Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) január-március • 1-71. szám

1937-01-17 / 13. szám

6 DtKtbMtüYEI KÖZLÖNY 1937 január 17 KÖZGAZDASÁG Mennyi földet öntöznek Békésmegyében ? Részletek Kienitz Vilmos igazgató­t főmérnök tanulmányából Az 1934. évi, de különösen az BZ 1935. évi szárazság, a nyo­méban fellépett aszálykár, az ön­tözéssel való gazdálkodás felé teielte a gazdák figyelmét. Ez az Alsó-fehérliörÖ8Í Armen­tesilő, Belvizszabólyozó és Víz­hesznositó Tőisulat területén rész­ben abban nyilvónult meg, hogy igen sokan rendezkedtek be öntö­zésre, rétzben pedig abban, hogy sokan kisérték figyelemmel az ön­töző gazdák munkáját és sikerét ezért, hegy előbb-utóbb ők is be­rendezkedjenek öntözésre. Gezdáirk mindinkább felisrr erik az c n'özés előr yeit, mirdinkább szaporodnak az öntözött gazda­ságok és nagyobbodik az öntözött terület. Erről felvilágosítási nyújt ez alábbi kimutatás, amelyen fel­tüntettem a társulat területén 1930, 1931, 1935, és 1936. évben ködő öntözéseket: mu­Év Öntöző gazda­ságok száma Öntözőit terület kat. hold 1930 65 418 1931 96 490 1935 147 771 1936 240 « 954 Az önlczött terület tehát 1930 j igezgezgetási hetérok és müve­óta 127%-al negyobbodott meg. I lési égek szerint szétkülönitve az Az 1936. évi öntözésektől köz- I alábbi kimúlás nyújt tájékoztatást: Bolgár­kertészet Mürét Szántó Gyümöl­csös Kisér'eti öntözés Összesen Város község O oc -g -2 E -TD .(0 N N "E a fa. ~ o •OJS s . S-5 je o 00 03 C ® £ « N « a S-a — o N S-5 gazdaságok széma "3 :3 fa. £-D — o i « o 00 • s <0 G -o -S N N itözött terület at. hold o 00 •<0 cn CD o c s itözött terület at. hold o oo "8 O (D E ~G .cd N N 5 — O io-C N . _ <D CD tfí 00 © » 00 gazdaságok széma <D cfí 00 00 0 5 fa. -M :0 <0 ér. 00 c _x :0 Békés Bcsaba Doboz t Gyula Gyulavári 20 87 21 76 4 53 162 34 100 30 1 3 2 6 204 92 13 bl 1 1 1 2 2 4 15 16 9 2 2 7 110 15 1 1 7 9 21 100 27 83 11 55 377 251 i51 120 Űssxesen 208 1379 14 390 5 1 37 13 |132 | 2| 16 242 954 Az előző évihez kepefel a ker­tészetek száma 61-gyel, a müretek szama 11-gyel szaporodott. Mező­gazdasági öntözés es gyümölcsös öntözés az eiőzó évben csak kí­sérleti telepeken folyt, míg az idén mar végleges berendezetekkel 13 gyümölcsöst öntöztek 132 kai. ho.­don es 5 mezőgazdasági öntözés működött 37 kat. holdon. A lőrsuiat területen lévő ön­tözések működését őllandóan fi­gyelemmel kísértük, az azokon szerzett tapasztalatokat összegyűj­töttük. De tapasztalatokul szerel­tünk a tarsuiat kiserlett öntöző teiepén is, amelyei e celboi to­vább fejlesztünk. Tapasztalataink műszaki es gazdasági termesze­tüek. Műszaki tapasztalatok A társulat által teivezeti me­zőgazdasági öntözéseknél az ön­tözendő területeket csatornákkal 80-100 m. szeles láblakra osztot­tuk, e táblákon egymástól 30 40m. távolságban bajuszokat huztunk, amelyekbe a csatornákból a vizet SMvornyákkaí eresztettük. A ba­juszokból kapják a vizel az 1.20­2.80 m. sűrűségű barázdök. A ba­juszokban ezek szeiint a vianek 80-100 m., a barázdákban 25-30 m. utat kell megtennie. Tapasztala­taink szerint, ha a lalajszin lejtése folytán a bajusz esése 100 mként eléri vagy meghaladja a 20 cm-t. etkker a táblák 120 140 m. azé­lesre is vehetők. Est, lehetővé te­szi kevesebb csatornának megé­pítései, Bajuszok és barázdák létesi­téBere az elmúlt évben szőlő töltö­gető ekeket használtunk, oly