Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) április-június • 72-145. szám

1937-05-16 / 110. szám

4 SÍÜKF.SWEGYEI KOZLÖSflV 1937 május 16 TI menekülő király lábainak nyomán A második honalapító lábainak nyomát taposom — öt esztendő hiján kereken hétszáz esztendő­vel ezelőtt, talán napra is ugyanakkor járt IV. Béla, Magyarország királya, Istvánnak, a szent­nek ereklyéivel, fájdalomtól sújtott hitvesével, trónjának örökösével és országának nagyjaiva.1 ugyanazon a helyen, ahol most én, a krónikás bolyongok... Évszázadok és korszakok foly­nak egymásba itt: népek országút­ján és örökös harcokban rneged­zett, de sokszor nyom nélkül el­tűnt nemzetek sziklás temetőjé­ben. Kövekre, amelyek élettelenül, megkopva és mohával fedve he­vernek élettelenül a lábaim előtt, évszázadokkal ezelőtt vésett be­tűket a mester.,. Amott: derékban ketté tört osz­lopok emlékeznek a tenger kal­máréira, Fönícia népére, emitt : a ! munkások csákánya olyan kövekbe ütközik, amelyeket Koiynihos népe faragott magának. Zöld leveleivel szalad fel a borostyán várak om­ladékaira és a romok közt a roz­maring kék virága szórja szerte­szét balzsamos illatét. Lőrésekre támaszkodva hallgatom kicsiny kápolnák ezüslszavu harangjának imára hivó ájtatetos szavát. Meg­kopott cimerek előtt idegenveze­tők magyaráznak és a velencei dó­zsék paloíóinak megmaradt árkád­jai alatt piros fezzel a fején török kévét főz messziről jött emberek­nek a muzulmán. A Králj Ale• xander, — talán Hailas felé siet — szeli a habokat a tengeren ott, ahol egykoron padokhoz láncolt rabszolgák evezőcsapósei vitték előre a gályát. Főroszok világíta­nak ez öbölben, ahol réRes rég megtorpant Daingiszkén pu8zliió hordája. Avarok, kelták, rómaiak, Bizánc népe, portugálok és spa­nyolok, a népvándorlás korénak minden nációja taposta ezt a föl­det, Ezrek és ezrek görnyedtek súlya alatt a sziklának, amelyből várat építettek, lélegzettek utolsót, ha szivükbe talált a nyil, vagy fe­jükre égett a várak ablakaiból ki­hajított lobogó szurokfáklya . . . Éppen csak hogy meg kell egy kicsit bolygatni a földet, amely na­rancsot érlel és mámorító tűzzel ajándékozza meg a hegyoldalak sző őil.hogy históriát borítson elénk a csákány. A búvárok, akik szi­vacsot éa gyöngyöt keresnek nyári délutánokon, elsüllyedt gályák és elmerült városok korallboritotta romjaira lelnek a tenger fenekén. Ahol bujább a fü és nagyobb a kalász: ott ismeretlen harcok is­meretlen hősei várják a feltárna dáat... Ezen e vidéken keresett mene déket az Ur 1242-ik esztendejének tavaszán IV. Béla abban a szo­morú időben, amikor országéban egy id' Hen nép pusztított kegyet­lenül. És inenn indultulra: újra hazát alapítani. A fallal körülvett városokban és a hegyek tetejére épült, bevehe­tetlen árkokkal övezett büszke várakban reszketett minden terem­tett lélek, nz utaKon ismeretlen apró emberkék vágtattak törpe lo­vakon és hátrafelé is biztosan lőt­ték ki a nyilat, az