Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) január-március • 1-71. szám
1937-03-31 / 71. szám
BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1937 március 31 | Megérkeztek a legszebb tavaszi újdonságok VÁRADI BÉLA FÉRFIRUHA ÁRUHÁZÁBA OLCSÓ ÁRAK. SZOLID KISZOLGÁLÁSI I HIRADO A zsidóság ellenőrzésévei megbízóit birodalmi biztos, dr. Hinckel elrendelte, hogy március 15-től kezdve minden „teljes ét háromnegyedzsidónak" ki kell lépnie a Szent Pól szövetségből. A Szent Pál szövetség a nem-árja keresztények egyesülete. Eddig tagja lehetett minden kikeresztelkedett teljes, háromnegyed, fél vagy negyedzsidó. Ezután a teljesen zsidófaju vagy háromnegyedrészben zsidófaju keresztények is kötelesek belépni a zsidó kulturszövelségbe. A Szent Pál szövetségben csak a negyed és félzsidók maradhatnak bent. Az angol könyvpiacon most jelent meg egy nagy életrajz VIII. Edvárdről. Hector Bolitho, az ismert publicista irta. Bevezetésében többek között a következőket mondjai — VIII. Edvárd beszédeiben az angolokat „alattvalóinak" nevezte, V. György mindig ezt mondta: „népem". Vili. Edvárd pedig ezt a megszólítást használta: „Embertársaim". Belgrádban most bontották fel azt a régi mauzoleumot, amelyet Kara Musztafa hires török hadvezér temetkezési helyének tartottak. A mauzóleumban kétszáz éve nem járt emberfia. A szakbizottság a kriptában porladó csontok mellett olyan régi okiratokat talált, amelyekből kiderült, hogy ezen a helyen nem Kara Musztafa, hanem Damad Sahid Ali basa, a Pelloponezosz meghóditója és Bécs ostromlója fekszik. Damad Sehid Ali basa a régi Törökország legnagyobb törvényalkotóiénak hírében állott. Ezt főleg annak köszönhette, hogy ő volt az első török államférfi, eki drákói intézkedésekkel kezdte irtani a balkáni megvesztegetés rendszerré vált szokását. Később kegyvesztett lett 8 valószínűleg ezért került a hadszintérre. A péterváradi csatában súlyosan megsebesült és sebeibe hamarosan belehalt. Ali basa holttestét a belgrádi erődítményben emelt mauzóleumban temették el. Amerikában egy asszony két különböző templomban kereszteltette meg fiát és két különböző nevet is adott neki. Amikor a rendőrség kérdőre vonta, igy ma gyarázkodott t „Arra gondoltam, hogy ha a fiam felnő, esetleg valami miatt bujkálnia kell majd a rendőrség elől és ebben az esetben kitűnő alibi lesz számára a másik törvényes neve. Több japán gyárban kísérleteznek selyem cipőtalpakkal. Az ered mények állítólag kielégitőek. A selyem ellenállóképe8sége nagyobb, mint a bőré vagy a kaucsuké, a selyemtalpnak ezenfelül megvan az az előnye is, hogy a járást teljesen nesztelenné teszi. De a japánok számára legfőként azért jelentős, mert selymet bőven termelnek a belföldön is, a bőrből és kaucsukból pedig behozatalra szorulnak. Közel ezer szótöbbséggel Benkő Géza dr. NEP jelölt került ki győztesen a hajdúnánási választásból (A B. K. tudósitója jelenti.) A hajdúnánási választókerületben a választás végeredménye szerint Benkő Géza dr. NEP jelölt 7552, Szakács Andor független kisgazdapárti jelölt 6618 szavazatot kapott. Benkő Géza dr.