Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) április-június • 72-145. szám

1937-06-05 / 125. szám

6 Ara O fillér BEEESKEBm KÖZLÖNY Békéscsaba, 1937 Junius 5. szombat 64. évfolyam 125c szám \T APIREND ELŐTT Nem újság azok előtt, kik Békéscsaba gazdasági életét akár hivatalból, akár magánérdekből fi­gyelemmel kisérik, hogy városunk az elmúlt másfel évtizedben az iparosodás útjára lépeti, pontosab­ban szólva pedig gyáripara lendült komoly fejlődésnek. Es a fejlődés szükségképen együlljárt a gyári munkásság nagy számbeli fejlődé­sével és ezért mindenképen érde­kellek vagyunk abban a vitában, amely a gyáripar szerepe és hely­zete körül dul a törvényhozás há­zában, a napilapokban és a propa­ganda sajtóban egyaránt. Természetesen nem jut eszünkbe, hogy egyazon szemszögből nézzük és lássuk a főváros és egy kisebb vidéki gócpont gyáriparának kér­déseit, de kétségtelen másrészről, hogy lekicsinyilve, arányosítva ha­sonló problémák jelentkeznek a ki­sebb ipari központokban is. Abban a vitában, melyre fenn­tebb céloztunk, súlyos vádakat szegeztek a gyáriparral szembe. Állították, hogy mértéktelen töké­ket halmoz fel, hogy kíméletlenül kizsákmányolja mind a munkást, mind a fogyasztói, hogy halálos csapást mérjen a kisiparra és igy tovább. Sem kedvünk, sem képes­ségünk ahhoz, hogy e gazdasági kérdésekben a gyáripar védelmére keljünk. Egy szempontból szóiha­lunk csak ehez az érzékeny és mégis megoldható kérdéshez s ez az ember szempontja, annak a követelménynek merev, enged­ményt nem tűrő állilása, hogy a gyári munkásságnak — csak ugy, mint minden más munkás réteg­nek —, emberhez mélló életszín­vonalat, mesterséges munkafeltéte­leket keli biztosítani. A gyári munkásság szociális vi­szonyainak megfelelő szintre eme­lése a gyáriparnak természetes, el­választhatatlan terhe, amely alól még akkor sem szabadulhat, ha nem képes ezt a terhet viselni. Annak a gyáifparnak, amely nem bírna emberhez méltó sorsot bizto­sítani munkásainak, hanem csak azok rovására tudja a maga létét tengetni, nincs helye — nemcsak a nap alatt, de — gazdasági éle­tünk árnyékosabb oldalán sem. A legádázabb versenynek is határt kell, hogy szabjon a munkás em­beries életszínvonala és ez a való­jában nemzetvédelmi követelmény minden más szempontot megelőz, — még a vállalkozói nyereséget is. Elutazott a török külügyminiszter (A B. K. tudósitója jelenti) Kánya Kálmán külügyminiszter tegnap viszonozta a török követ­ségen Rüsdi Arras (örök külügy­miniszter látogatását. Rüsdi Arras kabinetirodái főnöke kíséretében este 8 30 perckor ula zottel Budapestről. Búcsúztatására Kánya Kálmán külügyminiszter képviseletében Apor Gábor br. rendkívüli követ és meghatalma­zott miniszter jelent meg a pálya­udvaron. A török külügyminiszter a sajtó képviselői előtt a követ­kező nyilatkozatot tette: — Tartózkodásom ebben a ro­konszenves városban pihenés volt számomra, Egyben több barátom­mal találkoztam. A külügyminisz­terrel való megbeszélésem e leg­szívélyesebb barátság légkörében folyt le. Törökország mindig ba­rátságot érzett Magyarország iránt és ennek a barátságnak mély nyo­ma van a török nép lelkében is. Jutalmat kapnak a jeles szabótanoncok (A B. K. tudósitója jelenti.) A békéscsabai szabó iparosok szakosztálya Németh Árpád elnök­letével értekezletet tartott tegnap este az ipartestületben. A szak­osztály foglalkozott a délkerüleli szabó kongresszussal, amelyre e hó 6-án kerül sor Szegeden. A szakosztály ugy határozott, hogy nem képviselteti magát, mert nem látja a kongresszusnak komoly értelmét, inkább csak a szegedi vásárral kapcsolatos gyű­lésnek tűnik fel az egész értekez­let, amely a budapesti nagygyűlés után nem igen hozhat uj dolgot. Elhatározta ezután a szakosz­tály, hogy az iparos tanonc iskolai vizsgákon képviselteti magát. A kiválóan tanuló szabótanoncok ré­szére gyűjtést rendeztek, hogy a leg­jobbat jutalomban részesíthessék. Értesülésünk szerint a szakosz­tály a közeljövőben ismét össze­jön, amikoris az irányárakat fog­ják meg:llepitani. Érdekes felszólalások a felhatalmazási törvény­javaslat vitájában (A B. K. tudósitója jelenti.) A képviselőház tegnap folytatta a felhatalmazási javaslat vitáját. Martsekényi