Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) január-március • 1-71. szám

1937-01-23 / 18. szám

BEKESMEGYE1 K0ZL0NV 3 és derékfájás émelygés, ide­gesség, tisztátalan teint gyak­ran csak az emésztési zava­rok következménye. Ilyenkor is segit a {JZSZ.EB Ttmig az operett­librettó a tárgyaló­terembe kerül (A B. K tudósítója jelenti.) Az oro»há>i csendőrségnek feltűnt, hogy Rostás István gazda nagy mulatságokat rendezett. A csend­őrség nyomozni kezdett és zsebei­nek kiürítésére szólította fel a gaz­dát. A Rsebből előkerült Keresztes Lajos újságíró eltűnt operett parti­túrája. Rostás bevallotta, hogy ez újságíró kerékpárjáról még a nyá­ron lelopta az ektetáskát, amelyben a kézirat volt Még két más betö­mést is beismert, amiért a csendőr­ség letartóztatta. A debreceni ujságirótársadalom ünnepe (A B. K. tudósitója jelenti) Bentsőséges ünnepség színhelye volt a debreceni Újságíró Club .díszterme, ehol díszes keretek kö­zött leplezték le vitéz Kolosváry Borcsa Mihály m. kir. miniszteri osztálytanácsos művészi portréját. Debrecen politikai és társadalmi életének reprezentánsai — az élen Kölcsey Sándor dr. polgármester­re! — szinte kivétel nélkül meg­jelenlek az ünnepségen, hogy le­róják tiszteletüket és becsülésüket vitéz Kolo8vóry Borcsa Mihőly iránt, eki 15 évig volt a főszer­kesztője a vidék egyik legtekinté­lyesebb, legnívósabb napílapjánek, a Debreceni Újságnak. Debreceni pályafutása során igen jelentékeny vezető szerepet játszott vitéz Ko­losváry Borcsa Mihőly Csonkámé­gyarország e végvárának közéle­tiében és bőr harcos lendülettel, fanatikus hitlel küzdött politikei eszméiért: nobi'itásával, puritán­ságával és tehetségével elismerést szerzett nevének még ellenfe­lei sorában is és főként megbe­csülést vívott ki munkőssőgőval ez egész vidéki uiságirőrendnek. Tíz éven őt elnöke volt a Magyar Újságírók Egyesülete debreceni csoportjának és az ő működésé­hez fűződik a vidék egyik legszebb újságíró intézményeknek, a Deb­receni Ujsőgiró Clubnak megala­pítása. A vidéki sajtóval szem­ben táplált együttérzésének és jóakaratának sokszor kifejezést adott az elmúlt év óta is, amikor elkerült Debrecenből és e m. kir. miniszterelnökségi sejtóosztőlyon kapott fontos beosztást. Az ünnepségen Vághy Benyovsz­hy Pál főszerkesztő méltatta szép beszéddel vitéz Kolosváry Borcsa Mihőly érdemeit, majd a portré le­leplezése utón 150 teritékes ban­ketten ünnepelték a megjelentek a magyer sejtóéletnek ezt a kivé­telei képességű, népsterü repre­zentánsát. Szezonvégi olcsó árak Gyebrovszky Károly úriszabánál I Teleki-ncca 23. száma ház eladó. A tömegoktatás megszervezésével foglalkoznak a gazdatisztek békéscsabai nagygyűlésén (A B. K tudósítója ielemi. A Oélmagyarországi Gazdatisztek Köre a mult évben tertotta alakuló gyűlését, amelyet most, mához esy hétre, délután öt órakor a város háza közgyűlési termében nagy­gyűlés követ. A tavalyi gyűlés óta nagyot vál­tozott a világ a gazdatisztek szem­pontjóból. Megszületett a gazda­tiszti törvény, mely magával hozta a gazdatiszti nyugdíj kötelező be­vezetését, elég jó volt a termés is, igy érthető, ha •mattal messze kSrnyák gaz­datiszti társadalma kászfiló­dlk a nagygyűlésre, majd az ezt követő, fényesnek ígérkező farsangi bálra, amelyet tavaly ilyenkor még csak szerény társasvacsora helyettesített. A p^on-bn 5 r?é'u'4 ri ÖVO' 1 4* tArgv­boro^atán eiső pontként Orsovau Alajos elnöki megnyitója szerepel. Utőna a már ta/alvról jól ismert Fáber Gvörgy, a Magyar Gazda­tisztek Országos Egyesültének ügyvezető igazgatója tart előadást „A gazdatiszti nyugdíjtörvény és a gazdatiszti érdekképviselet meg­oldása" címmel. Az előadás végeztével Bayer János uradalmi jószágigazgató fog beszélni a gazdasági tanácsadás ós (5 megoktat ás megszar vezásárftl, A harmadik s egyben u'o'só elő­adást Kondor Endre uradalmi in­téző tartja „Gazdatisztek, földre­formok" cimen. A gyűlést, ame­lyen az előadásokat vita követi, elnöki zárszó rekeszti be. 1937 legnagyobb szenzációja: Ferenclózsef és Schratt Katalin regénye Padi ]ób riportsorozatát a legnagyobb uildglapokkal egyiőőben közli napi foly­tatásokban a „Békésmegyei Közlöny" ffiS m Telefon i 91. | Január 23—24-én, szombat fél 7, fél 9, vasárnap 1—3—5—7—9 Vasárnap az 1 órai előadás zóna Fodor Sándor vidám meséje a DUNAPARTI RANDEVÚ Perczel Zita, Csortos, Dobay Liuia, Ráday, Kabos, Balla Lici, Sziklay 5zeréna, Berky