-t 934 szavazati többséggel a kerület országgyűlési képviselőjévé választották. Paa'I JÓB RIP0M0B0I«MT fmncJáneftMiuMtoMIn 4 TjD regénye • 1 milliós ékszerek uándorutra kelnek Hamvazószerdán, minden évben kirámolták a béke napjaiban a* Königswarter palota bárom szobájából a bútorokat. Kárpitosok jöttek, ezek polcokat állítottak (el a szobában, a polcokat áthúzták bársonnyal, minden polc bársonyának más volt a s«ine és ezekre a polcokra rakta ki Schratt Katalin fantasztikus értékű ékszereit. Három napig járt közöttük, aztán — az ékszerek visszakerültek a bankok safejaiba- Az állványokat széjjelbontották és Schratt Katalin tovább élte a maga megszokott életét . . . Hőrom évvel ezelőtt, amikor Schratt Katalinnak agyvérzése volt és az orvosok kritikusnak látták a helyzetét, cikkek jelentek meg a világon mindenfelé arról, hogy a császár egykori barátnője súlyos viszonyok között él és gondot okoz számáráé mindennapi kenyér megszerzése is. Az igaz, hogy a művésznő, aki 1883 november 1 lől 1900 október 7-ig, tehát hét esztendőn ét állott a Burgtheater szolgálatában, innen nem kap nyugdijat, azzal az indokolással, hogy férje utén magyar allampolgár, az is igaz, hogy Ferenc József végrendeletében nem emlékezett meg róla, bécsi palotája tul van terhelve, se az, se az, se pedig a hietzingi villa jövedelmet nem hajtanak. Készpénze a devalváció során elértéktelenedett. Mindezek eltenére is azonban Schratt Katalin vagyona mérhetetlen nagyságú és — megbízható bécsi ékszerészek egyértelmű kijelentése szerint — ma fel sem becsülhető. Ez a vagyon kizárólag ékszerekből áll és 6z ékszerek nagyrészét Ferenc Józseftől és Erzsébet királynétól kapta. Talőn nem is annyira az értékük miatt becsülte az ékszereket, hanem azért, mert a műkincsek iránt korafiatalságétól rajongott. A nagyapja a maga korának egyik elismerten legnagyobb műgyűjtője voll, tőle már sok műkincset örökölt a család, ezeket Katalin olt látta apja házában és még amikor csak az alattvaló tiszteletével tekintett fel a bécsi Burgre, már magáénak mondhatott egykét értékes ékszert. Hogy fogalmat alkothassunk magunknak ezekről az ékszerekről, tudnunk kell, hogy 1886 óta 1916ig nem mult el egyetlen karácsony, húsvét, Katalin napja és szeptember tizenötödike — a művésznő születésnapja —, amikort ne érkeztek volna kazettákban Erzsébet és a császár ajándékai. Karácsonykor az Ehrbar-zongora fekete teteje telistele volt ékszerekkel. Az ajándékozók soróban szerepeltek igen hoiszu időn át Ferenc Ferdinánd és Hohenberg asófia is, aztán a bajor király, ez a fekete zongora látta bolgár Ferdinándnek mogyorónagysógu brilüánsokkal kirakott arcképét, Szemere Miklós is megengedte magónak, hogy prezentet küldjön a Kárlnerringre, ahol egyegy karácsonyon megjeient II. Vilmos megbízottja is és azok a külföldi uralkodók, akik Ferenc József vendégszeretetét élvezték és gyönyörködtek Schratl Katalin művészetében, rendesen egy művészi kivitelű ékszer mellett hagyták hátra vizilkártyéjukat. Harminc esztendő, harminc karácsony, harminc húsvét, harminc születésnap, harminc névnap : öszszesen százhúsz alkalom és ez a százhúsz alkalom emléke nagy és fantasztikus vagyont reprezentál ma is. Az ékszereit Schralt Katalin soha fel nem vette, mindegyikről utánzatokat készíttetett és a színpadon ezeket az ékszereket hordta. Nem is volt alkalma rá, hogy az ékszereivel kérkedjék, hiszen Ferenc Józseffel való harmincéves barátsága alatt