Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) április-június • 72-145. szám

1937-05-26 / 117. szám

m p BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1937 május 26 mondjon mást: a Körös Féja szerint a Merosba ömlik. Hasonló felületességgel tárgyalja az iró a többi kérdéseket is. A fiatal irók metódusai csak a bajokra mutat­nak ró anélkül, ho?v a segítés módját megjelölnék. (Éljenzés.) FeBzült csend és éltalános fi­gyelem közepette Márky Barna dr. alispán válaszolt a felszólalásokra. Karácsony nagytiszteietü ur olyan tónusban foglalkozott az alispáni jelentéssel — mondolta — amely sok tekintetben sértő. Hogy szer­vilizmus következtében nincs a ri­deg valóság felfedve a jelentéeben, mégsem állhatja meg helyét. (Taps, éljenzés.) Ezt az állítást kénytelen visszautasítani. Ugyanilyen kellemetlen beállítás, hogy a miniszter nem hallotta meg az igazságot Békésen. A miniszter előtt Karácsony András kijelen­tette, hogy a társadalom nem tud Bűnvádi eljárás a Viharsarok szerzője ellen — Az az álláspontom — foly­tatta —, hogy huzzuk az igát, ameddig bírjuk, ha sok is a mun­ka, mert nemcsak a megyében, inségkonyhát felállítani, a minisz­ter erre közölte, hogy a kormány mellett a társadalomnak is meg kell hoznia a megfelelő áldozatot. Nem olvasta a Viharsarkot, mert nem hajlandó öt pengőt adni olyan könyvért, amelynek irója meg sem kérdezte őt. amikor erről a vár­megyéről irt. Akik itt élnek, szü letnek s ismerik a helyzetet, hiva­tottak erről a vármegyéről kritikát mondani 8 el is mondják. A kommunista várme gyét szépen lepingálták — igy fogadták a köny­vet Pesten. Ezért köszönet nem jár. A rr.Bga részéről szereli megmondani az igazságot, mindig abból szárma­zott kellemetlensége, ho^y az iga­zat bátran hangoztatta. A tisztvi­selőkkel többizben amiatt volt összetűzése, ho^y nem akarták megmondani az igazságot. az országban mindenütt hasonló a helyzet s min­denütt uj közalkalma­zottakat felvenni n9gy megterhelés lenne. Ha nem tudunk tovább dolgozni, majd kiabálni fogunk­Igazat ad Szobek Andrásnak sok tekintetben. Szeretné, ha nemcsak az alispáni jelentés, hanem a tárgysorozat többi jelentős pontja is érdeklődést keltene, viszont a politikát — régi elve ez -- nem szívesen látja a jelentés tárgyalá­sával kapcsolatban. Ricsóy Uhlarlk Béla dr. főispán a kipróbált lisztviselőkar nevében tiltakozott ama állítás ellen, hogy annak egyes tagjai olyan jelentéseket ad­nak be, amelyek nem felelnek meg a valóság­nak. Az egri normával és az inségadó­val kapcsolatban helytállónak tartja Szelner Antal álláspontját. Erre vonatkozólag a felszólaló írásbeli beadványát kérte, hogy e tárgy­ban eljárhasson. A munkásság kérdése tekintetében igazat kell adnia Geist Gáspárnak, aki a ne­héz helyzet kiindulópontjául a trianoni békét jelölte meg. A jó szakmunkásnak most is többet kell keresnie a minimális munka­bérnél. Az ellenőrzésre a jövőben nagy figyelmet fognak fordítani. Akarattal hallgatott ed­dig a Viharsarokról s jóakarat volt ez részé­rői. Meg kell állapítania, ho^y Beli­czey Gézának és Geist Gáspár­nak a Viharsarok tekintetében tö­kéletesen igaza volt. — Igaza van Gyöngyösi János­nak — folytatta a