Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) április-június • 72-145. szám

1937-05-05 / 101. szám

2 BEKESMEGVEI KOZL0NV 1937 május 5 Hinta.palinta,... Alig néhány napja szerelték fel a hintákat a Széchenyi-ligeti játszótéren éa máris egy kedves jelenet játszódott le a késő éjszakai órákban, amiből nyomban kitűnik, hogy a szereplők nem lehetlek kisgyermekek, akiknek részére, illetve kedvéért szerelték fel a hintákat. Mélységes csend honolt a ligetben éjjel féltizenkettőkor. Csak amint közelebb értünk a játszótérhez, hallottunk halk csikorgást. Működtek a hinták. Két fiatalember akart az égbe repülni rajtuk, akkora lendületet vettek. Egy tizennyolc év körüli suhanc leste az utat. Nem messzi előttünk feltűnt egy egyenruhás alak és a villanyfényben megcsillant magas sapkáján az ezüst gomb. — Jön a rendőr — szólt visszafojtott hangon az őr, mire erős csoszogás, tompa ugrás hallatszott és a fiatalemberek eliramodlak ellenkező irőnyba. Mi ösztönösen közelebb huzódtunk a bokrokhoz, mintha bünt követtünk volna el. Az egyenruhás megállt egy pillanatra. Nem volt rendőr. Ötvenéves lehetett, vasutas uniformist és duzzadt képén harcsabajuszt viseli. Jól láttuk a villanyfényben. — Ni, felszerelték már a hintókat — mondotta elégedetten, majd óvatosan körülnézett és néhány lépést tett a még mindig rángatódzó hinták felé. Óvatosan közeledett a hintaóllvőnyhoz és amikor meggyőződött arról, hogy a közelben nem tartózkodik senki, róült az egyik hintára. Először óvatosan tapogatódzva, mint valami félénk gyermek lökdöste magót, azután mindig jobban belelendült. Jókedve kerekedett, még fütyürészett is. Hirtelen azonban zaj hallatszott a játszótér túlsó végén. A vasutas gyorsan fékezett, a nagy lendülettől majd elesett, de fel sem vette. Elsietett. Voltaképpen nem is leli volna rá oka, csak a suhancok merészkedtek vissza a játszótérre... —mj— Május 29: frontharcos majális Az elmúlt évi körösparti sikerült majőiis eredményei arra késztették a helyi frontharcos főcsoportot, hogy ez évben is megrendezze ezt az ősmagyar mulatságot. Ez alkalommal a majális színhelye a nagyvendéglő lesz. Az előkészületekből annyi kiszivárgott, hogy a főcsoport vigalmi bizottsága nem kisebb attrakcióval akar a csabai közönségnek kedveskedni, mint az összes békéscsabai és eseileg a környékbeli dalárdákat a majálison nemes versenyre hozza öszsze. A nálunk még nem hallott ilyen nagyszabású dalosverseny nemcsak biztositané a frontharcos majális teljes sikeréi, de kulturális szempontból is igen nagy jelentőségű volna. Százhatvanezer facsemetét ültettek el az idén a város területén Évek óta nem volt ilyen nagyméretű fásítás Békéscsabán (A B. K. tudósítója jelenti.) Az ősz folyamán több oldalról éles támadások érték a városgazdasági ügyeinek intézőit a nagy arányban megindult facaonkitások miatt. Az illetékesek bejelentették ekkor, nogy nagyszabőau fásítási programot készítettek elő, amelynek teljes megvalósításéhoz több esztendő szükséges. A munka ekkor már megindult, kora tavaszszal folytatódott s most egyelőre befejezést nyert. Az eredmény meglepően nagy szám: közterületen és faiskolában összesen 100300 csemetét helyeztek ki, ebből mézelőfajta 72.000, ezenkívül erdősítésre felhasználtak 61.600 csemetét, ugy hogy csupán ebben az évben összesen 161.900 különféle fajtájú fát ültettek ki Békés csabán. Azoknak megnyugtatására, akiK nem vallják magukat az akác híveinek, közöljük, hogy most már nem kimondottan dominál ez a fafajta, itt, az Alföd legjellegzetesebb vidékén, Békésmegyében, szűkebb értelemben Békéscsabán sem, sok hársl, juhart, szoforát, tölgyet és platánt ültettek inkább tekintélyes mennyiségben. Hogy mit jelent valójában a százhatvankétezer csemete kiülteiése. est legjobban az előző évek hasonló adatai mutálják. Hat évvel ezelőtt. 