Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) április-június • 72-145. szám
1937-06-04 / 124. szám
6 Ara O fillér BEKESKE6TÍIIOZLONY Békéscsaba, 1937 junius 4. péntek 64. évfolyam 124. szám Repülőgépével lezuhant és meghalt Mola tábornok, a spanyol-nemzetiek egyik fővezére (A B. K. tudósítója jelenti.) Mola tábornok a biscaya-i fronton repülőgépével felderitő szolgálatra szállt fel. A gép sürü kődbe jutott 8 eddig 'elderitetlen ok* bél lezuhant. A szerencsétlenség következtében Mola tóbornoh, szárnysegéde és két vezérkari tiszt meghalt. Mola tábornok holttestét a géptől huszonöt méternyire teljesen összeroncsolva találták meg, csak köppenyéről ismertek rá. A nemzeti Spanyolországban a gyász jeléül a lobogókat félárbocra ere8zlették. Mola tábornok volt tudvalevőleg a nemzetiek mozgalmának egvik kezdeményezője, ő is aláirta Franco tábornok kiáltványát, amely a mult év juliu 17-én Barcelonában látott napvilágot 8 amely ulán megkezdődőlt a polgárháború. fl lengyel kultuszminisztert magyar díszdoktorrá auatják (A B. K. tudósítója jelenti.) A kormányzó a m. kir. vallás éa közoktatásügyi miniszter előterjesztésére megengedte, hogy a m. kir. József nádor műszaki és gazda' ságtudományi egyelem a kémiai tudományok müvelése terén szerzett kiválóan értékes munkálkodásáért a műszaki tudományok tiszteletbeli doktorává avassa Szvietoslawsky lengyel közoktatásügyi minisztert. Tegnap délután 5 órakor a Budapesten tartózkodó Szvietoslawsky lengyel kultuszminiszter a Tudományos Akadf'miét látogatta meg kíséretével. József kir. herceg, elnök néhány meleg szóval üdvözölte. A vendég hálás szavakkal köszönte meg a meleg fogadtatást és örömének adott kifejezést, hogy a' nagymuliu Akadémiát megtekintheti. A lengyel közoktatásügyi miniszter délután előadást tartott a József nádor tudományegyetem elektrotechnikai intézetében „A hosszantartó változások kalorimetrikus vizsgálatéról" cimmel. A budapesti lengyel követség este háromnegyed 9 órakor budai palotájában estebédet adott a lengyel közoktatásügyi miniszter tiazleletére. A estebédet fél 11 órakor nagyszabású fogadás követte a palota összes termeiben. Eckhardt Tibor és Bud János felszólalásai a megajánlási vitában „Magyarország elsőrendű kötelessége távoltartani magát idegen nagyhatalmi érdekek összecsapásától" (A B. K. tudósitója jelenti.) Korniss Gyula elnök 10 órakor nyitotta meg a Ház csütörtöki ülését. A Ház vita nélkül elfogadja a pénzügyi tárcát és ezzel együtt az 1937—38. évi állami költségvetést. Azonnal megkezdődött a megajánlási javaslat tárgyalása. Dulin Jenő kezdi a vitát. Vissza kell szorítani ezt a lulbuagó pártpolitikát olyan helyekre, ahoi a nemzet javéra dolgozhatik. Szakítani kell azzui a gondolattal, hogy minden egyesületet pártpolitikai színezettel telítsenek. A köznyugalom megóvása végett fel kell oszlatni a titkos egyesüleleket. Le kell számolni a láthatatlan fronttal. •Nem a rémhírterjesztők ellen kell '• küzdeni. A láthatatlan front azt akarja, hogy mindenki csak anyanyelvén beszélhessen. A zsidóság szerintük kisebbség. Szent Isten, mi less itt: a legtöbb zsidó nem tud héberül, igy csak integetni tudnak majd. Ezután az alkotmányjogi javaslatokról és a sajtóról beszélt. Bud János beszélt ezután. Meggyőződése, hogy az egész magyar közvélemény örömmel látja a po* lilikai megértés fejlődését a nivós költségvetési vitában. A józan szo ciaíizmust össze kell egyeztetni a morális alapon álló radikalizmussal. Vannak, akik idegen tanokat akarnak átültetni, de idegen köntösben még sohasem lelt naggyá nemzet. Akkor járunk el helyesen, ha nem a temetőszagot hozzuk a lörténelembő 1, hanem azt, ami az életet jelenti, ha megteremtjük a nemzeti összetartást. Az öregségi biztosítás bevezetése a mezőgazdaságba a kormány les helyesebb cselekedetei közé tartozik. Jobb iparpolitikát nem ismer, mint a magyar agrárnépesség vásárlóerejének növelése. A terme'ő ágak összefogásában látja a nemzet jövőjét. Na szidjuk mindig a tőkét, mert tőke nélkül nincs élet. Minden erőnkkel elő keli segítenünk a tőkeképződést, a tőke azonban nemcsak jogot és hatalmat, hanem kötelességet is jelent. Az