Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) április-június • 72-145. szám

1937-04-04 / 75. szám

1937 március 28 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 357 Külpolitikai szemle írja: Lustig Géza Meire kanyarodik Belgium ulja, étcsap-e vagy se a demokráciáról a diktatúrára, est firtatják, es-t ta­lálgatják hetek óla ez angol la­pok. Első pillanatra szinte érthet t­len ez a nyustalenság. Hiszen el­végtére Belgiumon negyitóval sem láthatók olyan tünetek, aminők a diktatúrát beharangozzák. Gazda­sági, pénzügyi helyzete kitűnő, a legjobb telén Európában. Kint ha­talmas szövetsegesek ejnároszék és ha kell, megvédik saját testük­kel. Bent pedig? Bent példás rend uraikodik s a közigazgatás aszerint ropja a táncot, ahogy a miniszté­rium fütyül a sipján. A hadsereg­nek eszeágéban sincs bakefánlos­kodni vagy csak kotnyeleskedni. Van Zeeland egyre másra lépteti életbe az üdvösnél üdvöeebb újí­tásokat, csupa olyanokat, ame­lyekből bőséges áldás fakad szé­les rétegekre. Semmi ok a fészke­lődésre, semmi ok a nyügöskö­désre. Ám mind hiébel Á rexista mozgalom ugy herapödzik tova, mint üszög a gabonán, feltartóz­tathatatlanul. Honnan ez ass anomália, ször­nyülködnek egyre az angolok. És fajuk ctökörtyösségével számítá­son kivüi hagynék egy olyan té­nyezőt, amely a gyarló emberisé­get az éhségnél is jobban nyű­gözi, a végeláthatatlan butaságot. Avagy elfelejtették volna már a csatornán tul ama Boulanger pél­dáját? Ez a kaszárnyai Alcibiades, aki annak idejen csaknem teherbe ejtette Marianne őnagyságát, fel­tűnően veszedelmesen hasonlít Degrellehez, sőt vannak, akik az utódban az előd karikatúráját vé­lik felismerni. Ann>i bizonyos, hogy Degrellet ugyanazokkal a szavak­kal jellemezhetjük, amikkel Renán Boulangert fricskázta körül : „il est une crise de lyrisme, de fré nésie romantique", lirai kitörés, érzelmi hóbort, semmi más az egész alak. Amivel korántsem óhajtjuk lebecsülni sem as egyi­ket sem a másikat. Ellenkezőleg. Tisztában vagyunk a lirai kitöré­sek, az érzelmi hóbortok jelentő­ségével. Mint ahogy tisztában volt Spaak is, amikor legutóbb egy népgyűlésen igy meaculpózott: „Mint affajta történelmi materia­lista, ugy gondoltam, hogy a rexiz­mus elfojtására bőségesen elegen­dő, ha a válságot legyűröm. Őszin­tén bevallom, hegy súlyosan té­vedtem és elismerem, hogy egy olyan mozgalommul, amilyenné a a rexista puffadt, nem lehet a ver­senyt felvenni a gazdasági helyzet javításának árán. A gazdasági helyzet orvoslásán kivül még az is szükséges, hogy a politikai ér­zelmi téren is ölre menjünk vele." Ennek a józan tanácsnak per­sze annyi foganatja volt, mint a ráolvasásnak, vagy az irott ma­lasztnak. A belga radikálisok to­vábbra is abból a fegyvertárból látták el magukat dárdákkal, kóp­iákkal, amelyet Sancho Pansa is lenézett, mint az „üres szólamok panopliáját". Fustélyok helyett tró­pusokkal viaskodtak, akkor, ami­kor az ellenség rég kiadta a jel­szót: üsd, — nem apód I Ekként azután nem világra szóló csoda, ha egyre inkább alulmaradnak. Igy lészen ez addig, amig valaki elé