Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) április-június • 72-145. szám

1937-05-13 / 107. szám

2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1937 május 13 A kisebbségek sorsának rendezése nélkül Magyarország és a kisantant között a normális viszony nem alakulhat ki Darányi miniszterelnök beszédével befejeződött a költségvetés általános vitája (A fí. K. tudósítója jelentt.) A képviselőház üléséi tegnap délelőtt tiz órakor nyitotta meg Korniss Gyula alelnök. Az első felszólaló Mocsáry Dániel volt, aki a költségvetést elfogadta. Általános érdeklődés közepette emelkedett szólásra ezután Eckhardt Tibor. — Óva intem a kormőnyt, a Házat és az egész országot a túlzott optimizmus reményétől — mondotta. — A mostani konjunktúrával szemben bizalmatlan vagyok, mert azt lótom. hogy az organikus bajokon sehol változás nem történt. Állítom, hogy a költségvetés tul van feszítve, nincs benne semmi rugalmasság, nem bír el semmi ujabb feladatot és nem birja el a legfontosabb szociőlis feladatok elvégzését, amelyekre pedig múlhatatlanul szükség van. Ezután a költségvetés személyi kiadásainak túlméretezéséről szólt. Elszomorítónak tartja azokat a számokat, amelyeket a költségvetésben lát, mivel ezen a cimen összesen 657 millió pengőt irá nyoztak elő, több mint felét a költségvetésben feltüntetett összes kiadásoknak. — A tisztviselők létszáma -folytatta — 285.000. csalődtagokkal egyült legalább egymillió lelket jelent. Tehát ugy őll a helyzet, hogy minden kilencedik embert a másik nyolc tart el, még pedig relaliv magas színvonalon és ha látom a Tiszántúl nyomorúságát, követelnem kail a változtatást. — Évek óta komoly aggodéljmmal látom — folytatte, — hogy a legértékesebb társadalmi rétegünk proletár sorba süllyed. Ennek a társadalmi lecsúszásnak megjönnek a politikai konzekvenciái. Eckhardt Tibor ezzel befejezte beszédét. A kisgazdapárt hosszasan ünnepelte vezéréi, akinek a kormánypárti képviselők közül is sokan gratuláltak. Uiána Korniss Gyula emelkedett vzólásra. A miniszterelnök felszólalása Délutőn öt órakor kerül sor a miniszterelnök beszédére. Darányi Kálmán előbb külpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a magyar külpolitika célja az állandó és igaz béke szolgálata. Ez a politika elsősorban a barátainkhoz minden körülmények között ragaszkodást jelent. A római jegyzőkönyvek rendszere, mely most tiz éves évfordulójához érkezett, a magyar —olasz barátsági szerződésből sarjadt és legfőbb biztositéka Középeurópában a béke fenntartásának. Magyarorszőgot a római jegyzőkönyvet aláiró államokhoz szoros együttműködés kapcsolja és ezt kifelé hangsúlyozzák a részben megtörténi, részben a közeljövőben bekövetkező államfői látogatások. Kipróbált barátságban állunk a német birodalommal is. Külpolitikánk a természetes barátságok elmélyilése mellett nem zárja ki a más államokhoz, való gazdasági és egyéb közeledést. Az egyes államokkal fennálló függő kérdéseket kölcsönös megegyezéssel óhajtjuk megoldani és a Dunamedencére vonatkozó javaslatokat megvizsgálni azzal a feltétellei, hogy azt az egyenjogúság alapján tehetjük meg, másfelől: ha biztosítékot kapunk a kisebbség védelmére. Szükségesnek tartom erről a helyről hangsúlyozni, hogy a kisebbségek sorsának kielégítő rendezése nélkül Magyarország és a kisantant között a normális viszony nem alakulhat ki. A magyar külpolitikónak ezek az irányelvei. Meggyőződésem, hogy bizonyítják: Magyarország békepolitikát csinál. Ennek ellenében a magam