Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) április-június • 72-145. szám

1937-05-25 / 116. szám

Ára Ö fillér éeeeaíha, 1837 május 25. ked^ 64. évfolyam 116. szám Megnyílt a szeghalmi tenyészállat kiállítás (A B. K. tudósitója. jelenti) Vasérnep Ricsóy Uhlar k Béla dr. főispán nyitotta meg ünnepélyes keretek között tz idei vármegyei tenyészállat kiállítást, amelyet a törvényhatóság rendezett a Békésvármegyei Gazdasági Egyesület és a Tiszántu'i Mezőgazdasági kamara közreműködésével. A kitűnően megrendezett kiállításért Tóth Béla dr. szeghalmi fős^o!gabirót és Nádudvari Sándor járási gazdasági felügyelői őasinte dicséret illeti meg. A kiálliiás Márki Barna dr. alispán hathatós támogatásával jött létre. A főispán megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy igaza volt az alispánnak, amikor azt mondotta, ez a vármegye régebben mostoha gyermeke volt az országnak. Minden törekvése ennek az állapotnak megszüntetésére irányul. Örömmel éilapitotta me?, hogy az előbbi és a moBtani kormány ezt a törekvését komoly mértékben támogatja. A kiállítás nagy sikere szolgáljon buzdításul a vármegye gazdatársadalmának. A beszédei nagy tetszéssel fogadta a közönség. Ezután kihirdették az állatbirélat eredményét. Délben Beliczey Géza kormányfőtanácsos elnökletével a Békésvérmegyei Gazdasági Egyesület rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen az elnök az Alföld öntözését, a Körösök hajói hatóvátételét és a külön mezőgazdasági kamara felállítását követelte. Az elnököt beszéde végén Szabó Sándor a sárréti gazdák nevében üdvözölte. A kiállítás legfőbb része ezzel bezőrult. Egy perces ülést tartott a népszövetségi tanács (A B. K. tudósitója jelenti.) A népízö/etség tanácsa hétfő délután egy órakor egy percig tarló ülést tartott. A népazöveUég tájékoztató osztálya erről jelentést tett közzé, mely szerint a népszövetség tanácsa Fquuador képviselőjének einökiésevel megnyilotta 97. ülésszakát és megállapította napirendjét. Az iraki és iráni kormány megkeresésekövetkeztében az ülés napirendjére felvették az iráni kormánynak az alapokmány 11. szakaszával kapcsolatos kérelmét. A legközelebbi tanácsülés kedd délután less. A népszövetség tagjai a rövid ideig tartó ülés után titkos ülést tartottak, amelyen három kérdést vitattak meg. Elhatározták, hogy a leszerelési értekezlet elnökségi ülését szombatra összehívják. Krofta cseh külügyminisztert keddre várják Genfbe. Ezzel kapcsolatban közlik, hogy a kisantant megbízottai ezen a héten Genfben értekezletet tartanak, amelynek során hir szerint a magyar ujrafegyverkezés kérdését vitatják meg. Bornemisza Géza érdekes kijelentései a szövetkezetekről, a kereskedelemről és a kereskedelemellenes kormánypolitika-vádakról a az egészséges rendkívüli elő(A B. K. tudósitója jelenti.) A Ház hétfői ülésén folytatták a kereskedelmi tárca költségvetésének tárgyalását. A vitából főleg Éber Antal és Bródi Ernő vették ki részüket, élesen tárradiák a Hangyát és a ssövetkeseíekel. Vázsonyi János a kereskedelmet a rragyar közélet Fekete Péterjének nevezte. Ruppert Rezrő a magánalkalmazottak sorsának emberivé tételére hivta fel a figyelmet. Bornemisza Géza kereskedelemügyi miniszter felszólaláséban rámutatott a kereskedelemnek a gazdasági életben való rendkívüli jelentőségére, majd foglalkozott a kereskedelem és szövetkezetek viszony óval. Hangoztatta, hogy a kereskedelem iránti minden megbecsülés mellett sem zárkózhat el a szövetkezeli rendszertő