nem támad, aki a demokrata erőket átcsoportosítja uj mithoszok, uj tengelyek köré. A munka ez irányban folyik is mér serényen. A régi pártok bomladoznak és mint Chladni lemezén a homok­szemek a nyirettyű érintésére, uj alakot öltenek — a nemzeti szo­cializmus likján. Ez a nemzeti szocializmus nem tévesztendő össze az?a!, emely Németországban virit. Ezt Déat s Marquet agyalta ki, de Man és Spaak szűrte le és mindössze any­nyiban különbözik a marxizmus­tól, hogy nemzeti bélyeget visel, de csak toldalék gyanánt. Akár­csak Déat s Marquet, de Man is, Spaak is az uj kor egyik prófétá­ját látják a trieri rabbinus fiában. Ámde bizonyos dűlőn, bizonyos mesgyén tul nem hajlandók kö­vetni. Kárhoztatják az osztályharc tanát és elvetik a kisajátítás alap­elvét, mint olyan dogmákat, amelyek a harmadik rendet a szo­cializmus útjáról elhesegették s bitangságba verték. Haszontalan­nak itélik az antikierikalizmust, mint amely a keresztény szocialis­tákat e'hide&itette. S főleg meg­bélyegzik a demokrácia elleni ás­kálódást és piszkolódóst. Idevá­gőan figyelemre méltó Spaak val­lomása, annál inkább, mert kül­ügyminiszterek nem igen szoktak 2x naponta ez a helyes fogtisztitás! Kalodont ha­zánkban az egyet­len fogkrém, meiy Dr. Braunlich-féle Sul­forizin Olealot tartal­maz. Ezen nyugszik egyedülálló hatása a fogkő ellen. KALODONT FOGKŐ ELLEN Veiden és Brouckeren nem fogott ki. Alig kezdett a nemzeti szocia­lizmus gügyögni, a két veterán belapasztotta a Ezájét, meglehetős durvén. Éa nem csak doktrinólis okokból veselkedtek neki, hanem — ami fontosabb — reális mér­legelések alapján. Spaaknak ugyanis, amikor a nemzeti szocializmust a világra segítette, bevallom az volt a célja, hogy mitho8zt teremtsen, amely­nek ingovényaiban a ríxizmus li­dércfénye eltévedhet s kilobban­hat. Az ötlet pompás, ám kivitele enyhén szólva legalább is alealo­rikus. Mivel ehhoz, hogy a mi­thosz hasson, nem elég a prog­ram önmagéban. Férfi is kell hoz­zá, olyan, aki sex-eppealt gyako­rol a tömegekre, amelyek enéikül nem veszik be a maszlagot. Férfi szükségeltetik, olyan, akiben a lirizmus a cinizmussal kellő dó­zisban vegyül. Elég lirizmus ah­hoz, hogy őszintének lássék, elég ! cinizmus ahhoz, hogy győzelmet ZOLDHITE LEKET (váltógyorskölcsönöket) kaphatnak 7 százalék kamatra a gazdán, bérlők, földbir­tokosok; úgyszintén szerzünk óvadék, kaució cé'jaira takarékkönyvet pesti nagy­banktól, bizalmi állashoz, házfelügyelőségekhez, valemint jólfizetett elhelyezke­déseket hozunk létre Budapesten, hosszú szerződéssel (Válasiték van!) Heller Kereskedelmi- és Bankhitel-ircdája, törvényszékileg bejegyzett cég. Alapilva 1925. Budapest. IX., Dandár ucca 24. (Részletes felvilágosítás és tájékoztatók 50 fillér válaszbélyeg ellenében.) a humánumért lelkesülni. „Az én szocializmusom — hanzik a ne­vezetes passzus — nemcsak na­gyobb anyagi jólétért óhajt küz­deni és nem elégszik meg azzal, hogy a társadalom alapjai több igazságon nyugodjanak. Az én ' szememben a nagyobb anyagi jólét, a több igazság csak akkor ér valamit, ha eszközül szolgál arra, hogy