nyilvános éttermet soha fel nem keresett. Odahaza nem hordta az ékszereit, csak a gyűrűket rakta f I, mert a gyűrűknek bolondja voll. Smaragdjai híresek voltak és ezeket a smaragdokat úgyszólván a világnak minden ékszerésze ismeri. A diadémjairól legendák keringenek; van egy diadémja. amely csupa brilliánsból kirakolt fecskékből áll, ezt egyszerre kapta a császártól Erzsébettel, aki ugyanilyen diadémot kapott és Erzsébet ezt egyetlenegyszer viselte ezt azon a bálon, amelyet a bécsi városházán rendezett Lauger, a bécsiek polgármestere. A mull század hires ékszerészművészei : a bécsi Vaumayer & Söhne. a párisi Certier, a Rolha és a Harlung a Kohlmarktról szállították Schratt Katalin palotájába és a hietzingi villába azokat a mestermunkákat, ahol a maguk idejében a facone legalább annyi értéket reprezentált, mint a béléje foglalt soütairek, igazgyöngyök, smaragdok és rubinok. Van egy hajóformáju gyűrűje — Navetlenak hívják —, amelybe egy nyolc karátos fehér brilliánsot foglallak, egy másfél méter hosszú nyakláncában háromszáz darab válogatott fényű egykarátos brilHáns csillag, brochei egy sereg kazettát töltenek meg, egy lepkeformáju broche ában a világnak minden ismert drágaköve megtalálható é» rétnek vagy erdőnek nincsen olyan pillangója, amelyiknek szárnyában annyi tarka szin tobzódnék, mint amennyi Schratt Katalin broche ónak hajszólvékony platinadrótjaiban csillog. Az akkori idők divatjának megfelelően rengeteg művészi kivitelű karperecet kapott, vannak birtokában olyan brilliáns piackok, amelyeknek átmérője tiz centiméternél is nagyobb s ezeket a broche ként hordták és egy-egy ilyen plack ma is olvan értékel képvisel, hogy csak Cleo de Merőd és Dolly Sisteraek dicsekedhettek hasonló értékű fejedelmi ajándékokkal. (Folytatjuk.) Egy elmeháborodott gépész a Körösbe ölte magát (A B. K. tudósitója jelenti) A Körös az idén hamar megkapta első áldozatát, igaz, hogy az eset más elbírálás alá esik, mint a nyári tragédiák : az öngyilkos pillanatnyi elmezavarában követte el tettét. Vasárnap reggel Suc'h Pál 39 éves gépész, Bajza-ucca 15. szőm alatti lakos az Élővíz- csatorna melleit sétőigatolt. A járókelőknek nem tünl fel a csendes, réveteg tekintetű ember, természetesnek találták, hogy élveai a napsugaras tavaszi reggeli. Zavartalanul kijutott egészen az öntözöttréti szivattyútelepig, annak betonfalán állott meg, majd villámgyors elhatározással a vizbe vetette magót. Nem sok kellett ahhoz, hogy elmerüljön, jóformán minden ellenállás nélkül elnyelte testét az ár több, meszszebb levő szemtanú előtt. Ezek hiába rohanlak a telt színhelyére, mér késő voll. C«ek egy óra múlva, hatósági közreműködés mellett sikerült a holttestet a vízből kihalászni. A holttest az eljárás további során a kórház hullaházába került, miközben az ügyészség megadta az engedélyi arra. hogy Such Pált boncolás nélkül eltemessék. Valószínűnek látszik, hogy Such Pál pillanatnyi elmezavarában kövelte el végzeltes tettét. Annál inkább megállhal ez a fellevés, mert a mult hét szerda óta a csendes őrültség jelei mutatkoztak rajta s csak azért hagyták szabadon, illetőleg házikezelésben, mert a legcsekélyebb kifogás sem merült lel viselkedése ellen. A szerencsétlen emberi tegnap már el is lemellék . TELEFONSZÁMUNK: 176.