1931 tavaszán 30.700 1932 ben 121.000 (100.500 erdősítésre). 1933 ban 12.700, 1934-ben 169 0. 1935 ben 34.500, 1936-ban 10.000 faciemetét ültettek ki a város területén, tehát minden évben jóval kevesebbet, mint az idén, csupán az öt évvel ezelőtti erdősítés méralei haladják meg a mostanit. Viszont az erdősítés még ebben az évben nincs befejezve, az ősz folyamán 50 hold beültetésére még feltétlenül sor kerül, de valószínűleg felfrissítik ugyanekkor a Széchenyi-liget faállományt. A fakitermelés ugyanekkorévente átlagosan öt-hat vagon tüzelésre alkalmas fát jelent a városnak s nem volt több az idén sem. Az erdőhivatal közbenjárására a véros ingyen kapta a 161 900 csemetét, az ültetést pedig inségmunka keretében intézték el, igy a komoly teljesítményt jelentő faállomány-felfrissítés nem került sokba. Lassú jauulósról számol be a szegeői kamara éui jelentése A szegedi kereskedelmi és iparkamara, melynek területe Bácsbodrog, Csongrád, Csanád és Békés vármegyékre terjed ki, most telte közzé az 1936. év közgazdasági viszonyairól és saját munkásságáról szóló évi jelentését. A jelentés megítélésénél nem szabad figyelmen kivül hagyni, hogy a szegedi kamara az országnak leglipikusabban alföldi és egyúttal mezőgazdasági jellegű vármegyéit foglalja magában. 1:1 az ipar és kereskedelem helyzete sokkal inkább van összefonódva a mezőgazdaság terméseredményeivel és a mezőgazdasági lermények áralakulásával, mint bárhol másutt az országban. A jelentés az egyes termelési ágak és szakmák viszonyainak elemzése alapján örvendetesen ál lapítja meg, hogy mig ez 1935 ben a fagykár, jégverés és aszály következtében a kerület nem vette ki részéi az általános javuló irányzatból, addig 1936-ban a ké séatelen javulás jelei itt is tapasztalhatók voltak. Bizonyos fenntartással ezt jelentik a kamara által megkérdezett összes ipartestületek és kereskedelmi egyesületek, bór természetesen a javulás mértéke ugy szakmák, mint helyek szerint erősen eltérő. Agrárius jellegű vidékekről lévén ezó, a javulás jelenségei időbelileg sem voltak egységesek. Az év első felében a helyzet inkább nyomottnak volt mondható és az elevenség inkőbb a termés betakarítása után kezdődött meg. Egyes helyekről azt jelentétték a kamarának, hogy a fellendülés jelenségei azért nem mutatkoztak erősebben, mert a gazdaközönség a kétségtelenül jelentkező nagy jövedelemtöbbletet elsősorban adóhátralékainak és a múltban eredő tartozásainak viszszafizetésére fordította. Egyik érdekes fejezete a jelentésnek az, amely a főváros és vidék egymáshoz való viszonyának ismertetésével foglalkozik és ezt a kényesnek tetsző kérdési objektív megvilágításban igyekszik feltárni. Amig ugyanis agyik oldalról kétségtelen. hogy a vidéknek is szüksége van egy európai mértékkel mérve is tiszteletet parancsoló fővárosra, addig a másik oldalon lehelellen a Budapest javára mutatkozó szómtalan helyzeti előnyt még a vidéki érdekek mesterséges háttérbe szorításával súlyosbítani. Lehetetlen, hogy az egész tarifapolitika elsősorban Budapest érdekeit szolgálja. Leheletlen, hogy