Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) április-június • 72-145. szám

1937-05-16 / 110. szám

6 Ara O fillér BEIESIEGYEIIOZLO Békéscsaba, 1937 május 16. vasárnap 64. évfalyam 110. szám Pünkösói üzenet Békéscsaba lakosságához! Irta : 1 d n o s s y Gyula polgármester Ünnepek alkalmával a szerkesztő urak rendszerint egy-egy közérdekű közleményt várnak újságjaik számára. Most megelőzöm őket s én kérem, hogy alábbi soraimat közölni szíveskedjenek. Összejöveteleken, gyűléseken és társaságokban nap mint nap sző esik, megállapítjuk, hogy a nehéz megélhetési gondok között sínylődő társadalmi rétegek között is csekély kivétellel legszomorúbb helyzetben élnek, helyesebben vegetálnak az ipari és kereskedelmi szakmákban küzködők és pedig nemcsak az alkalmazottak, hanem az önállók, a mesterek, az üzlettulajdonosok is. Amidőn ezt a körülményt megállapítjuk, gondolkodunk, tanakodunk, tanácskozunk a segítés módozataitól is és tok, nagy elgondolás között alig-alig jut eszünkbe a legegyszerűbb, amit még normális időkben is, lokálpatrotizmusból, a városunk és magunk iránti szeretetből és megbecsüléséből is met? kellene tennünk 1 Ez a legegyszerűbb és legkönynyebben keresztülvihető segítés: az, ha minden csabai lakos minden Csabán megszerezhető szükségletét (ruházat, bútorok, élelmiszerek, cukor, fűszer stb.) városunk iparosainál készíteti el, vagy kereskedőinél vásárolja meg 1 Már hallom is az ellenvetéseket: Mjndják : Békéscsabán nem lehet divatos, jó ruhát készíttetni; finomabb öltözködési cikkeket vásárolni; nincs elegendő választék; Budapesten olcsóbban meg lehet venni; a fővőrosi iparos finomabban dolgozik stb. Ezek ellen a téves elgondolósok, elképzelések ellen üzenek én háborút és szeretném beigazolni, szerelném meggyőzni a kétkedőket, hogy minden személyi és háztartási szükségletünket épen olyan finom kivitelben és mivel sem drágábban és gyakran jobb minőségben is beszerezhetjük Békéscsabán, mint a nagyobb városokban, avagy magán Budapesten is. Emlékezzünk csak vissza az 1926. évi kiáliitclsra, amely városunk ipari és kereskedelmi életének nagyszerű megnyilatkozása volt s amely hatalmas arányokban mutatta be a gyáripar és kézmű ipar fejlettségét,- továbbő a kereskedelem sokoldalúságát és szakavatotlsőgát. Ma 11 év utón még fokozott mértékben, a haladás, a művészi és technikai felkészültség teljes kihasználásőval készült ipari és kereskedelmi cikkek egész tömege vár a megértő békéscsabai vevőre. Gyáraink és kézműiparunk minden igényt kielégitő produktumaikkal állanak rendelkezésünkre, üzleteinkben pedig a legkényesebb izlésü vásárlók is kielégíthetik meg növekedett igényeiket I Ne vegyék a tisztelt olvasók szerénytelenségnek, ha itt magam és csalódom példájára hivatkozom. Engem is felkerestek budapesti cégek kiküldöttjei, iiálam is protezsálták ismerőseim az ő pesti szabóikat, cipészeiket stb., de én kö vetkezetesen azzal utasítottam el őket, hogy Békéscsabón is meg tudom mindazt találni, amire szükségem van és hogy a csabai iparosnak, kereskedőnek is szüksége van arra a kis forgalomra, haszonra, amit egy család állandó beszerzései, vásárlásai jelentenek. Jól esik arra a kérdésre, hogy ezt, vagy azt, hol csináltattad, azt válaszolni, hogy itt Csabán s jól esik idegenből jött látogatóimat felvilágosítani, hogy lakásom legszebb bútordarabjai csabai iparosok kiváló készítményei. Va'ami felemelő érzés van abban, amikor a szomszédos vőros és községek lakói a csabai iparosok és kereskedők kiválósőgát. megbízhatóságát és minden igény kielégítésére képességét emlegetik és dicsérik s ilyenkor akaratlanul is eszembe jut, hogy senki sem lehet saját patriájéban próféta, hogy legyen hát épen az iparos, vagy kereskedő 1 Legyünk mi csabaiak úttörők ebben is, törjük át ezt a ránknézve káros felfogást I Ismerjük el, hogy nem helyes, nem célszerű az idegenben való vásárlás, amikor azt városunkban is éppen olyan jó megtehetjük. Gondoljunk arra, hogy ha mindannyian — akik ma más helyen szerzik be szükségleteiknek épen a tekintélyes összegeket kilevő részét — Békéscsabán vásárolnának, milyen