részéről nem kérek mást, mint hogy jogos követeléseink minden oldalról találjanak megértésre. A magyar kisebbségek sorsának megjavításáról a kormőny meg nem szünően gondoskodni kiván. A magyar kormány az utóbbi években kénytelen volt ismételten ráirányítani a világ közvéleményének figyelmét erre a kérdésre. Sürgette a nemzeti kisebbségek védelméről való gondoskodást, rámutatott arra, hogy a népszövetség előtt mennyire tarthatatlan a helyzet. A miniszterelnök ezután a belső helyzetlel foglalkozott. Senki nem vádolhat túlzó optimizmussal — mondotta —. A kormánynak programja megvalósításához időre van szüksége és a maga részéről soha nem vállalkozott arra, hogy gyorsasági rekordot állítson fel. A kormőny különböző intézkedésekkel kívánja szoi&őlni a családvédelem gondolalát. Kijelentelte, hogy a választójogi javastatot ebben a naptári évben, a kormányzói jogkör kiterjesztéséről szóló törvényjavaslatot még ebben a költségvetési évben terjeszti be a Házban. A kormőny az ország belső rendiét és nyugalmát lel/es mértékben fenntartotta, anélkül, hogy a hatalom eszközeit bármikor is indokolatlanul kellett volna igénybe venni. Bejelentette, hogy ebben a költségvetési évben benvujtják a frontharcos törvényt. Hangsúlyozta, hogy a kormány folytalja a közmunkákat, minden eszközzel elő Kívánja mozdítani a kisiparosság helyzetének javításéi és nagv súlyt helyez a mezőgazdasági szakoktatás kiépítésére. Örömmel állapította meg, hogy a kormőny elhatározása, mely szerint irodai alkalmazottaknál 44, üzemi alkalmazottaknál 48 órás munkahetet hoz be, ipari és pénzintézeti körökben megértéssel találkozott. Újból megismételte a diktaluróról telt kijelentéseit: diktatúrára csak ott lehel szükség, ahol semmi féle más kivezető ut nem áll rendelkezésre. Végül hangsúlyozta, hogy el van döntve a kérdés: a kormőny politikája a haladó keresztény, nemzeti irány. A miniszterelnök nagy tapssal és tetszéssel fogadott besséde ütőn a Ház a költségvetést általánosságban elfogadta, majd Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter felszólalása ülőn a határozati javaslatokat elutasította és csak Károlyi Viktor gróf határozati javaslalőt fogadta el, melyben a szesztörvényjavaslat mielőbbi benyujtősőt kérte. A Ház elfogadta az elnöknek a költségvetés sorrendjére tett javaslatát, elhatározták, hogy a legközelebbi ülést ma délelőtt 10 órakor tartják, majd áttértek az interpellációkra. Dinnyés Lajos a balmazújvárosi Veres Pé'er parasztirónál tett házkutetást kifogősolta, az interpellőc;ót kiadták a belügyminiszternek. Éber Antal kérle, hogy a nyíregyházi tanyai lakosságot mentesítsék a helybeli vősőrokon és piacokon a helypénzfizetés alól. Bornemisza Géza kereskedelmi miniszter válaszolt és hangsúlyozta, hogy nem lehet különbséget tenni a helybeli és nem helybeli lakos között. Éber má8ikinterpellőciójában kérle, hogy a nyíregyházi ismétlőiskolában szombaton ne legyen oktatás. Tasnádi Nagy államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormőny rendelkezése értelmében, ha a helyi viszonyok szükségessé teszik, szombaton lehet szünetet tartani. Ifj. Balogh Ist' vőn a lisztviselők fizetésének felemelését kérte, amit kiadtak a pénzügyminiszternek. A többi interpellációk elmondására a képviselők halasztást kértek s igy a Ház ülése 10 óra után véget ért. A szarvasi járási tisztiorvos példája után elkészül a vármegye egészségügyi statisztikája Hosszú vita az országúti fák megvédéséről (A B. K. tudósitója jelenti.) Amolyan