Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) január-március • 1-71. szám

1937-01-03 / 2. szám

1937 január 10 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 Külpolitikai szemle írja : Lustig Géza Szemre való ajándékot hozott «z újév a göthös Európának. Az ennol-olasz egyezseget. Hir szerint megállapodtak a ve­télytársak a következőkben: /. Anglia és Olaszország köl csőrösen biztosítja egymás ré szere a tzabad mozgást a Föld­közi tengeren. II. Kötelezik magukat, hogy a jövőben tisztelni fogják egy­más érdekeit. III. A területi státus a Bospo­nis és G brattár kezén csorbí­tatlanul épségben marad. Ne hapttiziast on el senkit a cso­magolás. Mert, ha li fejtjük a bur­kot a tartalomról, rájövünk Cato szaveinak iKazságére: Eadem focta, eadem pericula. S Oxfordban s Cambridge ban jól ismerik a ne­bulók a tűn háború történetét. De jól ismeri az angol flotta utolsó midshipmanje is. Ebhez képest, amikor az olasz csapatok a négust kifüstöltek odújából, az admiralitás első lordja nyomban összehívta a melléje rendelt ta­nácsot és felülvizsgáltatta a szakér­tőükei Anglia vaso-motoiikus ideg­rendszerei, amelyen a bénulás je­lei u.utatk óztak. Megvitatásra ke­lültek ezek a szirategiai lehető­ségek : I. Anglia háború esetén ki­üríti u Mediterraneum nyugati felét. II. A birodalmi haderő a Me­ditenaneum keleti szegélyén össz­pontosul. III. Ismét jogaiba lép a régi út, mely a Cape Hornon át ve­zetett a n.est be/i Ophirpa, In' diába. Hogy ilyesfajta gondolatok, ame­lyeknek nyomán Anglia egész csi­golyázata tengelyt változtat, fel­merülhettek, annak meg van az oka. Anglia tengeri halalma a Me­diterraneum njugatán eddig is prtcario»u8nak bizonyult es mó sok, a szövttségea vagy a sem­leges hatalmak jóakaratától függött. A repülőgépek es a nehéz tüzér­ség fejlődése végképen meghábo­rította az ingatag egyensu.yt. Az angol tankönyvekben ugyan ma­napság is ugy szerepet Gibraltár, mint holmi bevehetetlen sziklavár, ám ez a het.enkedes nem változ­tat azon, hogy ez eisö ágyútűz, amelyet Aigesiras avagy Ceuta fe­löl okádnak, romhalmazzá tovi. Fí jóan erzi ezt a hadvezetőség, mert különben aligha bocsátkozott volna alkudozásokba Primo de Riviérával, avégből, hogy Gibral­tárt a spanyol Marokko egy vé­konyka 8ávjáért — ebengubát — elet erei je. Hogy ez az üzlet létre nem jött, csak az admiralitás kap­zsiságán múlott, amely a beruhá­zásokért, amelyeket ugy 1704 óta a hel>őrség eszközöli, cigánykodni nem szégyell. Am nemcsak Gib­raltár, hanem Málta is elveszítette sztratégiai érteket, ugy, ahogy Dis­raeli tgyik bőszedében, amelyet (jladsíone annakidejen ostobának talált, megjövendölte. Azok a ha­jók, amelyeket Gibraltártól Vailelte­ig tarló utjukban az ellenséges re­pülők bombái valami csoda foly­tán elkerültek, aligha piheghetnek fel es pihenhetnek meg olyan ki­kötőben, amely Szirakuzától hat' van mérföldnyire esik és amely­nek iakossagat az o.asz naciona­lizmus fűti. Azonfelül Elba, Pan­leuane, Szardínia erődítményei) is ugyancsak kiepiteUe Mussolini, arról nem ie szólva, hoty Franco tábornok jóvo'tából Majorca és Ibiza szigetem olasz ütegek leske lödnek azokra a dereglyékre és uszályokra, amelyek Lordon gyom­rába viszik ez eleséget. Amiből nyilvánvalólag következik, hogy sem Gibraltár, sem pedi< Málta nem játszhat más szerepet az el­következendő vilógháboruban, mint amelyet Liepe « Nanur töltött be dicstelenül 1914. nyarán. I?y az­tán, hogy megfeleljen i zoknak a kötelezettségeknek, amelyeket Egyiptom s Irak védelme szab rá, hogy Palesztinát el ne veszítse, hogy a sruezi cea'ornőt, a biroda­lom aortáját az átvágás-ól óvja, Anglia kénytelen a Medi erréneum napkeleti részén silbakolni. És Sir Ronald Storrs ama megállr pitása, hogy Ciptusz szigete, Disratli zsák­mánya lett az Empira „pl^xusso larii." a, annál igazabb, mert egy futó pillantás a térkepre bárkit azornal meggyőz helyessegéről. Brindisitől Cipruson, Damaszku­szon, Rutbán keresztül egyenes vonal húzódik Bagdadig. Ennek a vonanak ama szekciója, amely Athént a ru'bai petróleum-mezők­kel összeköti, alapja egy olyan háromszögnek, amelynek a csúcsa Alexandria s amelynek egyik ol­dala Krétán át Hellesztól Eyyip lomig, a másik oldala Palesztinán át Egyiptomtól Irakig gördül. Va­gyis Ciprusból kiindulva háromszáz métföldnyi tugérövben egy raká­son fekszik Port Said és Al» xan­dria, Haifa és Beyrulh, Ai. xan­drette s a taurusi vasút, Rnodos s a Dodekenesos. Ez a kulcspo­zíció lehetővé teszi, hogy az an­gol repülők bizton