1, mert szövetkezetekben nyöket lét. Ebben a kérdésben megkelt találni az arany középutat. Meddő vilék helyett helyesebb lenne, ha belátnék, hogy a ránk szakadt gazdasági válságban a szövetkezeti szervezetet nem lehel támasz nélkül hagyi, a másik oldalon viszont lássák be, hogy a szövetkezeteknek nyakló nélkül való terjesztése ártalmas. A mindkét részről való méltányosság járulhat hozzá caak a kérdés helyes irányba való tereléséhez. SokBn hangoztatják, hogy a kormány veszélyezteti a kereskedelem szabadságát, holott nem lehet kereskedelemellenes politikáról beszélni. A kormány sokszor kénytelen kereskedelmi vonatkozásban rendszabályokat alkalmazni. A jövő annak a lörekvésnek eredményétől függ, hogy ki ludjuk-e irtani a keresztény ifjúságból az íróasztal irányzatot. Legfőbb igyekezetünk a kereskedelem jóhirnevét biztosítani, hogy megbecsült pálya legyen az a magyar középosztály száméra is. A magánalkalmazottakra vonatkozó törvényjavaslat lényege a munkaidő és munkabér megállapítása és a fizetéses szabadság bevezetése. Ez a törvényjavaslat rövid időn belül a törvényhozás elé kerSl. Rámutatott arra, hogy az egykéz rendszer bevezetése nemcsak a kormányzatban van, meg-megtalálható a kereskedelem körében is. Tévedés volna állítani, hogy a kötött vagy szabadgazdálkodás terén szabad elhatározásunk van. Rendkívül nehezen oldható meg ez a kérdés. Összefüggésben áll azzal, hogy melyik országban helyezük el fi leslegeinket és melyik ország davizéját használhatjuk fel nyersanyag beszerzéséhez. Gazdasági közeledés esetén rendszerint politikai kérdésben is enyhülés következik be. Az olyan nagy koncepciók, melyek a vámuniókban bontakoznának ki, a mai gazdasági és politikát viszonyok közölt alig képzelhetők el és olyan jelentenek nagy megrázkódtatást egyes országok gazdasági helyzetére, melyet elvise'ni nem tudhat. Az utódállamok közölt sem gondolható el ilyen megoldás. Az utódállamok területeik meg8zaporod!ával agrárjellegű területekhez jutottak és igy ugyanazon kiviteli nehézségeik vannak mint nekünk. Magyarország a római paktum alapján igyekszik kapcsolatait a szomszéd államokkal kíépiteni, a római paktum legfontosabb kijegecesedési pont maradt a jövőben is. A miniszter beszédét nagy tsps fogadta, utána még Fábián Béla, Lázár Imre, Esztergályos János és ifj. Balogh István szólaltak fel az általános vita keretében. A költségvetés általánosságban és hozzászólás nélkül részleteiben is elfogadta a Ház. Ezekután tértek ét a belügyminiszteri tárca költségvetésének tárgyaláséra. A Ház legközelebbi ülése kedd délelőt 10 órakor lesz. Népegészségügyi beruházások a kisgyűlés előtt Továbbra is sz alispán hatáskörében marad a segélyezések ügye (A B. K. tudósítója ielenti.) A vármegye kisgyülése hélfőn délelőtt ülésezett, hogy előkészítse a keddi törvényhatósági bizottsági gyűlést és letárgya'ja a folyó ügyeket. Ricsóy Uhlarik Béla dr. főispán üdvözölte a szép számban megjelenteket, majd az alispáni jelentést terjesztette elő Pánczél Józief dr. főjegyző. A jelentésben az alispán* megfontolandónak tartja, hogy a különböző segélykérelmeket jobb volna a jövőben a ki»gyülésnek elbírálni, mert az ő szerepe rendkívül kényes, mindenki túlzottén takarékosnak módja, holott legtöbbször nincs fedezet a kérelmek kedvező elbírálására. Csizmadia András megérti az alispán nehéz helyzetét, de jobbnak iátja, ha továbbra is egy ember kezében marad ez a jog, annál is inkább, mert ez alispán a helyzetet a legjobban ismeri. Több hozzászólás után az alispán hozzájárult ahhoz, hogy minden maradjon a régiben. Csernus Mihály erira hivta fel a figyelmet, hogy a minimális munkabérek megállapításénál prémiumot kellene adni a családos embereknek. Csizmadia András veszélyesnek tartja ezt az elgondolást, mert akkor a munkaadók csak fiatal, cseléd nélküli embereket alkalmaznának. Inkább csa

!ádi pótlék kellene — amit a parlamentben többször hangoztatott — a sokgyermekes családok részére. Esetleg a kisgyűlés küldjön e tárgyban feliratot. A főispán közölte, hogy a kisgyűlés nem küldhet feliratot, de a maga részéről eljuttatja a javaslatot a kormányhoz. Zemplén vármegye köriratéval kapcsolatban, amely a hitelélet bajainak orvoslásával foglalkozott, Szelner Antal szólalt fel. Az ipar és kereskedelem szörnyen meg van terhelve. A közpénzből fenntartott vállalatok egyenesen konkurenciát jelentenek, a fiatalságot itt, a jelen körülmc nyek l özött elhelyezni nem lehet. Az állam által támogatott nagy üzemeket lassan le kellene építeni. Gyulán is van olyan üzem, amelynek nincs meg a létjogosultsága. Nem akar neveket említeni, de ha a nagyvállalat helyett 30— 40 ember, kisegzisztencia jutna kenyérhez, ez többet jelentene. Nem szövelkezetellene8, de a szövetkezetek tartsák fenn magukat saját erejükből. Tardos Dezső dr. szerint helytelen a körirat felett napirendre térni, a kincstár károsodásával nem járna, ha az ellő helyen bekebelezett követelések védelmét kívánják az adókkal és közterhekkel szemben. Csabacsüdi János hozzászólása után az alispán • kijelentette, hogy a maga részéről nem ragaszkodik javaslatához, a kisgyűlés azonban 11 szóval 7 ellenében elfogadta azt. A főispán Szelner Antal felszólalásával kapcsolatban megjegyezte, hogy as nem tartozott a tárgyhoz, kivételesen nem szakitolta meg, ami a jövőre vonatkoztatva precedens nem lehet.