Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) április-június • 72-145. szám

1937-05-23 / 115. szám

Békéscsaba, 1937 májsis 23. wasáirnap 64. évfolyam 115. szánt esasmi lyT APIREND ELŐTT Ritka, da jelentőségben an­nál kiemelkedőbb esemény, ha a vidéki város bekapcsolódik az or­szágos politikába, ha nagy töme­gei megmozdulnak, hogy politikai vezérüket meghallgassák. Amikor a mai napon az ország második legnagyobb pSrlja és a fiatal ma­gyar értelmiöég egyik reprezentatív szervezete egyidőben gyűlést, ille­tőleg ünnepséget rendez Békés­csabán, mindkét esemény jelen­tősége túlnő a helyi kereteken és megfelelő méltatást igényel. Hangsúlyozzuk, hogy érdemben egyik eseménnyel sem kívánunk foglalkozni, mert a vidéki sajtót — a mai és a sajátos vidéki vi­szonyok mellett — inkább a he lyiérdekü ügyek hivatott króniká­sának tartjuk. Annyit szeretnénk csak megjegyezni a napirenden lévő heti eseményekhez, hogy örvendetesnek és szükségesnek tartunk minden alkalmat, amely szélesebb tömegeket foglalkoztat az ország dönlő kérdéseivel, ör­vendetes és siükséges minden lehetőség ez igaai közvélemény kiformálódására. Abban a példa­szerű magyar rendban és nyuga­lomban, amelyhez hasonlóval évek óta kevés európai állam dicse­kedhetik, megfelelő légkör alakult ki az alapveiő politikai kérdések letórgyaiására s ilyenkor a véle­ménynyilvánítás éa gyülekezés szabadsága a maga teljes jelentő­ségében mutatkozik meg. Nem ok nélkül hhdette gróf Széchenyi Ist­ván a szabad közvélemény kiala­kulásának fontosságát, tanításá­nak erejét ez utóbbi évek divatos politikai áramlatai sem csorbították. Az uj áramlatok kiélezték a kérdést: a kevesek akarata vagy pedig a sokak véleménye, a több­ség döntése irányítsa-e egy-egy nép sorsét. S ha mi javíthatatla­nul az ulóbbi megoldás mellett szögezzük le magunkat, — mint­hogy ezt teszi a választójog kér­désében kialakult kormányprog­ram is, akkor csak örülhetünk a közvélemény megnyilvánulásának minden lehetősége alkalmával s csak azt kívánhatjuk, hogy a tör­vény és a higgadt gondolkozás korlátai közölt minden megenge­dett felfogás, minden legőlis poli­tikai irány a szabadság levegőjé­ben kérhesse ki a józan és szél­sőségekre nem hajlamoB magyar nép Ítéletét . TELEFONSZÁMUNK: 176. Viharok az iparügyi tárca költségvetési tárgyalásánál (A B. K. tudósitója jelenti.) A Hőss szombati ülése mozgalmas volt. A szocialisták többizbea vi­haros jeleneteket rögtönöztek s közben Kéthly Anna bekiabálta : — A békéscsabai rendőrség a kapitalistákat szolgálja...(Nagy zaj.) Sztranyavszky Sándor: Ne tes­sék a rendőrségről olyat mondani, ami nem felel meg a valóságnak... A kereskedelmi és közlekedés­ügyi minisztérium költségvetését Görgey István előadó ismertette behatóan és megállapította, hogy gazdasági életünkben örvendetes emelkedés és javulás tapasztal ható. Rámutatott idegenforgalmunk emelkedésére és ezzel kapcsolat­ban felhívta a figyelme! a külföl­diek méltó fogadásénak szüksé­gességére. Czirják Antal hangsú­lyozta, hogy nem lehet olyan ki­jelenteseket tenni, mint Knob Sán­dor tett. Szükségesnek tartja a ke­reskedelem bizonyos mértékű irá­nyításét. Az ügyes zsidó kereske­dőknek aklimaiizólódni kell. Sze­der János a szövetkezeteket védte. Eszterházy Móric szerint a mai önellátásra törekvő korszakban a liberalizmus megújhodására nem lehet számítani. Tóth András a szabadkeresk^delem hivének val­lotta magát, Peyer Károly a MÁV költségvetéssel foglalkozott, Petai­nek József a postalisztviselők hely­zetét lette szóvá. E?u'én az interpellációkra került sor. Tobler Jénos a dohánybeváltó m uni'ások szociális helyzetéről, Esztergályos János a zálogházi kamat magasságáról beszélt s ki­fogásolta, hogy a zálogházak uzsora kamatot szednek és ala­csony összegeket folyósítanak. Az ülés 7 órakor ért véget. Az erőszakmentes népi politikáról beszélt Eckhardt Tibor Orosházán (A B. K. tudósitója jelenti.) Eckhardt Tibor, a független kisgaz­dapárt vezére több képviselőtársa képviseletében a szombat délutáni budapesti gyorsvonattal Békéscsa­bára érkezeit. Az állomáson e csabai szervezet népes küldöttség­gel, ünnepélyesen fogadta a veaért. Eckhardt innen Orosházára utazott, ahol este fél 9 órakor zsúfolt nagy­teremben tartotta meg beszámoló beszédét. Ravasz Antal ügyvezető