főispán —, hogy a „Viharsarokéban sok a hiá­nyosság, de a hiány éppen ab­ban az irányban mutatkozik, amelynek érdekéban Féja Géza a könyvet megbízatás alapján megírta. Sajnálja, hogy a könyv fölött a vita kiéleződött. Nem akarta felkavarni ezt az ügyet, de most­már kénytelen megfon tolás tárgyává tenni, hogy a könyv egyes, a valóságnak meg nem fe­lelő részei alapjón a bűnvádi eljárást megin­dittassa. — Nem áll, hogy Eckhardt Tibor csabai felszólalását kicsinyes rend­őrségi intézkedések előzték meg, a kereskedelmi iskola udvarán ed­dig sem tartottak gyűlést s ter­mészetesen ezután sem tarthat­nak. (Helyeslés, taps.) Karácsony András félreértett szavai megmagyarázása cimén szólalt fel ezután. Az alispánt személyében megtámadni nem akarta. A szervilizmust nem ér­tette az alispán személyére, az országra vonatkoztatva általános­ságban hangoztatta. Azért emli tette Féja könyvét, mert éppúgy félti a magyar nemzet jövőjét, mint akárki más ebben a te­remben. Az aggodalom szülte felszólalását. Kérdi: az a szegény proletár nép, akinek garasa nincs, fog-e har­colni a magyar hasáért, ha fegy­vert kell fognia? (Óriási zaj, indu­latos felkiáltások: De mennyire fog I Szívesen és büszkén I) Márky Barna dr. alispén rövid válaszában utalt arra, hogy tudja, hogy néha történnek félreértések, hiszi, hogy a jószónd*k vezette a felszólalót s bizonyos abban, hogy az egész törvényhatóság őszintén s igazán óhajija a magyar­ság boldogulását, a célok tehát ugyanazok. Ricsóy-Uhlarik Béla dr. főispán felfüggesztette ekkor az ülést, majd percekig tárgyalt az üléste­remben Karácsony Andrással és később Gyöngyösi János dr. ral. Szünet alatt lecsillapodtak a kedélyek és féltizenkettőkor foly­tatták a tárgysorozatot. A kétegy­házi-ut ügyét vették elő Széli Jó­zsef belügyminiszter és Karaffiáth Jenő főpolgármester leirata után. Pánczél József dr. ismertette a kisgyűlés javaslatát. Gally Károly dr. kérte, hogy az utat ne három, hanein öt méter szélességben építsék ki. Gyöngyösi János dr.: Békés­csaba olyan jelentékeny anyagi áldozatot hoz a vármegye érde­kében, hogy megérdemli útjainak dél keleti irányban való kiépítését. Gyula sok tekintetben már kielégíttetett, most Békéscsabán a sor, mely a megye gazdasági és kulturális központja is. A három méteres ut csak az ura­dalom érdekeit szolgálná. „Csaba mindig egységesen tudott fellépni" Márky Barna dr. alispSn : Nem veszi rossznéven a békéscsabaiak akcióját. Ez a város mindig is­merte érdekeit 8 mindig egyst gesen ludott fel­lépni céljai elérese érde­kében. Da nézzük a helyzetet. Az útépí­tési program 10 évre készen áll, a kétegyházi-ut nircs benne. Bé­késcsaba nem annyira Kétegyhá­zát akarja magához csatolni s Gyulától elvonni, hanem a csa nádmegyei községeket. Az pedig közérdeket képez, hogy más me­gyék forgalma mi felénk irányul­jon. Azonban az ut fenntartási költségek oly nagyok, ho^y lassan már az alap egész bevételét igénybeveszik. A Szeghalom—dé­vaványi ut kezdőasakaszát is meg kell csinálni, a szeghalmiak kíván­sága jogos, a háború előtt is ál­doztak már erre s elveszett a pénzük. Amig az ut csak Újkí­gyósig ér, nem lesz tul forgalmat, később sor kerül majd a kiszéle