Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) április-június • 72-145. szám

1937-06-01 / 121. szám

6 Ara O fillér BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba

f 1937 junius I. kedd 64. évfolyam 121. szám Üdvözlö távirattal fordult a kormányzóhoz Békéscsaba társadalma keretek között leplezte le a városi díszközgyűlése vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzónak a városháza tanácstermében elhelyezett képmását (A B. K. tudósitója jelenti.) Rendkívül ünnepélyes külsőségek között leplezte le hétfőn délután Békétcaeba város képviselőtestületének díszközgyűlése Horthy Miklós kormányzó életnagyságuarcképéi. A nagyterem ez alkalommal zsúfolásig megtelt ünneplőbe öltözött érdeklődőkkel. Az előkelőségek között megjelent RcsóyUhlarik Béla dr., Békés vármegye főispánja, Varga Gyula dr., Gyula város polgármestere, a honvédség képviseletében Ferenczy Márton őrnagy, Katona András százados, a nyugalmazott katonatisztek kép viseletében Lőrinczy Béla ny. tábornok, az egyházak képviseletében Szeberényi Gusztőv dr. ev. ig. lellt ész, Domanek Pál dr. r. kat. apátplébános, Koppányi Gyula ref. lelkész, Bottá György gör. kel. lelkész, ez izraelita hitközség elöljárói, Berényi Anlal dr. járásbirósági elnök, Bíró Béla, a Nem zeti Bank helyi fiókjának vezetője, Lein Zsigmond MÁV főintéző, Rell Lajos dr. tanügyi főtanácsos, a kaszinó elnöke, az iskolák igazgatói és tanárai nagy számban, Hady Antal, az AEGV vezér-igazgatója, Matusovszky András dr. egy. magántanár, kórházi főorvos, Bordás Árpád dr. rendőrlanécso*, stb. Mielőtt a polgármester a főispánnal együtt a terembe lepett, a lepellel letakart kép mellé két díszruhás hajdú állolt. Ezután kezdetét vette a díszközgyűlés, amelyet a polgármester nyitott meg s felkérte az Iparos Dalkört a Hiszekegy éneklésére, majd bejelentette, hogy a gyűlés egyetlen tárgya Horthy Miklós kormányzó arc képének leleplezése. Üdvözölte a főispáni. Varga Gyula dr. polgármestert, a honvédség, az egyházak, a biróség, a többi közhivatalok, a vitézek, hadirokkantak, frontharcosok, érdekképviseletek, társadalmi egyesülelek képviselőit és külön Vidovszky Bélét, a kép elkolóját, akit a jelenlévők nevé nek említésekor lelkesen ünnepeltek. Ezután az Iparos Dalárda a Horthy indulót intonálta, majd Jánossy Gyula polgármester emelkedett szólásra s sűrűn ismétlődő helyeslés, taps és lelkes éljenzés közben többek között az alábbiakat mondotta: -- Súlyos szavak, jellemző szavak ezek, mélyen tisztelt díszközgyűlés, de még sem érezhető ki ezekből teljes nagyságában az az emberfeletti áldozat, az a leírhatatlan sok nehézség, megpróbáltatás, az a lelket ölő sok gyötrődés és töprengés, mivel főméltóságu urunk ezeket az érdemeket megszerezte. — Nem érezhető ki ezekből a szavakból, hogy minő emberfeletti munka volt a nemzeti hadsereg felállítása mindenből kifosztott magyar területen, francia cselszövés és akadékoskodás mellett; nem érezhető kJ, hogy milyen nehéz feladat volt a fővezérnek és hadseregének a jószándéku. de együttműködésre nem alkalmas kormányok között megmaradni, függetlennek megmaradni egyedül a nemzet hadseregének 1 — Nem érezhetők ki a szavakból azok a cselszövések, azok a gálád kifogások, amelyekkel a román hadsereg húzta, halasztotta Budapest átadását s kevesen tudják, hogy a román főparancsnokság az elrablott magyar javak egyrészének visszaadása s nagy pénzbeli fizetés ellenében magyar területeket, közöttük Békéscsabát is, meg akarta vásárolni. A polgármester beszéde — Mélyen tisztelt díszközgyűlés! — Örömmel és bizonyos fokú magabizakodéssal vállalkoztam reá, hogy a mai díszközgyűlésünkön az ünnepi beszédet elmondom, meri vájjon lehet-e szebb és hálásabb feladat, mint róla, a mi fenkölt lelkű vezérünkről és a kormányzó ur őfőméllóságáról, minden magyar ember szivébe kitörölhetetlenül bevésődött érdemeiről beszélni. — Be kell vallanom, mélyen tisztelt díszközgyűlés, hogy az első felbuzdulás után a kicsiség, a parányiiég érzése veit erőt rajtam és rájöttem, hogy nemcsak szerény személyem, de más, a szónak és szónoki képességnek hivatott mestere sem tudhatja a kormányzó ur őfőméltósága érdemeit kellőképen méltatni éspedig azért nem, mert azok egy