Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) január-március • 1-71. szám

1937-01-26 / 20. szám

6 Ara O fillér BÉKÉSMEGY KÖZLÖNY Békéscsaba, 1937 január 26. kedd 64. évfolyam 20. szám Másfél óra alatt végzett a tárgysorozattal a képviselőtestület Ujj kövezési program összeállítása, a Lajta-ucca kiszélesítése, a kórházi pavillon egy illetőségi ügy volt a miikor (A B. K. tudósítója jelenti.) A képviselőtestület januér havi rendes közgyűlését hélfőn délután negyed négy órakor közepes érdeklődés mellett nyitotta meg Já nossy Gyu'a polgármester, aki üdvözölte a virilis jogon és megbízás folytén bekerült uj tagokat és felkélte őket, hogy a régi tradíciókhoz híven viseljék szivükön a városi ügyeket s legyenek segitsé gére az előrr haladást, fejlődést célzó problémák megoldásánál. A polgármesteri jelentéshez elsőnek Vandlik Mátyás szólt hozzá. Az ismétlőiakolába járó családtagok és cselédek jelenleg hetenként egyszer egész napot töltenek el az oktatáson, holott elég lenne félnap tanulás, mert e mellett számításba kell még venni a levente foglalkozást is. Nyilas András kijelentette, hogy örömmel kell üdvösölni minden olyan akciót, mely az ország fennmaredása s pusztítással fenyegető veszedelmek elhárítása érdekében indult, de helyesebbnek tartané, ha nem légvédelemről, hanem a háborúk egyszer s mindenkorra való meggátlésáról történnék intézkedés. Mig a légvédelmi kérdések állandóan előtérben vannak, az elvitalhetatlsnul problémát jelentő munkanélküliség háttérben mered s a munkaalkalmak teremtésétől valósággal idegenkedik a hatóság és a vagyonosabb osztály. Ma a kereseti lehetőség alig jobb a mult évhez képest, a drágaság viszont szembetűnően nagy. A kenyér, a szalona, zsir, hus, bőráru beszerzése ma nehezebb és több gondot okoz, mint tavaly. Mennyiben felel meg az a panasz, hogy a szellemi inaégmunkások évekig dolgoznak ? Ha ez lehetséges, részesítsék méltányos elbánásban a fizikai munkásokat is, akik jelenleg közpénzből keresik mindennnapi kenyerüket. Hrabovszky Mihály hangoztatta, hogy büztelepek keletkeztek a vörös belsejében, ami nem kivőnatos, hiszen a járványos betegségek száma az elmúlt évben több volt, mint azelőtt. Ilyen büztelep a gimnázium melletti tollüzem, amely . .. Jánossy polgármester:... e tekintetben másodfokú határozat hozatott, figyelmeztetem a bizottsági tag urat, ne kerüljön ezzel ellentétbe. Hrabovszky Mihály: Csak el akarom mondani, hogy ebbe az üzembe olyan tollat visznek eladásra, amelyet elhú'lott állatokról szednek le, vagy ragályos be tegségben meghalt emberek ágyából kerül ki. A toll száll s a közelben olt a Rudo'f reálgimnázium, a Stefánia éa az iparostanonciskola. Indokolt lenne ennek a telepnek a város szélére való kitelepítése. (Szobek András : A nincsteleneket nem fertőzi meg a toll?) Hrabovszky ezután arról beszélt, hogy nem lehet a piacon megbízható magtermelőt találni. Ha valaki karalábé magot kér, biztos, hogy kelkáposztát kap. Az eladók vidékről jönnek és nem lelkiismeretesek. Tanulásból sosem elég Jánossy polgármester válaszolt a felszólalásokra. Az ismétlőiskola — mint mondotta — azért szükséges, hogy az odajárók ismereteiket kibővítsék. Nem vagyok hajlandó belemenni abba, hogy kevesebbet tanuljon a lakosság, mint eddig, éppen az ellenkező lenne kivánator. A légvédelem és a munkanélküliség kérdése két különálló dolog. A légoltalom passziv része, amely a polgárságra vár, két feladatkörre oszlik : az egyik a hatóságok munkája, a másik a légvédelmi liga bekapcsolásával a közönség önvédelme. Elgondolásom szerint a nők saját házukban teljesitik majd szolgálatukat. A kioktatás fontosságára vonatkozólag elég hangsúlyoznom, hogy a gyújtóbomba ártalmatlanná tétele másképpen történik, mint általában a tüzé. Egyszerű dolgok ismerete igen nagy segítségére lehet a lakosságnak. Ami Nyilas András többi kijelentéseit illeti, erre vonatkozólag közölnöm kel), hogy épen ma délelőtt intézkedtem a szokósos havi megsegitési összegek felemeléséről 4.50 pengőről 5.40 pengőre. Nyilas nem mondhatta komolyan — ismerem anynyira —, hogy én és munkatársaim nem akarjuk szívvel-lélekkel megoldani a munkanélküliek problémáját. Hrabovszky Mihály rószszul hallotta a polgármesteri jelentést, mert kevesebb járványos betegség volt az elmúlt évben, mint azelőtt. Hatvan évig működhetett a