Imre ulán Ernszt Sán­dor beszéli és méltatta Eckhardt felszólalásának jelentőségéi. A né­met evolúció nem volt előkészü­letlen, a politikai pártok ugy szer­vezkedtek, hogy azokkal szemben a központi hatalom elégtelennek lálsKOtt. A nem normális viszo nyokra ott reakció keletkezett. Ez az állapot és a világnézeti küz­delem még nincs elintézve Euró­pában. Németh Imre a következő fel­szólaló. A világnézeti kérdés — fejtegette — Magyarországon rész­letkérdés lelt. Mindent egy szem­pontból, a zsidókérdés szempont­jából néznek. Ez hasonlít azokra az időkre, amikor'a közjogi kérdé­sek uralták a magyar közéletet. Ma a zsidókérdés a legfőbb köz­jogi probléma. Még külpolitikai szimpátiánkat is a zsidókérdés befolyásolja. Aki ma antiszemita, azt a jobboldalon hazafinak tart­ják még akkor is, ha fojtogatja a zsellért és a parasztot. Baloldali az, aki azt mondja: nem érdeke), hogy zsidó e, sváb e, vagy mifajta, aki elnyomja a dolgozó népet. Pe­dig más veszedelmek is vannak. Ecután a sajtó problémájára tért át és a falukutató írókról beszélt rokonszenvesen. Graiz Gusztáv szerint Magyar­országon mindeddig nem tudott kifejlődni egységes parlamenti vál* lógazdaiág. Pedig tulajdonképpen ez volna a leghatalmasabb ellen­szere annak a sok bajnak, amely politikai életünkben észlelhető már évtizedek óla. Farkas István utén Haan Arlur hangoztatta, hogy a tömegben mindenkinek keresztény és ma­gyar érzésűnek kell lennie. A jövő iránya keresztény lesz. A régi li­berális világ nem akar beleillesz­kedni az uj rendszervőltosósba. Hangoztatta, hogy a keresztény falu n.int egy ember áll a kor­mány mellett. Griger Miklós a res­tauráció melleit foglalt állást. A Dunavölgy kérdését nem lehet elválasztani a királyság kérdésé­től. A restauráció végrehajtása pillanatnyilag talán nem lehet idő­szerű kérdés. A restaurációt követeli a nemzet becsülete, ér­deke és méltósága. Grieger felszólalásával szemben Rajniss Ferenc tökéletesen igazolt­nak látja, hogy a legnagyobb jő­indu'at mellett is milyen áthidal­hatatlanség van az egyik és a másik generáció között. A mai uralkodó politikai irányzatokként a keresztény irányzatot széles ré­tegek vallják magukénak. Nem időszerű a királykérdés. A kormányzó személye a rendet és fegvelmet feltétlen biztosítja. Rajniss beszéde után az elnöklő Tahy László napirendi indítványt tesz. A Ház legközelebbi ülését ma délelőtt 10 órakor tartja. Széchenyi György gróf és Antal István személyes kérdésben szó­lallak fel. Áz elnök ezután beje­lentelte. hogy a legközelebbi ülé­sen a bejegyzett két interpelláció meghallgatására a napirend letár­gyalása utón térnek át. A kormányzó kabinet­irodájának válasza Békéscsaba képviselő­testületének hódoló táviratára (A B. K. tudósitója jelenti) Békéscsaba képviselőtestülete a hélfői díszközgyűlés határozatából kifolyólag tudvalevőleg táviratilag fejezte ki hódolatát Horthy Miklós kormányzó előtt. Erre válaszképen a tegnapi nap folyamán a kor­mányzó kabinetirodája az alábbi leiratot küldte Békéscsaba váro­sának : Nagyságos vitéz Jánossy Gyula polgármester urnák, Békéscsaba. A Kormányzó Ur Ő Főméltósága a Békéscsaba város képviselő­testülete és közönsége nevében, ő Főméltósága arcképének ün­nepélyes leleplezése alkalmőval tartott díszközgyűléséből távirali ulon előterjesztett hódolatot szi­ves köszönettel fogadni méltóz­tatott. Erről van szerencsém ér­tesíteni. Budapest, 1337 évi junius 2. napján. Vértessy, a kabinetiroda főnöke. Hét munkásembert halálra gázolt a millstatti gyors (A B. K. tudósítója jelenti.) A Villach-Spittal ésMillstalti-i oszt­rák vasútvonalon, Kumern vasút­állomás közelében péntek délután egy munkéscsoport a pályatesten javításokkal foglalkozott. Munka­közben melletlük egy tehervonat haladt el, mig ugyanabban az időpontban a másik sínpáron tel­jes sebességgel egy gyorsvonat robogott keresztül. A munkéscso­port nem tudott elmenekülni és a gyorsvonat 7 munkást halálra gá­zolt, 2 munkős súlyosan megse­besült. A vasutigazgatóság jelen­tése szerint a szerencsétlenség oka, hogy a munkások nem tar­tották be az előírást, mely szerint kettős sinpáru pályatestről vonat közeledése esetén el kell tóvozniok.

Next

/
Thumbnails
Contents