elnök üdvözölte a vendégeket, köztük a Békéscsabáról megjelent Beliczey Miklóst. Eckhardt Tibor beszédében hang­súlyozta, hogy öt évvel ezelőtt volt Orosházán, az azóla folytalott küz­delem nem volt eredménytelen, mert az országban lelkiismeretet és közvéleményt teremlett ő éa páríja. Tájékoztatást adott ezután, mire kell törekednie a nemzetnek. A küzdelem előterében a becsületes titkos választójog áll. A titkos vá lasztójog egyedül nem orvosolja a bajokat. Kossuth már megszerezte a jogegyenlőséget a népnek papi­roson, amely nem érvényesült, meri olyan vőlasztójogi rendszer volt, melynek alapján különösen a falusi nép nem tudta akaratát nyilvánítani. Beszélt az olasz király látogatá­sáról és annak politikai jelentősé­géről. A magyar nemzet békesze­rető, de követeli a maga sorsét, igazát, nem Európa el­len, nem az európai né­pek ellen, hanem az európai becsület érde­kében. Követeli, mert a legerősebb Ma­gyarország elsőrendű érdeke Euró­pának, mert az erős Magyarország képes Európát a keletről vagy nyugatról jóvő veszedelmek ellen megvédeni. Baráti szerződéseket kell kötnünk mindenkivel, aki a maga részéről hajlandó a barátsá­got viszonozni. Nem szövetségi, hanem baráti politikát kell foly­tatni, mely nem irányul egyik vagy másik állam ellen. Ne higyje senki, hogy belföldi felfordulás a kül­földről jövő eszmékkel majd megváltást hoz. A független kisgazdapárt azt vallja, hogy as erőszak mindig erőszakkal felel, aki erőszakot követ el, maga is erőszakkal mú­lik ki. A nagy népi felemelkedést kívánja szolgálni, ezért kér elég erőt párt­jának a további küzdelmekhez. Eckhardt Tibor nagy tetszéssel fogadott beszéde után még számos felstóialós hangzott el. Eckhardt Tibor ma délelőtt Gyu­lán, délután Békéscsabán mond beszédet. gyors (A B. K. tudósitója jelenti.) Folyó hó 30 án Sarkad kiinduló­állomással filléres gyors megy Sze­gedre az ipari vásár alkalmából. A filléres gyors Békéscsabáról reg­gel 6.40 órakor indul, Szegedre ér­kezik 8 őrekor, visszaindul este 8 óra 03 perckor és Békéscsa­bára érkeaik 9 óra 49 perckor. A menettérli jegy ára 2.90 pengő. Elutazott az olasz királyi pár Budapestről (A B. K. tudósitója jelenít) Az olasz királyi pár utolsó buda­pesti napja is az ünneplések sza­kadatlan sorozata volt. Az eluta­zásra este hét órakor került sor ugyanolyan fényes külsőségek között, mint az érkezés volt. A király arconcsókolla Horthy kor­mányzót a búcsúzásnál jobbról is, balról is. A királylátogatással kapcsolatos politikai tárgyalásokról hivatalos jelentést adlak ki, mely szerint a megbeszéléseken Közép-Európa politikai és gazdasági problémái­val foglalkoztak és az összes kér­déseket illetőleg teljes egyelérlést állapítottak meg a két orsság államférfiéi. A napközi otthonok elhelyezésével ' foglalkozik a májusi közgyűlés (A B. K. tudósitója jelenti.) Békéscsaba képviselőtestülete — mint megírtuk — május hó 31-én tartja ülését, amelyet délutőn 4 órára az alábbi tárgysorozattal hí­vott össze Jánossy Gyula polgőr­mester: Közállapotokról és köz­érdekű eseményekről szóló pol­gármesteri jelentés. — Felsőbb ha­tóságoktól érkezett rendeletek is­mertetése. — Napközi otthon el­helyezésére előterjesztés. — V. kerületi ovoda és napközi otthon építése ügyében előterjesztés. — Vórosi háztartás, önálló vagyon­kezelésű üzemek és különálló ala­pok 1936. évi zárszámadásé. •— Iskolák 1936. évi zérszőmadása. — Iskolők 1938. évi költségvetése. — Zahorán Pál m. kir. gazdasági tanácsos, városi gazdasági intéző özvegyének nyugdijmegállapitása. — Nagy István kérelme a Zöldfa­vendéglő bérletének meghosszab­bítása iránt. — Selejtező bizottság kiküldése. — Illetőségi ügyek. Százkilenc ügy a kisgyűlés tárgysorozatán (A B. K. tudósitója jelenti.) Békésvőrmegye kisgyülése hétfőn délelőtt tartja rendes havi ülésé!, amelyen előkészítik a másnapi törvényhatósági bizottsági ügyeket s ezenkivül 109 ügyben határo­zattal intézkednek. Kijut tehát a munkából a kisgyűlés tagjainak. Békéscsabát a 109 féle ügyből mindössze öt érinti. Foglalkozik a a kisgyűlés a tenyészállatok álla­mi hitellel való beszerzésével, a városi hirdetési szabályrendelet megalkotásával, az iskolaorvosi tiszteletdíjak kezelésével és a lo­vas kézbesítők lótariési állomá­nyának felemelésével.

Next

/
Thumbnails
Contents