éjszakák sö MÁVAUT AUTÓBUSZMENETREND Érvényes 1937 március 21-től 1937 május 21-ig Békéscsaba—Gyula 825 1245 i nd. Békéscsaba „C?aba"-szálló érk. 1035 1310 855 1310 érk. Gyula városháza ind. 1000 12*> Menetjegy: P 1.10 — Menettértijegy; P 1.90 Menetjegy * Békéscsaba—Szarvas * Menettértijegy — 13 2 0 ind. Békéscsaba „Csaba"-szálló érk. 8 2 0 — 2.20 1414 é rk. Kondoros ind. 729 3.80 3,40 1455 érk. Szarvas ind. 645 550 * Csak hétköznap közlekedik. Békésszentandrás—Kunszentmárton—(Tiszakürt)—Lakytelek * * * Békésszentandrás érk. 724 832 1 603 1254 1312 1655 jnd. - 515 1315 1335 1718 i nd. 435540 1340 1 408 1 740 ir.d. I 608* | 1430 _ érk. 550 _ 1455 _ _ érk. Lakytelek p. u. ind. * Csak hétköznap közlekedik. Öcsöd Kunszentmárton Tiszakürt érk. érk. ind. 707 810 1541 _ 2130 640 745 1510 1630 2105 610 | 1435* | _ — 615 _ 1510 _ Menetjegy Öcsödre P—.80, Kszmártonra P 1.60, Tiszakürtre P 2.90, Lakyfelekre P 3.40 Menetjegy 1.— 1.50 320 3.80 6.50 7.50 Békéscsaba—Mezőberény—Szeghalom—Fűzesgyarmat— 600 1320 i nd. 616 1336 érk. 634 1355 é rk. 729 1 444 é rk. 1505 érk. — érk. — érk. I 850 lOio Berettyéujfaiu—Debrecen Békéscsaba „Csaba"-szálló Békés Mezőberény Szeghalom Füzesgyarmat Berettyóújfalu p. u. Debrecen Arany Bika-sz. Meneftértijegy érk. 815 1705 _ 1649 _ 1631 ind. 758 ind. 740 ind. 647 1530 ind. 625 | ind. ind. 1405 1245 2.50 5.50 6.70 10.­13.— Berettyóújfalu p. u. é» Debrecen közölt a Debreceni Helyi Vasút Rt. autóbuszai közlekednek. Békéscsaba-Gyula—Kétegyháza—Elek 1245 ind. Békéscsaba „Csaba"-szálló érk. 1035 i320 ind. Gyula városháza érk. 745 1355 érk. Kétegyhéza p. u. ind. 7'° 1425 érk. Elek ind. 640 MezStur—Turke ve—Kisújszállás — 905 1705 ind. Mezőtúr piactér érk. 745 1702 545 935 1750 érk. Turkeve ind. 715 1625 615 1010 _ érk. Kisújszállás ind. 640 1555 Felvilágosító sok a MÁVAUT kirendeltséginél: Békéscsaba, II,, Ferenc J6zsef-tér 2. t—t Teleion : 2—33. BENGER gyapjú FÜRDŐRUHA különlegességek kizárólag T E S C H E m E L Bizalom bevásárlási helye! tétjébe felgyújtott falvak lobogása világított kísértetiesen. A tatárjárásnak és IV. Béla szo­morú kálváriájának ismeretlen stá­Andrássy-u 7. Tel: 480 ciói mellett állok megindultan. A népeknek azon az országútján, amely a krónikás számára minden lépésen uj ereklyékkel szolgál. Clissa várának romjai közöli A kálvária első stációja: Klis. Egykoron Clissa vóra. Bokorba szaladt a rozmaring és a levendula és a kaktuszok szé­les levelei zöldülnek az omladékok között. A bástyákon lőrések tá­longanak, akadnak közöltük olya­nok, amelyek nehezen gördülő ágyuk láncos golyóbisai számóra épültek, a régieket pedig azért vésték a sziklőkba.hogy raj uk ke­resztül égő szurkot szórjanak le és nehéz sziklákat guritsanak alá az ellenségre. Kut nincsen sehol a várban, a különböző vérurak ciszternákat fúrattak szerteszét, hét ilyen ciszterna tátong elöltem, ebbe gyűjtötték az eső vizét és néme­lyiken rajta van még a nehéz tető, amelyet