Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) január-március • 1-71. szám

1937-01-15 / 11. szám

Ára D fi llér BÉIÉSMEEYEIKÖZLÖNY —— I• f ci n *iMMá i"B—fCTinilimi ll li ll i I I li imm el III BI 'l li yIllllli 'I llll WIIMIBMMMB^^^^^^^MMMMMMM—— ii^M 1137 január 15. péntek 84. évfolyam II* szám SB&Sfil L ÜL IfUff lBHMEff J^J APIREND ELŐTT Njm (udju'i-', ki tz a mű­ítész, aki délutáni laptéreunk teg­napi számának hasábjain nagy A-val „fémjelezte" az Aurora szer­da esti hangversenyéről irt elme­futtatását. Nem tudjuk, nem is ér­dekel, mert nem kívánunk sze­mélyes élt adni annak a mélysé­ges felháborodásnak, amely elfo­gott, amikor a nem mindennapian közönséges általánosítást olvastuk. Nem akarjuk követni az elénk állított példát. És nem feltételez­zük, hogy a szóvátett megjegyzés csak a cikkíró fantáziájában szü­letett meg, hogy a'kalmat adjon a méltatlan támadásra. Elhisszük hét, szórói-szóra elhisszük a tör­ténetet. De tudomására hozzuk A urnák, hogy Békéscsaba kultu­rált közönsége, nem csak azon a felekezeten lévők, akikhez a nem kért „tanács" szó!, hanem minden rendű és rangú polgőra, akiben csak szikrája van az igazsőgérzet­nek és a jóizlésnek, megvetéssel utasítja vissza a cikknek félre nem érthető beállítását. Beszéljünk nyíltan A. Ur I Önök hirdetik mindig — és joggal — hogy ha akad egy biró, aki meg­téved, attól a magyar birói kar még mindig az egyéni tisztesség kikristályosodott mintaképe. Hogy, ha itt-ott (manapság nem is olyan ritkán) akad köztisztviselő, aki a rábízott máséhoz nyul, azért a mi köztisztviselői osztályunk ma is hü és megbízható sáfárja közér­lékeinknek. Önök hirdetik, s az utóbbi napokban éppen hangosab­ban, mint valaha, hogy mert a ma­gyarközéposztélyban akadnak mű­veletlen, önző, a maguk kis érde­keinél tovőbb nem lőtó sehonnaiak, lefelerugdoeó, felfelebókoló gerinc­telenek, attól a polgárság zöme még ma is derék hazafi és igaz, szociális érzésű, tudástssomjasó, keménykötésű magyar. Est hirde­tik Önök — joggal, mondom — és ugyanekkor általánosít, kioktat, ta­nőcsoi és sérteget Ön, A. Ur, mert egy énekhangversenyen ízléstelen és pimasz szomszédja a hangver­seny-terem őhitalos levegőjébe nem való ostoba megjegyzést tesz az előadó művészre. Általánosít és becsmérel, ahelyett, hogy egy jól megválasztott mondattal leintené, vagy kiutasítaná a nem oda való szomszédot. Pedu kár általánosítani. Mert azok között, akik azon a feleke­zeten vannak, amelyhez Ön nem éppen barátságos szavait intézi, vannek jónéhényar, ak knek ér­deme, hogy Ön éB mindazok, akiknek lelki szükségletet jelent az igazi művészet, ehhez ilt Csa­bőn hozzájuthatnak. Vannak köz­tük olyanok, akik munkával és pénzzel, áldozatos fáradtsággal és nem egyszer heves ellentállőst leküzdve hozzájárultak ahhoz, hogy az alföldi falusi kullurólat­larságból kiemelték ezt a várost és közönségét. Erra illenék gondolni, ha mőr másra nem i>, mielőtt az ember általánosít. Mert ezt megtenni iga­zén könnyű dolog. tek ottani pékmesterek. Persze — — hangoztatták a gyűlésen — az ilyen mestereknek adóra nem jut, de nem is törődnek ezzel, c?ak a konkurrencia gyöngitése a céljuk. Valószínűnek látszik, hogy az őrdrőgitős következményeképpen rövidesen barna, vagy ehhez ha­sonló összetételű kenyeret is fog­nak sütni a csabai pékmühelyek­ben, mert a szegény népnek nincs módjában mindennapi eledeléért egy fillérrel is többet adni az ed­diginél. Akció inditósát is e'határoztók még a pékmesterek arra vonatko­zólag, hogy Békéscsabán csak helybeliek árusíthassanak kenyeret. Göring Mussolininál (A B. K. tudósítója jelenti.) Mussolini miniszterelnök csütörtök délután 5 órakor Ciano gróf kül­ügyminiszterelnök társaságában fo­gadta Gőring porosz minisaterel­nököt és hosszas megbeszélést folytatott vele a két országot ér­deklő időszerű kérdésekről. A lá­togatással kepcsolatbsn nem ad­tak ki hivatalos jelentést. Olasz körökben annak megőllapitősára szorítkoznak, hogy a porcsz mi­niszterelnök római tartózkodása alkalmőval igen gyakori és sűrű érintkezést fog fentartani az olasz politikai élet irányitóival. Este MussoVni 150 teritékes díszebédet adott Gőring porosz miniszterelnök és felesége tiszte­letére, melyen résztvetteK az olasz nagykövetség tagjai és az olasz politikai élet vezetői is. Az est­ebédet ünnepélyes fogadás kö­vette, melyen a diplomáciai tes­tület is hivatalosan résztvett. Felsőházi tagválasztás as akadémián (A B. K. tudósítója jelenti.) A iudomóryoa akadémia csütör­tök dé.után választotta meg felső­házi tagját. Egyhsnsu'ag Vendel Aladár rendes tagot a felsőház rendes tegj^vá, Kolosvári Bőünt és Polner Ödön rendes tagokat a felsőház póttagjaivá választották. Szemléltető egészségügyi adatok Békés megyéről (A B. K. tuaósitója jelenti.) As oraségos közegészségügyi inté­zet mcst adta ki részletes jelenté­sét az 1935. évről. A jelentés töb bek között beszámol arról, hogy Békés megyében az egészségügyi szolgála! szép eredménnyel műkö­dött. Az egyik községben például egy év alatt 1748 csecsemő tőpla­lására osztottak ki segélyt, 334 is­kolásgyermeket vizsgáltak meg s közülük 45.6% nak volt különböző, kisebb-nagyobb egészségügyi fo­gyatékossága. Az egy éven aluli gyermekek közül 16 volt lueses, az iskolősgyermekek közül pedig 5 nél lehetett kimutatni a vérbajt. Az iskola függvénye és képviselője az általános nemzeti művelődésnek Hóman Bálint kultuszminiszter előadása (A B. K. tudósítója jelenti.) Az Országos Nemzeti Club iegnep este tartotta az országos kaszinó különtermében az év első össze­jövetelét, amelynek sorén Hóman Bálint vallás és közoktatásügyi mi­niszter előadást tartott a magyar közoktatásügy problémáiról. Azelő­adáson jelen volt Darányi Kálmán miniszterelnök és Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter is. Hóman Bálint kifejtette, hogy az iskola müveltségosztó intézmény, az iskola a műveltség terjesztésé­vel készili elő az ifjúságot az életre. Természetes, hogy bizonyos függ vénye és képviselője az általános nemzeti művelődésnek és irányilója a kultura fejlődésének, mert a fiatal nemzedéknek nyújtott műveltség az az alep, mely a kultura fejlő­dését determinálja éa színezésével kénytelen minden korszakhoz al­kalmazkodni. Az ismeretközlés mellett az értelmi, erkölcsi• és vi­lágnézeti elvre való nevelésre és a helyes testnevelésre van szükség. A nevelés és az oktatős kiegyen­súlyozásának kérdése mellett má­sik nagy problémája az elmélet és a gyakorlat viszonyának egyensú­lyozása. Az iskolákkal kapcsolatban kijelen­tette a miriszter, hogy most foglal­kozik a polgóri gazdasági irányú, tömegnevelési iskolává való őtala­kilásőval. Külön városi és falusi típust fog megkülönböztetni, ugyan­is a vörösökben az ipari és keres­kedelmi kérdésekre, a falvakban az agrárkérdésekre fekteti a fősúlyt. Az ó'siervezéssel kapcsolatban olyan uj leány középiskola típus kialakitásőra gondol, amely egy­részt a családi nevelésre, anyane­velésre szándékozik súlyt fektetni, másrészt a gazdasági és há? tartási szolgálatra irónyitja a növendékek figyelmét. Végül kiemelte a miniszter, hogy minden iskolareform sikerének alapfeltételét a jó tanárban látja, ezért a tanőrképzés kérdését rövi­desen elő fogja venni. Két fillérrel emelték a kenyér árát a csabai pékek Az egyezményt, amelyet húszan fogadtak el, a buza drágulásával indokolják (A B. K. tudósítója jelenti.) A buza órának esyre fokozódó felfelé tendálósável kapcsolatban a békéscsabai negyven pékmester közül mintegy húszan tegnap dél­után az ipartestület tanácstermé­ben értekezletet tartottak, hogy egységes véleményre jussanak a kenyérárak kérdésében. Hosszú viták, hangos jelenetek s nagy csatározások után ugy ha­tároztak, hogy a félbarna kenyér árát 28-30 fillérről kilónként 30- 32 fillérre, a fehér kenyeret ktlógramonként 32-34 fillérről 34-36 fil­lérre emelik fel, mig a sütemény 4—5 fillér helyett ezentúl 5—6 fillér lesz mór mától kezdve. A kérdés ezek utón, sikerül-e az összes pékmesterekkel ezeket az árakat elfogadtatni. A pékek ugy akarnak határozatuknak ér­vényt szerezni, hogy egy eszten­dei teljes pauza után újból életre­keltetik szakosztályukat s ecélból hétfőn délután 3 órakor tisztújító ülést tartanak. Az áremelést a pékek azzal in­dokolják, hogy a buza ára az utóbbi hetekben 4—5 pengővel emelkedett, ez­zel arányosan egyre drá­gul a liszt is. Negyven filléres nullás liszt mel­lett még a felemelt árak melleit sincs haszon a kenyérből — igy mondják. Meg akarják akedályozni, hogy olyan esetek előfordulhassanak, mint a múltban Erzsébethelyen, amikor a háztól hozoit sütés kilo­gramjáért a nagy többség által betartott őf helyett kettő fillért kér-

Next

/
Thumbnails
Contents