mindenki teljesen ki­fejthesse énjét, amely végered­ményben a morális 8 a spirituális képességek összessége. A gazda­sági és a lelki tényezők között nyilvánvaló az interferencia, amit tagadásba vinni dőreség, egy­ügyűség lenne." Vagyis Spaak előtt a lelkek szocializálásának eszméje imbolyoghatott, amelyet jóvalta a háború előtt Jules Des­trée propagált. Am Jules Destrée­nek, a belga szocializmus pátriár­kájának cimerpajzsát hiába sze­gezte maga elé Spaak, Van der arasson. A tábori jelszó, amit Sal­luslius Catilina szájába ad, ma is érvényes a diktátor jelöltekre: „Quo utque ire piacet, blanditia aut ferro iteraperiendum esi",akárhova szán­dékozik menni, szédelgéssel vagy pengével nyílik meg az ut. De hol van manepság Belgiumban a ra­dikálisok között olyan fickó, aki Degrellel szédelgésben, erőszak­ban mérkőzhatik 1 ? Paul Henri Spaak ? Legény a talpán, de sok­kal kénvesebb, mint affajta pátri­cius a Jansonok törzséből, sem­hogy neki gyürkőzzék s az Augiás­istállóját seperje. De Man? Jószán­déku könyvmoly, aki meggyőzni óhajt és nem husánggal verekedni. Jaspar, Devéze ? Régen levitéz lettek és a kutya sem hallgat reá­juk. Tehátlan igazat kell adnunk Van der Veidének és de Brouckerenek, amikor a játékot, amit Spaak a demokráciával üz, nyaktörőnek érezik. S igazat kell adnunk ne­kik abban is, hogy a belga de­mokráciának nincsen szüksége uj emberekkel kísérletezni, amikor Van Zealand, a megtestesült be­csület, a megtestesült jóakarat áli az élén. Csakhogy mégis baj van a kréta körül. Van Zealand csak­ugyan maga a megtestesült becsü­let, a megtestesült jóakarat, de vart egy nagy fogyatékossága. Az, amit Saint Genest a harmadik köztár­saság major domusán, Broglie her­cegen kifogásolt. „Broglie herceg mindezideig nem létezik Francia­ország száméra. Ismerik a határo­zatait, csodálják nagyon, de ugy, mint a Revue des deux Mondes egy számát. A herceg nem él, a herceg csak elvont fogalom." Van Zealand is csak elvont fogalom akkor, amikor ellenfele, Degrelle képe olyan elevenen vésődött a tömeg lelkébe, mint egy primo amorozóé, vagy egy prima donnáé. Igy hót az újdonsült nemzeti szocializmus aligha fogja megmen­teni a belga demokráciát. Ez a demokrácia is sajnálatosan szű­kében van olyan férfiaknak, aki­kel az uj divat energia katalysá­toroknak nevez és hijján van még inkább olyanoknak, akiket a ter­mészet nem futó szalagon, de „hors série" gyárt. Egyedül a ka­tolikusok dicsekedhetnek olyan vezetőkkei, akik megállják a sa­rat, de ezek se válnának be mint epikai hősők. Arma virumque cano — kiáltja, hasztalan a demokrácia mindenütt. S ezért áll Belgiumban is olyan csehül, mint egyebütt. Tiszta, mosott géptörlő­rongyért ssd hulladék­papirt a CORVINA-NYOMDA dn(W­a ködös téli reggelen! De hív a kötelesség, ki kell ugrani a jó meleg ágyból! A szürke reggelnek egyetlen öröme a jó forró kávé. És ez az öröm csak 3 fillért jelent, mert ennyibe kerül egy csésze egészséges, valódi FresJiek kávépótlékkal ízesítettlíneippmaláta­kávé, tejjel és cukorral. mÍH(knkL f mgedket utajgáMak!

Next

/
Thumbnails
Contents