igazi nyőri ülést tartott szerdán délelőtt a vármegye közigazgatási bizottsága. Az alispáni jelentés kBDesőn csak egy felszólaló volt, Telegdy Lajos dr., igaz neki nem egyszer annyi a mondanivalója, nogy egymaga képes helyettesíteni összes tagtársait, de most azzal kezdte: tulajdonképpen nincs miről beszélnie, de hét nem akarja, hogy az alispáni jelentés felelt egyszerűen napirendre térjenek . . . * Ricsóy-Uhlarik Bála dr. főispőn megnyitója uiőn napirend előtt Sebők Elek dr. szólalt fel és megemlékezett arról, hogy 1934 ben, az első vármegyei buzakiállitás alkalmával Békéscsabán Kállay Miklós földmüvelésügyi miniszter fogadta a Körösvöigyi Vizhasznositó Társulat küldöttségéi, Ígéretet tett a Körösök kihasználásának elősegítésére s tervező csoportot küldött ki, melynek munkéssőga nyomőn ma már Békésszenlandráson serény kubikusok százai dolgoznak. Most pedig a kormány öntözési hivatalt alakított, melynek élére a volt miniszter, Kállay Miklós kerül. Helyénvalónak tartja, ha a közigazgatősi bizottság ebből az alkalomból Kállay Miklóst feliratilag üdvözli. A bizottság az indítványt egyhangúlag elfogadta s örömmel vette tudomásul a főispán bejelentését, mely szerint Kállay Miklós rövidesen személyesen jön a megyébe, hogy az épülő békésszentandrási duzzasztót tanulmányozza. Az alispáni jelentés felolvasósa után (érdekesebb részeit lspunk más helyén közöljük) Telegdy Lajos dr. hangoztatta, hogy vannak kérdések és kívánságok, amelyekkel nem lehet elégszer foglalkozni. A Körösök hajózhatóvá tétele, a buza mőrkőzősa, a külön kamara ügye, a magas állati szérumőrak állandó problémák. Geist Gyula dr.: A szérum a disznó árához képest aránylag sokkal olcsóbb, mint volt. Telegdy Lajos dr.: Nem olyan nagyon olcsó. A szérumőrusilőst az államnak monopolizálni kellene, az lenne a helyes megoldás. Mint ahogy a vetések jég elleni biztosításának kérdését is igy kellene rendezni. A kukoricaszár kölelező elpusztításával kapcsolatban az alispán seját hatáskörében adjon ki rendelkezést. Márky Barna dr. alispán a felszólalás utolsó tárgykörével kapcsolatban hangoztatta, hogy mőr ninca az a nagy molykér az országban, mint ezelőtt volt 8 igy a minisztérium nem ragaszkodik oly szigorúan a tavalyi kukoricaszár elpusztításához. Röthler István dr. m. kir. vm. lisztífőorvos jelentése szerint 100 fertőző beteg közül 8 halt meg az elmúlt hónapban a megyében, a nyilvántartott trachomások mám* 376, gümőkóros megbetegedés 49 történt, 46 an e betegség következtében halőloztak el. A születések száma 521, a halálozásoké 416, a természetes szaporodős 105. Gyógyszertári vizsgálatot is tartottak, egy esetben kihágási eljárás indult. Ismertette ezután, hogy a szarvasi jőrős tisztiorvosa az egészségügyi helyzetről grafikus ábrázolással szemléltető kimutatőst készített, amely minden vonatkozásban feltünteti az országos átlagot és ezzel szemben az egyes községek adatait az utolsó tiz évben. Ricsóy Uhlarik Béla dr. főispőn hangoztatta, hogy ezeknek a stalisztikőknak az értéke felbecsülhetetlen s kötelezővé lette, hogy minden járásban készítsenek hasonlókat. (Értesülésünk szerint a járási statisztika nyomán összesítő megyei kimutatás készül s ez bemutatásra kerül az őszi országos közegészségügyi kiállításon.) Röthler István dr. tis^tifőorvos ismerlette ezután, hogy abaujmegyei átirat érkezett a közigazgatősi bizottsághoz s pártoló feliratot kér acélból, hogy biztosítsanak ágyat a kórházakban a kimondott haiőlos betegek: a rákban szenvedők