a kormány hatóságok velósógos árlejtést rendezzenek vidéki városok között olyan intézmények felállításáért, melyeket Budapest ingyen kap meg, lehetetlen, hogv a nagy pénzintézetek melleit az OTI szinle mesterségesen szívja el a vidék életnedveit a főváros javára és lehetetlen, hogy a minimális munkabérmegállapitá8oknál a helyzet léves megítélése folylán olyan tendenciák érvényesüljenek, hogy a vidéki munkabéreket minél magasabbra emeljék és ezzel a vidék terhére az ipari termelésben mutatkozó számtalan hátrányt még jobban súlyosbítsák. A kívánalmak közül, melyek az iparosok és kereskedők részéről az év folyamén felmerültek, kiGyári lerakat ! Gyári árban ! Fayence és samott álu, diaztégla, mettlachi lap, tetőfedőpara stb., a Drasche-gyér képviselőjénél Werner Edéné és Tsanál Andréssy-ut 27., Beliczey-ucca sarok, összes építési anyagok legolcsó bban emeljük a következőkel: a kontárok elleni eljárás meggyorsítása, kirakodó vásárok visszafejlesztése, védekezés a gyárak közvetlen eladási tevékenységével szemben, •zabott árak ügyének rendezése a kereskedelemben, teljes vasárnapi munkaszünet bevezetése, zéróra ügyek egvöntelü szabélyozésa, egyenlő elbánás elvének alkalmazáta a szövetkezelekkel és szövetkezeteknek nevezett hatósági alakulásokkal szemben, könnyítések a határszéli forgalomban, ami természetesen csak felerészben fügt? e masvar kormánytól, a kötött gazdálkodás korlátozásainak megszüntetése. A nagy körültekitéssel és kitűnő tájékozottsággal szerkesztett jelenlésnek Békésc»abával foglalkozó fejezetének ismertelésére még viszszatérünk^^^^^^^ A m. kir. tisztiorvos 'jelenti: Született összesen 79. Fiu 47, leónv 32. Ezek közt voll holt szülött 3, törvénytelen 6. Házasult összesen 20 pér. Meghalt ö<«sE«*en 57. Finemü 29, nőnemű 28. Nsm orvosoltatott 7 éven felüli 7. Orvostörvényszéki bonco'és 1, orvosrendőri hullaviesgálat 2 esetben fordult elő. Az életkor tekintvA: Halva **ül.: 3, 0 —l-ig 10. 1—5 it? 2, 10-20-kt 1, 20-30 í* 2, 30—40-ig 6.40-50 ig 4. 50-60-ig 7. 60—70-ig 8 70— 80 ig 5, 80-90 ig 8, 90—100-ig 1. A kórnemekre néave; aggkori végelsyengiilés 5, agyszélhüdés 4, agyhártyalob 1, tbc. agyhártyalob I. hüdéses elmezavar 1, lüdőlob II, lődővész 2, s*ervi szívbaj 2, szivizomelfajulós 5. szivérelmeszesedés 1, »zivizomlob 1. érelmeízesed^* 3, gyomorrák 2. gyomorfekély 2. epehólyaglob 1, bélhurut 3, hnshártynlob 2, bőr tbc. 1, éllkapocsrék 1, bélcsavarodás 1, ránpógörcs 1, veleszületett gyengeség 1, halvaszülelett 3, gyermekágyi láz 3. Fertőző betegségek közül előfordul!: roncsoló toroklob 5, bárányhimlő 5, veszettségre gyanús marés 1, szövődményes influenza 1, gyerekéuyiláz 4, nyilt tbc. 4. trachoma 2, malária 5, összesen 27. A közegészségügyi viszonyok ugy az előző, mint a mult év hasonló hónapjához viszonyítva változatlanok voltak, mert a születések száma csökkent, de a halálozásé is lényegesen kevesebb, a fertőző betegedések száma is csökkent. Á természetes szaporodás 22 volt. Leggyakoribb betegedés a Jégzö szervek részéről fordult elő. Járványosán egy betegség sem. A tüdőbeteggondozó 8 rendelési napon 61 beteget kezelt, 77-et részesített segélyben 720 liter tej kiosztásával. A vöröskereszt iskolafogászata 23 munkanapon és óra alatt 99 ^vermeknél végzett 39 foghúzást, 208 fogtömést és 10 egyéb beavatkozást. A városi iskolaorvosok 220 gyermeket vizsgállak, 170 gyermeknél végeztek röntgen vizsgálatot. A Stefánia intézetek 25 terhes-