Lili, Gárdonyi, Köpeczi­Boócz, Tapokzai, Berenő Magyar hiradó A Békésmegyei Közlöny jövő vasárnapi szómában, január utolsó napján uj riportsorozat indul meg. A riportsorozat cime: „A színpadtól a trónig" Ferenc József és Schrett Ketalin regénye. A Békésmegyei Közlöny uj ri­porlregényének szerzője Padi Jób, az ismert nemzetközi riporter, aki­nek riportjai minden héten a leg­negyobb szenzőcíót képezik * vi­lógsejtó ezőmAra. Alig van Euró­pának és ez Uivilőgnak orszóga, ahol eddig megjelent rioortsoroza­tai ne kellettek volna feltűnést. Uj riportsorozaté : A színpadtól a trónig nemesek két ember éle­tének regényét edje, henem kró­nikáját ennek a körnek, amely a ma generációja számára immőron história. Ferenc József és Schratt Katalin életének regényében a darabokra szakedt monarchia utol­só évtizedeinek világa elevenedik meg és e Ferenc József életéről megjelent rengeteg munka között Paál Jób riportregénye BZ egyetlen irás, amely Ferenc Józsefet, egy ha­talmas birodalom és öt­venkétmillió ember urát — emberi mlvoltáben mulatja be. Ferenc Józsefei eddig senki sem látta embernek é» — amint Paől Jób riportregényének bevezető sö­reiben mondja — ez írók, akik életéről könyvet irtak, vagy kes­keny fénysugarat vindikáltak ma­púknak ebból a glóriából, amely Ferenc Józsefet éleiében övezte, vegy pedig gyűlöletbe mártották tollúkat. Ferenc Józsefet közel het­ven esztendős uralkodása alatt senki sem látta embernek, mert: senki sem tudta őt elképzelni más­ként, csak tábornoki uniformisóban és ruganyos léptekkel a tiszteletére kivezényelt diszszázadercéleelőlt... Ennek J,ez embernek az életébe belecsöppent egy asszony és a ket­tejük harmincegy esztendeig tarló meghitt barőlsőgőnak intim órői voltak egyesegyedül azok. ame­lyekben — Ferenc József ember is volt... Ennek a harmincegy esztendő* nek regényét, romantikőjőt, sok­sok meghittségét kutatta fel három éven át Pc ól Jób és kutatásainak eredményeként vetette papírra so­rozatának egyes riportjait. „A színpadtól a trónig" egyes fejezetei történel­mileg is ismeretlen feje­zeteket tartalmaznak Fe­renc József uralkodásá­nak harminc utolsó esz­tendejéből. Paől Jób azonban mégsem ad tör­ténelmet, egy pillanatig sem vindi­kőlja magónak a históriát iró tu­dós szerepét, hanem megmarad riporternek, akit csak kát ember meghitt barátságénak krónikája érdekel... Felekezet és nemzet elleni izgatásért, vallás elleni vétségért hét havi börtönre Ítélték Virasztót, a táltost (A B. K tudósítója jelenti.) A szegedi törvényszék büntotőta­nécsa pénteken tárgyalta az oros­hő?,i nvilaskeresrtesek monstre­pőrét. Virasztó Mihőly elektrotech­nikus, nyilaskeresztes vezér, turáni egyistenhivő és tizenkét társa ült a vádlottak padján. Valamennyit az áliam és társadalmi rend fel­forgatására irányuló bűntettel vá­dolta az ügyészség, Virasztót pa­dig még külön vallás elleni vét­séggel. A vádirat szerint a nyilas­keresztes vezér arra szólította fel az embereket az oroshőii pőrlhe­lyiségben tartott értekezleten, hogy alakítsanak rohamosz­tagokat, szereljék fel ma­gukat fegyverrel és vár­ják meg azt a pillanatot, amikor Mezőberényből és Debrecenből a többi nyilaskeresztessel együtt Budapest ellen vonulhat­nak és olt a parlamen­tet „megstoppolják." A jelenlegi kendszertől átveszik mejd a hatalmat — szavelgatta Virasztó Mihály — és megtisztít­ják Magyarországot a szipolyozó, piszkos. tetves fajoktól, a zsidó­kat pedig kiirtják. A földeket ki­veszik a papság, a főnemesek és e ztidók kezébői és aki pénzt mer kérni érle, annak a muzeumokból kivett bárdokkal fognak fizetni. Beszédiben szidalmazta a papsá­got, amelynek legjait „fel kell akesztani." A csendőrség egy lopősi üggyel kepcsolatban tartott házkutatás során derítette ki a nyileszkeresz­lesek bűncselekményeit. A tőrgyeláson elsőnek Virasztó Mihályt hallgatták ki. Arra a kér­désre, hogy mi a neve, Koppány­nak mondotta magát, vellősőra nézve pedig turáni egyistenhivő­nek. — Ilyen vallást nem ismerek Magyarországon — jegyezte meg erre az elnök. Virasztó Mihály minden vádra vonatkozóan azt válaszolta, hogy nem érzi magát bűnösnek. — Mi írt kellett gumibotokat szét­osztani a nyilasok közölt ? — kér­dezte az elnök. — Azért, mert a zsidóktól tar­tottunk. A?t mondották ugyanis, hogy a zsidók meg fognék minket verni. Vallomősa során tagadta, hogy fel akarta volna vonultatni a nyí.

Next

/
Thumbnails
Contents