Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) április-június • 72-145. szám

1937-05-19 / 111. szám

_ r r BEKES Békéscsaba

y 1937 május 19. szerda 64. évfolyam III. szám Leverték az albán zendülöket (A B. K. tudósítója jelenti.) A szombatról vasárnapra virradó éjszaka Argyrokastro albán városkában zendülés tört ki, melynek élén kommunisták élltak.Vezetőjük Ethem Toto, volt albán belügyminiszter volt. A tiranai jelentések megállapítják, hogy a kommunista zendülést sikerült elfolytani, mert a kormány részéről azonnal végrehajtották a szükséges intézkedéseket. A harcokben elesett a zendülés vezerének fivére, Jamet Toto. Az albán kormánycsapatok folytatják a kommunista lázadás leverését. A kommunisták által elfoglalt községek egymásután kerülnek vissza a kormánycsapatok kezére. A kommunista lázadók sorai felbomlottak, nagyrészük elesett a harcban. A kommunisták oldalán harcoltak az argyrokastroi börtön fegyencei is, akiket Ethem Toto a lázadás éjszakáján kiengedett a fegyházból, sőt fegyverrel is ellátta őket. Nagyszerűen sikerült az első békésvármegyei cserkész őrsvezetői táborozás (A B. K. tudósitója jelenti.) Mint már megemlékeztünk róla, pünkösd két napját felhasználva, a vőrmegyei cserkész intézőbizottság megrendezte az első vármegyei örsvezetői tábort. Nem kiméivé fáradtságot, nagyszerűen előkészítették — Tóth László parancsnokkal az éien — a tábort. Előre kidolgozott munkarend szerint az óramutató pontosságával zajlott le a program, amelynek kiemelkedő része a volt a forgó színpad, az előadások és a tábortüzek. A forgó színpadot a központból kiküldött kiképző cserkészek látták el nagy sikerrel. (A forgó szinpad alatt állomásokat kell érteni, hol mindegyik állomáson más és más a kiképzés tárgya: az örsök pedig az állomások szerint állandó körforgást végeznek.) Az előadások között csabai előadók is szerepeltek, igy Péterfy Károly dr. „ A cserkész társadalmi kötelességei" címmel tartott megszívlelendő, nivós előadást, mig Mózes Imre dr. a légvédelemmel kapcsolatos cserkészteendőkről szőmolt be a fiuknak s előadását jól sikerült rajzokkal tette érdékéssé. Meg kell állapitanunk, hogy nagy sikert ért el az első vármegyei örsvezetői tábor, hiszen a megye cserkészeit tudásban hatalmas lépésekkel vitte előre s pár fillérért juttatta hozzá a vármegye fiait ahhoz, ami komoly összegekbe került volna e táborozás hijján. (Ha hajnalban 5 óra 22 perckor ér magyar fölöre az olasz király különvonata (A B. K. tudósitója jelenti.) III. Viktor Emánuel olasz király és császár, Elena királyné és csészémé, Mária királyi hercegnő Rómából kedd délelőtt fél 11 órakor különvonaton elutazott Budapestre. Velük együtt utazott a különvonaton gróf Ciano külügyminiszter és báró Villani Frigyes magyar követ is. Az olasz király különvonatát a legújabb tiousu villanymozdony vontatja. Olaszország legmegbízhatóbb vezetői vezetik a különvonatot, mely délután 15.08 órakor érkezett meg Firenzébe. A vonatra ott felszállott a Firenzében tartózkodó piemonti hercegnő : Umbertotrónörökös felesége, Mária hercegnővel és a néhány hónapos nápolyi herceggel. A király és királyné szeretettel üdvözölték menyüket és unokájukat. A kü lön\onat 15.13 órakor indult tovább és 21.05 perckor érkezett Posturminába. A jugoszláv határon felszállott a vonatra Olaszország belgrádi követe. A vonat ma hajnalban 5.09 perckor érkezik a jugo8zlév-magyar határállomásra és 5.22 órakor lépi ót Murakere*zturnől a magyar hatőrt, ahol Te leki Béla főispán, Lentay Alán főszolgabíró és Senn Ottó, a MÁV elnöke fogadja a vonatot, amelyet Budapestig Senn Oltó vezet. A kora reggeli órákban érkezik a vonat a nagykanizsai pályaudvarra, ahol — éppen a korai órők miatt — nem lesz ünnepélyes fogadtatás. Székesfehérvárott Horthy Miklós kormányzó képviseletében Keresztes-Fischer Lajos tábornok, a katonai iroda vezetője fogadja az olasz királyt és császárt. Itt jelentkeznek a disz8zoigálat tagjai, Ruszkay Jenő tábornok, gróf Teleki Gyula követségi titkár, Scholtz Andor folyamőr kapitőny, gróf Zichy Rafaelné, gróf Erdődy Rudolf és gróf Teleki Gyulőné. A különvonat tiz óra 30 perckor fjt be a keleti pályaudvarra. A kormányzó és felesége fogadják itt az uralkodópórt. Kíséretükben ieszrek Vértessy Sándor, a kabinetiroda főnöke és Koós Miklós ezredes. A fogadási csarnokban Darányi Kálmán miniszterelnök vezetésével a kormány tag" jai, a legmagasabb közjogi mélttósógok, a magyar polgári és katonai előkelőségek