ünnepi beszéd keretébe nem szoríthatók be, mert amikor a kormányzó ur őfőméltósága munkásságát s érdemeit felsorakoztatni megpróbálom, az ő fenkölt személye olyan magasba emelkedik előttem, hogy tetleinek, cselekedeteinek, érdemeinek méltatására kellő szavakat nem találok és ezek helyett lelkemből, szivemből önkéntelenül ez a kiáltás tör e'ő : — Nagy vagy uram, az Ur Isten kegyelméből nagyon boldogak va gyünk, hogy magyar vagy, hogy a miénk vagy és imádkozunk, hogy az Ur Isten őrizzen és tartson meg minékünk I — Mélyen tisztelt diszközgyüléil — Az elmondottak ulán én csak az egyszerű krónikás szerepére vállalkozom I — A magyar nemzetgyűlés 1920 mőrcius 1-én, miként a törvényjavaslat szövegében olvasható, a kormányzó ur őfőméltóségát a háború nehéz küzdelmei közölt a haza védelmezésében, a nemzeti hadsereg megszervezésével, a belső rend és biztonság helyreállításában és fenntartásában és igy a pusztulős és végenyészet szélére jutott ország megmentésében szerzett érdemei elismeréséül választolta az ország kormányzójává. Amit ma már el képzelni — Ma már el sem ludjuk képzelni, hogy milyen emberfeletti munka volt a forradalom, a kommunizmus éa az oláh megszállás alatt a teljesen felborult közrendet helyreállítani s igy a polgári hatóságok munkáját és a lakosság normális éleiét biztosítani. — Mélyen tiszteli díszközgyűlés! — Az 1920 március 1 én felolvasott törvényjavaslat indokolása a fennlebb ismertetelt érdemek elismerése melleit a jövőbeni bizakodását is kifejezte, mondván : „áthatva attól a bizalomtól, hogy a nemzetet suhos megpróbáltatásai közöli a nemzetgyűléssel együtt az alkotmányosság ösvényén a megerősödés, a fejlődés felé fogja vezetni." — A nemzetgyűlés jó jövendőmondó voll ! — Eit a krónikásnak meg kell állapítania, mert a kormányzó ur őfőméltósága Magyarország történelmi rendeltetésében tűrhetetlenül bizva, hirdeti és példát mutat reá, hogy a magyar nemzet minden fiának az a kötelessége, hogy önfeláldozásig mindent megtegyen a szerencsellen, bajbajutott nemzetéért I — És miként 1919-ben az alkotmányosság visszaállítása a kormányzó ur őfőméltó8ágának volt köszönhető, ugy a folytonos és állandó haladás őfőméltósága bölcs, megfontolt és határozott irányításának eredménye, amint ő mondotta : dacos elszántsággal menetelünk a magyar igazság országuljón, nyitott szemmel, elővigyázatosan, de kitartóan és csüggedés nélkül I — Igen, mélyen tiszteli díszközgyűlés I Menetelünk és haladunk a magyar igazság orszőgulján és ennek a haladásnak egyik külpolitikai tekintetben is kiemelkedő pontja volt a római fogadtatás melegsége, az a disz, amivel őfőmélsem tudunk lóságéi és afőméIIÓ8águ asszonyt uralkodói párt megillető tisztelettel fogadta az olasz királyi pár és Európa egyik leghatalmasabb nemzete, az olasz nemzet, továbbá az olasz királyi párnak az elmúlt napokban történt budapesti látogatása, mely látogatások az egész világon kétségkívül nagyban emelték Magyarország erkölcsi és politikai tekintélyét és teljes fényben mutatták be a kormányzó ur acélos veretű magyar egyéniségét, mint őllamfőt, államférfit, kalonől, talpig férfit és embert az egész világnak 1 — A hála, köszönet, lisztelet és szerelel, amely 18 év óta minden magyar ember szivébe beköltözött és napról-napra erősödött, inditolta Békéscsaba vőros képviselőtestületét, hogy őfőméltósága arcképét dísztermünk számára megfestesse. — Megfestette, hogy tárgyalásai közben szem előtt álljon a példaadó, a bölcs vezér, akinek képmása buzdítson bennünket áldozatos munkára, kitartásra és törhetetlen hilre 1 Az üdvözlő távirat Amikor a polgármester az utolsó mondatokhoz ért, intésére lehullott a lepel a képről. A közönség felemelkedett helyéről s a beszéd végeztével mint egy ember kiáltott a kormányzóra lelkesülten háromszoros dörgő éljent. Ezután Szeberényi Gusztáv dr. igazgató-lelkész kért szót. Az ünnepi pillanatokban az egész képviselőtestület és a város nevében hangsúlyozza, hogy annak, aki az ország kormányzásának nehéz és felelősségteljes munkáját legfelsőbb helyről irányítja, szüksége van arra, hogy az ország népe minél gyakrabban adjon az irőnta érzett szeretetnek kifejezést. Indítványozta ezért a következő szövegű távirat elküldését: