Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) január-március • 1-71. szám

1937-01-19 / 14. szám

6 Ara O fillér BEIESME6YEIXOZLONY ésosaba, 1937 január 19. kedd 64. éwfolyam 14. szám Fabinyi Tihamér Pécsett (A B. K. tudósítója jelenti.) Fabinyi Tihamér pénzügymirim­ler pécsi látogatásénak második nBpján, hélfőn délelőtt Makay István polgármestírnél Mt látoga­tás*, délben tiszteletire Virágh Fe­renc megyéspüspök ebédet adott, délután a kereskedelmi és ipar­kamarában a választók rezére ujabb kihallgetást tartott. U ána néhány helybeli előkelőséget láto­gatott meg, majd megjelent az egyetemi diákok lengyel délután­ján. Eszel a hivatalos program vé­get ért és Horváth István főispán estebédje utón a pénzügyminiszter visszatért a fővárosba. Magyar-francia kereskedelmi tárgyalá­sok kezdődtek tagnap (A B. K tudósítója jelenti.) A Nickl Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter vezetése alatt élló magyar bizottság vasár­nap Périsba érkezett. Tegnap a francia kereskedelmi minisztérium­ban megkezdődlek a magyar-fran­cia kereskedelmi tárgyalások. Francia hadihajót bombáztak a Földközi-tengeren (A B. K. tudósítója jelenti.) Párisi illetékes helyen ugy érte­sülnek, hogy a Földközi tengeren egy meg nem éliapilható nemze­tiségű repülőgép bombázta a Mai­lé Slresse nevü francia torpedó­rombolót. Hat bombát doblak le, de a hadihajó nem sérült meg. További részleteket nem közöl­nek a bombázott francia torpedó­rombolóról. Azana Valenciába költözik (A B. K. tudósítója jelenti.) Azana, a vörös spanyol elnök környezteiéből származó hirek sze­rint az elnök a legközelebbi jövő­ben átteszi székhelyét Valenciába, ahol a felelős kormány székel. Az elnök kifejezte ama kívánságát, hogy átköltözik Valér ciába, mert meg akarja látogatni a harctere­ket, köztük a madridit is. A Külkereskedelmi Hivatal csabai kirendeltsége (A B. K. tudósítója jelenti.) A gazdák körében régóta hangoz­tatott kívánságot tett magáévá a Külkereskedelmi Hivatal, amikor elhatározta, kogy Békéscsabán ki­rendeltséget állit fel. A kirendeltsé­get Predmerszky Dezső m. kir. kül­kereskedelmi felügyelő fogja vezet­ni, akit a megyében mindenfelé jól ismernek. Feltűnő magyarbarát beszédet mondott a jugoszláv trónörökös (A B. K. tudósítója jelenti.) Pál jugoszláv régen*herceg nyilat­kozott az aktuális politikei ké<dé sekről. — Nem hiszem — mordotla — hogy háború lesz. Meg vagyok győződve erról, hogy fdnt is fog­jók tartani a békét. leves eljárás azt a hie­delmet kelteni, hogy a háboiu elkerülhetetlen. Meggyőződésem szerint a béke fentattásánsk legjobb módja az ellentétek elitézése, a szomszédok­hoz való viszony javítása. Ha mindegyik ország minden tőle tel h«tőt elkövet a békéért nyilt és páratlan szellemben, akkor az automatikus eredmény az általá­nos béke fenntartása lesz. Jugo sziávia célja, hogy necsak meg­erősítsük f8 fenntartsuk tennálló szövetségeinket, hanem m gjavits,uk a viszonyt azokkal az országokkal, amelyekkel a közelmúlt­ban még nehézségek ál­lottak fenn. Remélem ez az igazi barátsághoz fog vezetni és semmiféle tekintet' ben nem gyengíti ez eddig fenn ál ó kötelékeinket. Az AEGV szerelvényének szaladt egy megrakott tehergépkocsi Csodálatos véletlen következtében csak az autó tört össze (A B. K. tudósítója jelenti.) Az AEGV rendkívüli tehervonata Orosházán, a Horlhy Miklós uton lévő kereszteződésnél hélfőn dél­után Ő88zeülközöt! a Fortuna áru kereskedelmi részvénvtérsasáR te­hergépkocsijával. Hoffhauzer Imre gépkocsivezető a síntől tiz méter­nyire vette észre a vonatot, azonnal fékezett, de a csirkésketreccel megrakott tehergépkocsi nekivágódott a vo­natnak. A teherautó az ötödik és hatodik kocsit összetörte és a két súlyos aikotnr ányt kidobta a sínről a töltés oldalán levő csatoméba. A véletlen következtében a gép­kocsivezető és a vonat személyzete közül eenki sem sérült meg. A tehergépkocsi teljesen összetört, de a rajta levő baromfikelrecek a beromfi&kkal együtt épen marad­lak. Aa AEGV segélyvonalot kül­dött a szerencsétlenség színhelyére, ellBkaritoíták a romokat, helyreál­lították a sint és a töltést, ugy hogy késő este újból megindulhatott a közlekedés. Mennyi földet öntöznek Békésmegyében ? Részletek Kienitz Vilmos igaz­gató-főmérnök tanulmányából (II.) A mezőgazdasági öntözések­nél és rnüréteknél, miulán ezek na­gyobb kiterjedésüek, crak körforgó szivattyúkat használtak. A legtöbb öntözésnél a kis emelési magas­ságnál nagy hatásfokkal működő axialis szivattyút használták. E szivattyúkat a legtöbb helyen rob­banó motorokkai hajtották, de olyan helyen, hol villanyőram ál­lott rendelkezésre, összeépítettük azokat függőleges tengelyű villany­motorral. Ezen utóbbi szerkezetek egyszerűségüknél és kezelheiősé­güknél fogva, különösen jól váltak be. E szivattyúkkal 1 kat. holdat 3—4 P költséggel tudlak egy izben megöntözni. Gazdasági tapasztalatok A bolgárkertészetek száma az elmúlt gazdasőgi évben jelentéke­nyen megszaporodott. Ezen nagy­mérvű szeporodás a kertészeti ter­ményeknek az előző száraz évek­ben elért magasabb értékesítési áraiban nyeri magyarázatát. Mi­vel ezonban az elmúlt gazdasági évben a nagy terméskinálat foly­tán alecsonyak voltak az árak, a kertészek közt bizonyos elkedvet­lenedés észlelhető. Az uj kerté­szek egy része nem bírt kellő ta­pasztalattal és mert az őrak is nyomottak voltak, ezért sokan küz­döttek közülük a kezdet nehézsé­geivel. A jó, mega'apozott kerté­szetek azonban az idén is bő hasznot hoztak. Értesülésünk sze­rint szerint szorgalmas munkával 1 kat. hold termését 1000 P-ért is lehetett értékesíteni. Bolgórl ettészet terén még igen nagy lehetőségek vannak. A ki­tűnő talajon és a bőséges nyári napsütés melleit oly termények állilhelók elő, emelyekkel bár­mely bel- és külfö di piecon fel­vehetjük a versenyt. Ali oz első­sorbán a paradicsomra, amellyel kertészeink még keveset foglal­koznak. De igy ven a többi nö­vénynél is, mely rrás vidékről át­telepítve, nálunk nemesebb ter­mést hoz. Bolgárkertészeink legnat yobb ba­ja az értékesítés szervezetlensége. Mindazok a kísérletek, amelyek megszervezésüket célozlak, med­dőek maradtak. Igy történhet meg az, hogy amikor Gyulán a zöld­paprika nagybani ára kg ként 4 fillér volt, Budapesten a kiskeres­kedelemben 60 fillérért árusították. Ebből vasúti fuvarra 3 fillér, a közvetítő kereskedelemre 53 fillér esett. Tul magas a vasúti fuvar is, mert kis kertészeink csak ki­sebb tételben tudnak szállítani s igy kg-ként 3 fillért fizetnek Bu­dapestig, Ez az évi átlagos 7 fil­léres árnak 43 százaléka. Mezőgazdasági öntözés A mezőgazdasági öntözés alatt azon gazdasági növényeknek ön­tözéssel való termelését értjük, amelyek részére a talajt rendsze­resen évről-évre szántani és mű­velni kell. A mezőgazdasági öntözés célja nálunk egyelőre csak az lehet, hogy a gazda ezzel őllandó jó. vagy legalább jó közepes termést biztosithasson magának. Pótolhas­suk vele azt a csapadékot, amelyre aszályos években a növényzetnek szüksége van s amelynek hijján vagy tönkre megy, vagv silányabb termést ad. Fokozott túltermelésre, mint amilyen tőkében gazdag, de mezőgazdaságilag művelhető föld­del rendelkező vidékeken folyik, egyelőre még nem gondolhatunk, mert ehhez nincs még meg a fel­készültségünk. De nem is lenne nálunk ennek addig érielme, amig annyi külterjesen müveit földünk van s amig igy kezelt földeink jobb termésével gazdáink meg van­nak elégedve. Mezőgazdasági öntözés első év­ben folyt a társulat területén. A mezőgazdasági öntözésre be­rendezett gazdaságokban gazdáink az elmúlt évben tengerit, cukor­répát, takarmányrépát, káposztát és burgonyát termeltek. A tengerinél öntözés végeit min­den negyedik sorban, egymőstól 2,80 m. távolságban huztunk ba­rőzdát, amelyet első izben julius köiepén, a virógzóskor, másod­szor augusztus első napjaiban, a kötéskor töltöltünk meg vízzel. Termésünk kat. holdanként 32— 45.5 q csöves tengeri, a termés­többlet 80—100 azózalékos volt. Ahol a második öntözést elhagy­ták, olt a szárazon a második és harmadik cső kifejlődése vagy hiő­nyos volt, vagy elmaradt. A len­geriszér 2 5—3 00 m. magasra nőtt. Feltűnő volt, hogy a tengeri az álialános felfogással szemben egy­őltalőn nem volt érzékeny 1—2

Next

/
Thumbnails
Contents