hét munkásembert halálra gázolt a millstatti gyors (A B. K. tudósítója jelenti.) A Villach-Spittal ésMillstalti-i osztrák vasútvonalon, Kumern vasútállomás közelében péntek délután egy munkéscsoport a pályatesten javításokkal foglalkozott. Munkaközben melletlük egy tehervonat haladt el, mig ugyanabban az időpontban a másik sínpáron teljes sebességgel egy gyorsvonat robogott keresztül. A munkéscsoport nem tudott elmenekülni és a gyorsvonat 7 munkást halálra gázolt, 2 munkős súlyosan megsebesült. A vasutigazgatóság jelentése szerint a szerencsétlenség oka, hogy a munkások nem tartották be az előírást, mely szerint kettős sinpáru pályatestről vonat közeledése esetén el kell tóvozniok.