szóbanforgó tolltetep zavartalanul, most, amikor modernizálták hatósági ellenőrzés mellett, intéznek ellene támadásokat. Nem lehet ugy beállítani a kérdést, hogy a vőrmegyei tisztifőorvos vagy az iparfelügyelő nem tud semmit. A piacra vonatkozólag az egyik képviselőtestületi ülésen az a baj, hogy nagy a piacellenőrzés, a másikon meg épen ellenkezőjéről panaszkodnak. Ha olyan javaslatot hoznék a képviselőtestület elé, hogy tiltsuk meg a piacon a magárusitást, azt senki nem szavazná meg. E tekintetben semminemű érdemleges intézkedésre éppen ezért nem is vállalkozom. Nyilas András személyes kérdésben hangoztatta, hogy nem akarta a polgármester ténykedését kétséKbsvonni, de ha valakinek tíz kiló lisztje vagy valami kis fája van, mér nem engedik közmunkára. A felsőbb hatóságoktól érkezett rendeletek ismertetése után Baukó András főmérnök adta elő a Lajta ucca kiszélesítésének ügyét. Ebben az ügyben beadvány érkezett a városhoz. Az ucca azért oly szük, mert ott azelőtt kenderföldek voltak s az egyes földrészek között keskeny a já ható terület, amit úttestnek hagytak meg. A város tárgyalásokat kezdett az érdekeltekkel, akik közül 425 négyszögöl terület tulajdonosa jelentkezett, hogy területét a kiszélesítés céljaira éten gedi, viszont 1470 négyszögöl tu lejdonosa eddig nem mutatót; haj~ landóságot erre. A képviselőtestület ugy határozott, hogy négyszögölenként egy pengőért veszi át et felajánlott területet. A város a kiszélesítés után az ucca mindkét oldalán salakjárdát létesít. Ezután Hrabovszky Mihály ismeretes kövezési inditványóval foglalkoztak. A képviselőtestület még 1927-ben fogadolt el egy kövezési programot, amelynek nem minden részlete valósult ezideig meg. Hátramaradt többek között a Szabolcs-, Zsíros , Haan ucca, a Ferenc József-tér. A Tábor-uccai vasúti feljáróhoz gravitáló uccák kil.övezése elesett, minthogy a feljáró — az eredeti tervtől eltérőleg csak gyalogközlekedésre alkalmas. Közben viszont programon kívül kikövezték a Ihászuccát. A megváltozott körülményekhez képest szükségesnek látszik az uj program előkészítése, mert időközben más, fontoBabb uccák kerüllek előtérbe, mintaliz évvel ezelőttről fennmaradottak. A képviselőtestület éppen ezért kimondotta, hogy szükségesnek látja az útügyi bizottság öiszeülését. A kövezés mennyiségére vonatkozólag nem telt konkrét megjelölést a képviselőtestület azzal a megokolással, hogy amig a városnak a kövezetvámból a régi jövedelme volt meg, gondolhatott kilométeres útszakaszok kiépítésére,azóta azonban a kövezetvámbevétel összezsugorodása mellett nagy összegeket kellett egyes cégek számára visszatéríteni s emiatt nincs elégséges fedezet a beruházásokra. A városnak kötelessége gondoskodni a Járványok leküzdéséről Kós Sándor főszámvevő ismertette a kórházi fertőző pavillon helyzetét. A pavillon oly kicsiny, hogy abba a járvány idején nem lehet elhelyezni a betegeket. A belügyminiszter és az alispán a mult évben mér felhívták a várost a bővítési munkálatok megkezdésére azzal, hogy a városnak törvény szerint kötelessége a fertőző betegségek terjedésének megakadályozása. A képviselőtestület elvben hozzájárult a bővítéshez azzal, hogy a költségek egy-egy harmadét az állam, a megye, illetőleg maga a város viselje. Az állam esetleg az öregségi s rokkantsági alapból is nyújthatja a kölcsönt, ennek állománya jelenleg 30.000 pengő s öt év alatt fizetné vissza ez összeget a város kamatostul. Jánossy polgármester: Ha a fertőző pavilon kibővítése elkészül, a kórházat-mindenki megnézheti, oly szép lesz. A képviselőtestület ezután tudomásulvelte a közkórház építésénél felmerült tervezési, művezetési és ellenőrzési tiszteletdijak felszámolását. Az egyik illetőségi ügynél támadt kisebbfajta izgalom. Korniss Géza dr. ismertette, hogy Blau Lázár Békéscsabán tartózkodó, közel hetven éves, volt pápai lakos kérte békéscsabai illetőségének megállapítását, mert harmadfokon a belügyminiszter, mint munka- és jövedelem nélküli egyént végzésileg kiutasította, bár két leánya, aki fix összeget keres havonta, eltartja. Súlyosbító körülmény, hogy a veszprémi törvényszék tíz évvel ezelőtt Blau Lázárt kétnapi fogházra ítélte sikkasztásért. Az állandó választmány szótöbbséggel az illetőség kiadásának megtagadásáról döntött. Prónai Ernő dr. azt kérdezte, milyen városi érdek szól az ellen,