intellektuális középosztály mellé meg kell teremteni a gazdasági középosztályt is. Végül az egyetemi oktatás nívójának emelését kérte olyan értelemben, hogy tegyék lehetővé a technikai eszközök állandó modernizálását, hogy igy a tanítás megfeleljen a legmodernebb idők szellemének. Csinálni kell valamit az üres bölcső politikája ellen. Az üres bölcsőben benne van minden tragikumunk, de egyben minden ösztönzés is a cselekvésre. Olyan gazdaságpolitikát kell folytatni, ami magasabb életnívót biztosit. Ezután a helyes tagosításról beszélt, amely 20 százalékkal nagyobb termést biztositana. Állandó szaktanfolyamokra van szükség. A helyes külpolitika Eckhardt Tibor emelkedett ezután szólásra. A beszéd elején érkezeit meg Darányi Kálmán miniszterelnök zsakettben és Bornemisza Géza iparügyi miniszter. — A költségvetési vitának azzal a valóban nagy eseményével akarok foglalkozni, amelyet Kánya külügyminiszter expozéja jelentett. — A külügyminiszter ur — mondotta Eckhardl — rendkívül helyesen hangoztatta azt, hogy Magyarország külpolitikai célkitűzése a béke és ezt a békepolitikát békés eszküzökkel akárjuk szolgálni. Ez a lényeg. A magam részéről ezt a mondatot igy formuláznám meg: Magyarország külpolitikájának legfőbb célja az igazságos béke, amely igazságos béke Magyarországnak is megadja azt, amit más népeknek megadott; az őt megillető helyett a nap alatt. Azt hiszem, valamennyiünk nevében mondhatom, hogy azt a békediktátumot és azt a helyzetet, amely a Trianon alapján született meg, a magyar nemzet mint a saját sorsának végleges elintézé sét semmi körülmények közölt el nem fogadja. (Élénk helyeslés és taps a Ház minden oldalán.) Nem tartom sem megengedhetőnek, sem célravezetőnek a kalonai siövetségek politikáját. Magyerország a világ rokonszenvéi és támogatását helyesen csak akkor tudja a maga számára biztosítani, ha erre az elhibázott útra nem lép. — Én a katonai szövetségek rendszerét károsnak larlom, békében és háborúban egyaránt. Békében káros egy kicsiny nemzetre, mert egy kis nemzet nagyhatalmakkal való szövetségi állapotában soha egyenrangú partner nem lehet. Annak a kis nemzetnek a vazallus szerepe jut, a szövetséggel szembenálló másik oldalról viszont a kis nemzettel szemben a legkönnyebben éreztetik az ellenszenv minden súlyát. — Meg vagyok győiődve arról, hogy egy helyesen vezetett nemzet külpolitikája sohasem érhet válaszút elé, mert az oiientációk teljesen téves ideologiája helyett szerintem nekünk csak egy ulunk van: a magunk ulja. — Magyarország gepolilikai helyzete Közép-Európához és a Dunamedencéhez fűzi, Közép-Európában pedig csak Németország, Olaszország és remélem, Lengyelország az a három nagyhatalom, melynek közreműködésével el lehet intézni a kérdéseket. Egészen bizonyos, hogy ő ellenük, vagy ő nélkülök nem lehet középeurőpfii rendet létesíteni. — A kü'ügyminiszter ur által is kultivált reélpolitika az egyedül helyes. Magyarország középeurópai politikájának jól bevált alapja a római paktum az a paktum, amely igen helyesen a baréli szerződés és nem a kalonai szövetség formáját választotta, az a római paktum, amelyről az olasz kiróly őfelsége itt Budapesten mondott ünnepélyes pokérköszöntőjében igen helyesen mondotta, hogy mentes minden kizárólagosságtól és nyitva óll a tovóbbi fejlődés számára az európai stabilitás és békés együttműködés érdekében. A revízió kérdése — A magyar kösépeurópai politikának a római paktum melleit nélkülözhetetlen eleme, Sévednek, akik azt hi&zik, hogy Magyarország, és a Námetbirodalom külpolitikai viszonya vállo&olt vagy megromlott volna. — Ugyanilyen nyillsőggal meg kell azonban azt is állapítanom, hogy mig e hivatalos Magyarország és a hivatalos Németbirodalom között a viszony zavartalanul jó, addig talőn sajtóban, talőn még bizonyos politikai faktorok ] részéről is történtek — talőn mind a két oldalon — olyan nyilaíkozatok, olyan állásfoglalások, ame, lyek kétségtelenül zavaróan hatottak. — A revízió kérdésben nem lehet különbség a magyar és magyar ember közölt. Mi a mai trianoni Magyarországot a magyar sors végleges megoldásnek el nem fogadhatjuk. (Éjenzés helyeslés.) Mindenki ba-