ellenszegülje­nek minden vállalkozásnak, arrely a szuezi csatomat fenyegetné, le­hetővé teszi, hogy Egyiptomot meg­segítsék és oltalmazzák Paleszti­nái, ahol a mandátum értelmeben hadi bezisok nem épülhetnek. Ily kép nem csoda, hogy az utóbbi időben egyre sűrűbben látogatja C'prust Hoare is, az admiralitás első lordja s Popham is, a légügyi miniszter. Famagusla öblét duplá­jára kuzélesitetlék az angol mér­nökök, Akritiri tavát hidroplánok népesítették be s Nekosizeoan el­szaporodtak a kaszárnyák. Ergas­toliban pedig a görög kormány engedélyével petróleumcsövek fut­károznak, amelyek Haifából s Alexandriából elágazva olajban fü. delik a kefallon szigetcsoportot. Csakhogy Gibraltár ói Ciprutig 3000 kilométeres útszakaszon hiá­nyos a páncél. Ha ezen a szek­toron Franciaország rendületlenül kitartana az őrheiyen (ami nem egészen biztos), ha Spanyolország továbbra is aludná kataleptikus álmát (ami egészen valószínűtlen), Angliának még akkor is tengeri útirányt kell változtatnia arra az esetre, ha netalán galibába keve­rednék és számot keli vélnie az­zal, hogy a forgalmat ott bonyo­lítsa le, ahol regenle, Afrika part­jainak megkerüiésevel, a Jó Re­ménység fokán át. Ezt ann^l köny­nyebb megvalósiteni, rrert Bay­water, az admiralitás hangadója szerint, az anyaország élelmezése sokkal inkább a Jó-Reménység fokán minisem a szuezi csator­nán át történik. S amennyiben hi­telt érdemei Pirow, a délafrikai i unió miniszterelnöke, a távoleső dominiumban serényen folynak az előkészítő munkálatok a sztra­tégiai átcsoportosításra. Robben szigetét, amely a Tábla öböl ba járatát uralja, vasba ö!lö*'e1tél; Simona T( wnban olyen hidroplén.­állomáa épült, amelyhez fogbaló­val csak a Szovjetunió henceg. A Jó Remenység fokától pár rr.é ­föidnyire, Saldanhanál floltabázis terpeszkedik. A délafrikai had­sereg létszáma megtizszereződött és öl éven belül kettőezerötszáz repülőgéppel bővül. Ptrs e amilyen mértékben sza­porodnak a récéi annak a sodrony­hálózatnak, amely a világbiroda­lom testét ó< ja, u^yan olyan mér­tékben set porodnak a diplomácia feladatai is. Adenről van szó ? Hogy a Vöröe-lenger kulcsa szá­mara biztosítsa a roppant meget­tes orsságrész'; amely nélkül az egy ütet taplót sem érne, Anglia megint és megint paktálni kényte­len a jemeni imámmal, aki érti a csíziót s aki még jobban érti a iserolést. Sruezért Esyiplomnak, p perzsa öbölért a Sah Pehlpvinek jér a betyár kommerció. És mit ér CiDrus, a birodalom „plexus 8olári»"-e, mit ér Angliának a Me­diterraneum keleti felében valóel­sáncolésa ? Végezetül is Ciprust mindö'sze 235 mérföld választja el ez olasz Rhodostól és talál, ele­* eniben talá', Baywjter a*on meg­jegyzése, hogy sebezhetősége év­ről évre növekedni fog egészen ad­diR, amíg ebből a szempontból Máilát is utóiéri. Mi lesz, ha Ju­goszlővia mi. ha Görögország, mi lesz, ha Törökország elpártol?! A montn uxi szerződés nem örök­életű e» könnyen igaza lehet Vir­gilio Gcudának, aki ezeknek az államoknak helyéi a jövőben Olaszország mellett látja. Anglia azzal is tisztában van, hogy Gő­ring Rórrában, sem pedig Valle Berlinben ok nélkül nem járt és emióla Olaszország és Németor­szág egyöntetűen Francot istápol­ja, Anglia rem nyugodhatik. Már össze is ült a birodalom védelmi tanácsa, ho*y eldöntse: felborult-e vagy sem az egyensúly a Medi­terraneumon és, ha igen, Anglia és Franciaország hátrányára va«?y sem. Ha a válasz igenlő lészen, semmi kétség, hogy Anglia a föld­közi-tengeri pectumba bevonja a Szovjetuniót, azt az államot, ame­lyet két századon át gondosan el hesegetett a Boszporusznak még a tájékáról is. Logikus folyománya ez annak a motreauxi-egyezségnek. amely Oroszország előtt a Darda­nellák kapuit megnyitotta és logi kus folyománya a régi exiomának, an.ely szerint a politikában a jel­szó semmi, az erőátló minden. S Jltfs iáwf*^ r egy szép naron megérhetjük, hogy a canterbury«i érsek őeminerciája, akinek VIÍI- Edwárd demokrá­ciája nem izlet», Sztálin diktatúrájá­val rohamosan megbarátkozik, annál inkább mert a vörösök is tagadják a nemi szabadosságot. Ami pedig az angol-olasz egyez­séget illeti, egyik pontját, némileg módosított alakban, mindkét fél betartja hűen. Abban, ho:y tisztelni fopja ez is, az is saját érdekeit. Finom ékszerek órák HENRIIf NÉL Békéscsaba, Andrássy ut 7. sz. Lakásberendezés olcsón és nagy választékban, kedvező fizetési feltételekkel is kapható KOPSTEIN BÚTORÁRUHÁZBAN Eékéscsaba y Andi*ássy-ut 25 Kedvező fizetési feltételek!

Next

/
Thumbnails
Contents