mó­don, hogy a bajuszokon, ho^y bő­vebbek éa melyebbek legyenek, kétszer ment végig az eke. Ezen ' ekék használatával a földnek ön­lözesre váló előkészítése kat. holdanként 1.60 P-re szállóit le. A föld feiszinet a mezőgazda­sági öntözésnél seholsem árasz­tottuk el, csupán a barázdákban levő viz áztatta meg a talajt. En­nél az eljárásnál a föld felszíne száraz maradt, s igy nem cserepe­seden meg es nem fejlődött több gyomnövény, mint az öntözetlen területen. Kapálni sem kellett te­hát többet. Ezen u. n. áztató ön­tözésnél jóval kevesebb vizet is használtunk fel, mint amennyi az árasztó öntözésnél szükséges lőtt volna. Különösen kötött vályog­talajainknál vált be ezen öntözési mód, mert e talaj nemcsak toko­zottén hajlamos a cserepesedésre, hanem áziatás eseten erősen ösz­szeul és nagyon nehéz a további munkáiása. Bolgárkertészeink, kik azelőtt csak könnyű, homokos iszapon kertészkedtek, csatorna hálózatunk kibővítése óta a vályog talajokon is rendeztek be öntözéseket, amelyeken csak áztátással tudnak etedményesen gazdálkodni. A gyümölcsösöket ugy öntöz* lük meg. hogy a fák caorgója alő egy köralaku barázdát huztunk, amelyet vízzel töltöttünk meg. Az öntöző berendezések, ame­lyeket az elmúlt években létesí­tenünk, mind jól működtek, min­den területet gyorsan, egyenlete­sen tudtunk annyi vizzel rre^ön tözni, amennyire a növénj seinek szüksége volt. Bizonyos nehézségek néhány öntözésnél abból állottak elő, hos^y a csatornák töltései áteresztették a viaet, s a ciatornék köz lében lulöntösés következett be. Ennek többfrle oka volt. Az egyik ok az volt, hogy az uj töltések anyaga nem őllott még eléggé össze. Elek­nél remijük, hogy a második év­ben a löitéstk viaái.'ó.ik les&nek 0\a volt azonban több h lyen a felhasznált földanyag minősége. A kölölt, meszben szegény réti vályog ialejéból épített töltések áteresztették a vizet, mert ez az anyag kiszíradva erősen zsugo­rodik és ennek következtében ösz­szerepadezik. Ha nedves, ugy ki lünően állja a vize*. Egy ilyen csatornaszakaszt a társulat kí­sérleti telepén 10 cm. vastag iszapos homok béléssel láttunk el, aminek következtében a szivár­gás teljesen megszűnt. Megkíséreltük egy csatornasze­kasz javítását meszezéssel is, hogy a fö'danyag összetételit megvál­toztatva, a zsugorodást és a re­pedések keletkezését megseüntes sük. A repedeeés e szakaszon meg is szűnt, azonban végleges eredményről még nem számolha­tunk be. A jövő évben folytatjuk megkezdett kísérleteinket, továbbá egyes csatornaszakaszoknak tölté­seit középen az altalajba nyúló 10—15 cm. vastag agyagékeléssel togjuk ellátni, hogy ezzel kísérel­jük meg a szivárgások megszün­tetését. Legjobban felelt meg a csator­nák töltései céljára az agyaggal kevert homonos iszap, amelyet regi vízfolyások kötelében a hu­musz réteg aiait találtunk. Ezen anyag mindenfele ezemnagysőgu részből van összetéve, igy nem porózus ea nem is laza. Folyóink huílamiereben található iazepösz sfctiéleie iaza, azt a csatornában áramló viz elmossa. Tömörebb isz&pot csak a szélesebb hullám­terében találunk, hoi az árvizek az apró szemcséjű lebegő iszapot rakják le. Ilyenből késziljük a vi­zet áteres&lö csatorna töltesek be­lelését. A körforgó szivattyúk a bolgár­kertészeknél is mindinkább teret hódilanak. E célra 8 10 máaodpetc liter teljesítményű szivattyúkat használnak, amelyeket robbanó