jelennek meg. A népkultura ^ gyorsabb előrehaladása szükséges — állapította meg Hóman miniszter a költségvetési vitában (A B. K. tudósitója jelenti.) A képviselőház tegnap folytatta a kultusztárca költségvetésének rész- j letes tárgyalását. Korniss Gyula elnök tiz órakor nyitotta meg a Hóz ülését Hóman Bálint vallásés közoktatásügyi miniszter jelenlétében. Tildy Zoltán, az első szónok, rómutatott arra az aránytalanságra, mely a különböző iskolák megsegítésénél mutatkozik. Tul van méretetve a felsőoktatás. Elvileg a szabadabb tanulás és tanítás rendszerének hive, de veszedelmesnek tartja azt a szellemet, hogy nálunk a. diplomás Ifjnaág igényt tart arra, hogy a köz tartsa el. — Igyekezzenek a fiatal diplomősok — mondotta — egyetemi tudásukat a magán- és mezőgazdaságban gyakorlati uton értékesíteni. A magyar sajtó a népnevelés terén igen nagy szolgálatot teljesít és éppen ezért célszerű volna, hogy a kultuszminiszter állandó összeköttetésben álljon ezen a téren a lapok vezetőivel. Ezután a kultuszminiszter felé fordulva, felvetette azt a kérdést, hogy az államosités-e a cél a fele* kezeli oktatás terén ? Ulána Illés József beszélt. — A jövő ezoké a népeké — mondotté, — amelyek legelőször tudják gyermekeik nevelését a változó idők követelményeihez módosítani és gyermekeiket az életre nevelni. A helyes nevelés két példáját a háború után újjáéledt sport és cserkészet mutatja. A szellemi proletáriátns a legerősebb robbantóanyag minden társadalomban. Petrovácz Gyula felhívja a figyelmet az uj pogányságra, mely felütötte a fejét és amelyről meg kell emlékezni, noha jelentéktelen mozgalom. Kéri a minisztert, hogy tegye meg az uj Nemzeti Szinhőz építkezése ügyében a sürgős intézkedéseket és ezzel fogják megünnepelni legszebben a jubileumot. Törs Tibor, majd Kéthly Anna után Végváry József felolvasta a zsidó tisztviselők statisztikáját a magánvállalatoknál. Azoktól a vállalatoktól, ahol a zsidó tisztviselők vannak többségben, vonják meg a kedvezményeket. Sulyok Dezső a nevelési rendszerekről beszélt. Németh Imre részletesen foglalkozott a Nemzeti Színház elleni támadásokkal és azokat visszautasította. Béldy Béla után Krüger Aladár is a Nemzeti Színházzal foglalkozott. Reibel Mihály kérte, hogy a községi és felekezeti tanitók részesüljenek ugyanolyan kedvezményekben, mini az államiak. Schandl Kőroly elismeréssel szólt a közoktatásügyi miniszter munkálkodásáról. Fábián Béla Végvőrival szemben kérte, hogy nevezze meg azokat a vállalatokat, amelyek nem vették fel a bajtársi egyesületek tagjait. Vázsonyi János kérte, hogy a vidéki egyetemeken ssláv és román nyelvű tanszéket állítsanak fel. Cseh Szombati László hangsúlyozta, hogy a sok egyetem még nem jelent kulturét. A magyar közoktatás épületének nincs meg a szilárd fundamentuma. A széleskörű gazdasági oktatást sürgette. Az általános vita ezzel végetért és Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter állott fel szólásra. Beszédében kijelentette, hogy a vallás- és közoktatásügyi tárca költségvetését ugyanabban a szellemben állította össze, mint az elmúlt négy év költségvetéseit. A költségvetés végösszege az elmúlt évekhez viszonyítva fokozatos fejlődést mutat és 10 százalékkal marad el gróf Klebelsberg Kunó volt kultuszminiszter költségvetéseinek átlagától. Miután a népkultara gyorsabb ás fokozatosabb fejlesztését látja szükségesnek, ebben az irányban növekedtek a számok. A jövő évi költségvetésben az építések és tatarozások rendelkezésére álló 5.9 millió pengőből 3.3 millió pengő esik a népiskolákra. A felépítendő népiskolák között sok lesz a tanyai iskola. Gondoskodás történik a sporttársadalmi réteg igényeinek kielégítéséről : a nemzeti sportcsarnok felépítésére azonban a közeljövőben nem kerül sor, mert nincs rá pénz. A jövő költségvetési évben 829 uj tanítói állást szerveznek. Hangsúlyozta, hogy a racionalizálás nem indulhat ki pusztán pénzügyi takarékosságból, figyelembe kell venni az észsieerű kiadások teljesítését. Az értelmiségi munkanélküliségről szólva rámutatott arra: a baj főoka az a beteges közfelfogás, hogy az ifjusőg hátat fordít a gazdasági életnek. A statisztikai összeirős szerint 3050 az állástalan diplomős férfiak és 938 a keresetnélküli nők száma. Az állástalan tanitók száma 1400, a tanítónőké 4400 és 3070 munkanélkülit helyeitek el eddig. Hangsúlyozta, hogy a fiatalságot a gazdasági pályák felé kell terelni, amiket nem szabad másodrendű pályáknak tekinteni.