tekintélyes összegekkel, sok-sok ezer pengőkkel, erősítenénk gazdasági életünk vérkeringését, tennénk könnyebbé a csabai iparosok, kereskedők, vállalatok és azok alkalmazottainak életét, hány ujabb egzisztenciát keltenének életre s végül mindezzel az adóalanyaink ilyen megerősítésével városunk anyagi erejét emelve, a városias fejlődésnek lehetőségét biztosítanánk I Nemcsak lokálpatriotizmus, hanem egyenesen a vőros egészének érdeke, hogy a csabaiak vásárlásaiknál a csábi iparosokat, vállalatokat és kereskedőket támogassák 1 Ez az én ünnepi üzenetem, pünküsdi kéremem 1 Az általános előléptetések során nevezik ki az uj gyulai törvényszékiés békéscsabai járásbirót (A B. K. tudósitója jelenti.) Ismeretes, hogy a kormónyzó az igazságügyminiszter előterjeszté sére Bölcsházy Zoltán dr. gyulai törvényszéki birót a gyomai járásbíróság elnökévé, Gárdonyi Gyula dr. békéscsabai járásbirót a csongrádi kir. járásbíróság elnökévé nevezte ki. Amióta a Budapesti Közlönyben mejelent a pályázati hirdetmény a gyulai törvényszék elnöki irodájába a pályázati határidő elteltéig befutottak a pályázók kérvényei is. Mindkét megüresedett állás irént nagy érdeklődés mutatkozott, amennyiben — mint velünk iletékes helyről közlik — a gyulai törvényszéki birói stallum elnyerése érdekében huszonnégy pályázat, a csabai járásbirói állásra 13 kérvény érkezett be. A gyulai törvényszék a kérvényeket felterjeszti az igazságügyminisztériumba, ott azonban valószínűleg csak az általános előléptetések során veszik azokat elő s igy a két állás betöltése julius hó eleje előtt nem várható. Az Újkígyóson használt gyógynövény szárító eljárás nem sérti a Dehydro szabadalmát (A S. K. tudósitója jelenti.) A Dehydro mezőgazdasági és iDari kft. budapesti cég és Reisner Emil malommérnök gyulai lakos feljelentésére Csatlós Imre tanitó és Dóka József vendéglős, uikigyósi lakosok ellen szabadalombitorlás kihágása miatt Újkígyóson helyszíni szemlét tartott a békéscsabai kir. járásbíróság büntetőbirája, annak megállapítása érdekében, hogy az a gyógynövény^zóritó berendezés, amely a terheltek tulajdonát képezi és amely Ujkigyóson, Csatlós Ferenc gazdálkodó házánál volt ezideig. sérti e a m. kir. szabadalmi bíróság 114.245 számú szabadalmi okiratában megállapított és a Dehydro, valamint Reisner mérnök részére engedélyezett szabadalmat és hogy fennforog-e annak tiltott módon való használata. A bíróság szekértőül Nattán István okleveles békéscsabai gépészmérnököt rendelte ki, aki a helyszíni szemlén megállapította, hogy bér a terheltek tulajdonát képező berendezés lényegében sértettek szabadalmazott gépével nagyjából megegyezik, annak használata módjában bizonyos változások vannak. A szakértői vélemény alapján a járásbíróság a sértett képviselőjének zárlat iránti kérését elutasította, miért is utóbbi a végzés ellen jogorvoslattal élt a törvényszékhez. Az OMKE elnökének távirata a kormányzóhoz (A B. K. tudósitója jelenti.) Sesztina-Nagy bákayJenő,az OMKE elnöke a következő táviratot intézte Magyarország kormányzójőhoz : „Főméllóságodnak a csepeli szabadkikötő első kapavágásánál mondott elismerő szavai büszke örömmel töltenek el bennünket. A magyar kereskedők rendkívül nehéz viszonyok között teljesitik hivatősukat. Főméllóságod nyilatkozatát szivünk mélyéből köszönjük." A Gazdasági Egyesület gyűlései (A B. K tudósitója jelenti.) A Békésvármegyei Gazdasági Egyesület a szeghalmi vórmegyei kiállítás alkalmával május 23 án délután fél 3 órai kezdettel Szeghalmon, a kiállítás területén, a kiállítási vendéglő helyiségében rendkívüli kögyülést tart, amelynek tárgysorozata az alábbi: 1. Elnöki megnyitó, tartja Beliczey Géza felsőházi tag, elnök. 2. A lóértékesités problémái, előadja Toldy Miklós, az OMGÉ titkára. 3. A gyapjutermelés és értékesítés, előadja Sehmelzer János, a Fu* tura gyapjuértékesitési osztályénak igazgatója. 4. Hozzászólótok a gazdaközön8ég részéről. 5. Zárószó. Az egyesület rendes évi tavaszi közgyűlését f. hó 26 án, szerdán Békéscsabán tartják meg, melyet — szokás szerint — igazgató-választmányi gyűlés előz meg.