motorokkal hajtanak. A bolgárke­rekek mindinkább kimennek a használatból. Ugy a motoros tzivattyuk, mint aibolgárkerekek és a kanalas szer­kezelek aráz.ylag drágák bolgár­kertészeinknek, akik kis területeken dolgoznak a rendesen nem áll elegetidő tőke rendelkezésükre. (Folytatjuk.) Az Ön szállodája BUDAPESTEN, a {óváros szivében újonnan megnyílt Corvin-szálloda Családi szálló minden kényelemmel berendezve. Központi fűtés, hideg, me­leg folyóvíz a szobákban. Arak:l&gyas szoba 3, két ágyas szoba 6 P-től. Közvetlenül a Nemzeti Színháznál, a Népszinház­ucca sarkán: Vili., Csokonny-ucc a 14. TTli történt régen? 1907. január 17. Nagy vissz­hangot kelteit, hogy a fővárosi Egyetértés cimü lap „A békési sáp" cimmel a törvényhatóság tisztviselőit nem egyenes és tör­vényes uton szerzett jövedelmek birtoklásával gyanúsítja meg és szóváteszí ugyanekkor, hogy a törvényhatósági bzottság mind­ezt S2ó nélkül tudomásul vette. A cikk mögött az egy.k gyulai ügyvéd áll, aki arra alapította vádját, hogy a vármegyei vas utak igazgatóságában vm. fő­tisztviselők ülnek ... Az alis pán a cikk nyomán miniszteri vizsgálatot kért s nyilatkozatá­ban hangsúlyozza, hogy egyet len tisztuiselőnek sincs a me gyében inkompatibilis állása. — December hónapban Békéscsa­bán 145 gyermek született. — Hatalmas sikerű farsangi tánc mulatságot tartolt Gyulán a vár­megyei tulipán szövetség. — Megérkeztek a színészek Békés­csabára. Az első előadás kriti­kájából: „A szinházjarás élve­zetei között nem az a legna gyobb, hogy a leghátulsó sor ban is előbb a súgót hallják." 1917. január 17. Befejeződött Békés megyében az ötödik ha­dikötcsön jegyzése. Békéscsa­bán összesen huszonöt millió koronát jegyeztek eddig. — A háború nem tüntette el egészen az emberek jókedvét. Jelenleg a legnépszerűbb vicc: Az öreg ügyvédnéhez akkor állit be egy parasztasszony, amikor könnyes szemmel olvas egy tevelet: „Már mér tetszik sírni — mondja Sára néni — hiszen az ífiúr irt, lát­tam." „Szegény jó f.am a kór házból értesít, hogy sebe be­gyógyulj és megkapta a Stgnum Laudist." Sara néni el szomor­kodik egy pillanatra. De aztán felvidul: „Hm, az baj I De csak kerüljön egyször haza, az öreg Slem doktor ur majd kigyógyítja abból is." — Hosszú instancia­zás után kapott a megye a köz­élelniezési hivataltól harminc­hat vagon lisztet az ellátatlanok reszére. — Csaba községet fel­hívták a Hősök temetőjében lé tesitendő emlekmü elkészítésére. 1927. január 17. A képvise­lőtestület ülésén súlyos kifogá­sok hangzottak el a békéscsa­bai adófelszólamlási bizottság ellen. A kincstár kepviseiője egyetlen fellebbezést sem adott be, ami azt jelenti, hogy a bi­zottság mindenben honorálta jo lehet iulzolt kwanságait. Min­den jel arra vall, hogy a bi­zottság nem képviseli azzal az eréllyel a közönség érdekeit, me­lyet joggal várhatunk el tőle — ilyen kifakadások keltettek izgalmakat. — Megnyílt a va suti szálló, melynek átalaki­tasát és megnagyobbitását be­fejezték. — A városa Lenkey uc­cában telket ajándékozott a Nép­egyletnek. — A hadirokkantak helyi csoportjában válság ütötte fel fejét, az elnökség, mely el­len bizalmatlansági indítványt adtak be, lemondott. — A spa nyolnátha elárasztotta az ösz­szes hivatalokat s iskolákat Békéscsabán. — A professzio­> nista labdarugó csoport alakuló értekezletét január 20 án tartják meg.

Next

/
Thumbnails
Contents