lakattal zártak le, ha rá­köszöntöit a vidékre a szárazság. A gondnok, ki az idegeneknek mutatja régen mult dicsőségnek ezt a megmaradt emlékét, nyár­son süti húsvét vasárnapján a bá­rányt és haragszik, mert szembe fuj a szél. A tűzhelyet öreg tég­lákból rótta Ö883t.e és nem kell tu­dósnak lennem, hogy megállsDit­sam: ezeket a téglákat még Ró­ma dicsőségének idején égettek. Nevetve mondja: rengeteg ilyen tégla akad a romok alján. Jobb, mint a mai. A falubeliek is szíve­sen vásárolják, kemencét raknak belőlük és ezekban 0 kemencék­ben nagyszerű kenyeret lehet süt­ni .. . Hatalmas kapuk tátonganak a sáncok között. A legtöbbjén lát szanak még a lyukak, amikben egykoron láncon húzták fel a hi­dakat. A tornyok nagy része meg­maradt. Az egykori mosé helyén kápolna van és abban a terem­ben, ahol IV. Béla vitézei tanyáz­tak, most fáradt turisták pihennek meg, ha itt éri őket az éjszaka. írások szólnak róla, hogy Krisz­tus utón a hetedik században állt már ez a vár és az avarok dűl­ték szét először. A tatárok nem tudták elfoglalni. Iít keresett menedéket IV. Béla és ebben a várban töltötte 1242 egész márciusát. Innen ment Trauba és egy lakatlan sziget homokja közé . . . A Király szigeten magasra csapkod a tenger hulláma... Gyalog megyek le Saloneaba, ahol régi római dicsőségnek em­lékeit most hozza napfényre az ásó. Innen alig egy óráig tart az ut IV. Béla kálváriájának máso­dik stációjáig: Trogir szigetéig, az egykori Trau várához. Épségben áll még a középkornak ez a meg­maradt városa és hid köti össze a szárazfölddel. Nyugat felé egy másik sziget terül el: Bua, ezen tul kis homoksziget partjait mossa az Adria szellője. A térképen — már ott, ahol szerepel — a neve: Kraljevác. Azelőtt, amig a velen­ceiek voltak errefelé az urak: Scoglio del re' nek nevezték. Mind a két szó ennyit jelent: Királyszi­get. A nevét IV. Bélának köszönheti. Heteken keresztül rajta várta meg a veszedelem elmúlását a magyarok királya. Csónakon megyek a kis szigetre. Teremtett lélek nem lakik rajta. írás sincs róla. hoay itt valami­kor is emberek lakt&k. Sehol egy nyoma az emberi kul­túrának. S9 egy rom, se egy meg­pörkölt tégla. Még csak a halászok se pihennek meg a partjain. Az egyik fele: homok, a másik oldala: terméketlen szikla. Sovány gaz veri fal a partokat és a bokrok ágairól nem repül el a madár, ha feléje tartunk. Nem fél az ember­től: hiszen nem szokta meg a lá­tását. A szárazföldről és Trogir szige­téről nem lehet látni ezt a szigetet, hiszen Bua szigete eltakarja. Ta­lán ez volt az oka, hogy IV. Béla ezt a helyet kereste fal, itt bizton­ságban erezte magát . . . Május 16-án, vasárnap 1—3—5—7—9 órakor Lehár Ferenc világhírű operettje : Pacsirta Főszereplők: Eggerth Nlárta, Lucie Englisch, H. Söhnker, Halmai Tibor Magyar hiradó Május 17 18-án, hétfőn 1, 3, 5, 7, 9, kedden fél 7, fél 9 Hol alszunk vasárnap? Móricz Zsigmond „Komor ló" c. regénye Hopfobágy

Next

/
Thumbnails
Contents