sitésre. Gyöngyösi János dr.: Hitelmü­velet utján nem lehetne már most kiépíteni az öt métert? Márky Barna dr.! Kedvezőtlen tapasztalataink vannak etekintet­ben, még mindig a tiz évvel ez­előtti kö'csönöket nyögjük. Válasszuk azt a közbe­vetett megoldást, hogv abból a pénzből, amely rendelkezésünkre áll, ki­építjük ax öt méter szé­lességű utat, emeddig futja és már az ősszel — ha jó lesz a termés — a törvényhatósági bi­zottság elé javaslattal fogok jönni a munka folytatására. A törvényhatósági bizottság az Parcellázás a Magyar—Olasz Bank Részvénytársaság szénáskiráiysági birtokán megkezdődött Szántók, legelők előnyös kedvező fizetési és hitelfeltételek mellett kaphalók Felvilágosítást nyújtanak: Orosházán, Békéscsabán, Hódmező­vásfcrhefgea?, Makón, Szegeden a Magyar- Olasz Bank Részvénytársaság fiókjai Szarvason: a Mezőtúri Takarékpénztár fiókintézete, és a birtokon, Cifra-major kastélyban a par cellázási iroda Telefoni Nagyszénás 7 Posta: Nagyszénás alispán javaslatát éljenzéssel fo­gadta el. (\ határozat kormány­hatósági jóváhagyást igényel, igy az építés megkezdésére ősznél hamarább nem igen kerülhet sor.) Expresslempőban tárgyalták ez­ulán a tárgysorozatot. A gyulai városerdőben létesítendő gyermek­üdültető teleppel kapcsolatban, az 50.000 pengő megszavazásánál Szobek András hangoztatta, hogy a Sárréten ÍB azükséges lenne ilyen te­lep, mire Röthler István dr. m. kir. tiszlifőorvos megnyugtatta a fel­szólalót, hogy ha a telep felépül, lesz hely a szeghalmi járásbeliek elhelyezésére is. Az ülés déli egy órakor ért vé­get. üegverte-e adósát a kereskedő? Különös történet a szó­dásüveg és egy pofon körül (A B. K. tudósítója jelenti.) Könnyű testi sértéssel vádolva ál­lott a békéscsabai kir. járásbíróság büntető bírája előtt Kovács And­rás kereskedő, aki a vád szerint a nyilt uccán bántalmazta Dukon Ferencnél, egy puskamüves fele­ségét. A tárgyaláson Ko/ács kijelen­tette, hogy nem érzi magét bűnös­nek. mert a vádbeli alkalommal Dukon Ferencné eljött a leánya üzlete előtt és ő felszólította, hogy egy régebbi tartozását fizesse ki. Az asszony erre felpattant és a kezében lévő szódás üveggel fejbe akarta őt sújtani, de ő megragadta a kezét, majd később elengedte és faképnél hagyta Dukonnét. Azt azonban tagadta, hogy bántal­mazta volna a főmagánvádlót. Balogh István tanú előadta, hogv elejétől végig látta az ese­tet. Dukonné a szomszédos kocs­mából jött ki, amikor Kovács szép­szóval megszólította és kérte a pénzét. Erre az asszony a szo­dásüveggel fejbe akarta vágni a kereskedőt. Kovács lefogta Du­konné kezét, de nem verte meg. A biró megeskedíe a tanút val­lomására. Bencsik Jánosné elmondta, hogy a szemközti házban lakik és lótta, hogy Kovács fogta a főmagán­vádló kezét, melyben a szódás­üveg voll, de verekedés! nem lá­tott. Dukon Ferencné azt vallotta, hogy mikor kérle Kovácsot, hogy lakására jöjjön a pénzért, az ar­cul csapta, amitői 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett és állításához csatolt egy orvosi lát­leletet is. A biró végül elrendelte a bizo­nyítványt kiállító magán orvos ki­hallgatását, és a tárgyalást junius 1-ére halasztotta.

Next

/
Thumbnails
Contents