Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) január-március • 1-71. szám

1937-03-28 / 70. szám

8 BEKESMEGYEI KOZLOHV 1937 március 28 V AB ember alkotja önmagát" Irta: Tonelli Sándor Hat vagy hét esztendő előtt Szegeden jóit Gordon Childe, a British Muzeum régészeti osztályának igazgatója és egyben a legkiválóbb angol ercheologusok egyike. A húszas évek közepén két igen szép könyve jelent meg az árja kérdésről és az európai civilizátió hajnaláról; utóbbi könyve készen volt már, de a tudós kutató ösztöne nem hagyta nyugodni, mikor valamilyen közvetett utón értesült, hogy a szegedi muzeum régészeti osztályán vcnnak elhelyezve az úgynevezett csókái leletek, a melyeknek az a sajátosságuk, hogy közöttük egymás fölé rakódott rétegekben meg lehel találni valamennyi népi nyomát, amely itt tanyázott az alföldön, az ujabb kőkorszaktól kezdve egészen a honfoglaláskori magyarokig. Minthogy mi magyarok nagyon gyakran ugy vagyunk vele, hogy végigmászkáljuk Európa valamennyi régészeti, szépművészeti, természetrajzi és egyéb gyűjteményét, de nem ismerjük azt, ami a miénk, nem árt annak a megemlítése, hogy ez a kiváló angol szakember egyes vonatkozásokban annyira egyedülállónak találta a szegedi rr.uzeum régészeti osztályának gyűjteményeit, hogy szerinte azok ismerete nélkül az ujabb kőkorszak és a népvándorlás korának civilizációját igazán feldolgozni nem ithot. Néhai Móra Ferenc és Sebestyén Károly társaságában nézegettük Végig ugy a tudományos szem pontból értékkel biró anyagot, mint a muzeum régiségtárának különlegességeit. Ilyen például a horogkereszt legelső ismert magyarországi előfordulása. Ezt a Cbókai őslelepen ásták ki, ahol az ujabb kőkorszak vadászó és halászó ősembere tanyát ütött egy halmon a Tisza kiöntései között. Két cserépdarab, amelybe a horogkereszt vagy díszítő motívum, vagy pedig mágikus jel gyenánt van beégetve. Értékeléséhez tudni kell, hogy a horogkereszt, vagy szvasztika a legősibb szimbolikus jelek egyike, a tüz ábrázolása, amely az ujabb kőkorszakban az északi szeiesseg 20 és 45 foka között ez egész világon mindenfelé előiordul. A csókéi őstelepről való a családi éleinek egy meghatóan kezdetleges kis megnyilatkozása, egy agyagból égetett, belül üres kis cserépbaba, amelyet talán keUzáz emberöltővel a mi időnk előii adott v&ien,elyik anya gyermekének kezébe. A cserépbabában kavicsok vannak, ugy, hogy a gyerek csörgőnek is használhatta. A szegedi muzeum nyújt felvilágosítást arra is, ho,<y a Tisza kiöntései között élő ősember a nádból és sásból milyen gyékényt szőtt magának. Az embernek, aki a gyékényt szőlle, egy porcikája sem maradt mey, a gyékény évezredek előtt elpusss tult, elrothadt, de negativja beiepréselődölt egy agyagedény aijábo, amelyei nedves állapotban a gyékényre lettek, hegy megszáradjon. Tudjuk azt is, hogy egyszer tűzvész pusztított kőkorszakbeli kezdetleges ősünk telepén és ez a tüz kiégette és megőrizte a mi korunkig a vaddarázsnak agyagból készült lyukacsos fészkét, aminőt ma is lehet találni a fák odvaiban és az ereszek ai&tl. Sok fejtörésbe került, mig sikerült ezt a aoologiával párosult archeológiai rejtvényt megfejleni. Nos, a szegedi muzeum szemlélgelése közben vetődött fel a gondolat, hogy érdemes vjlna ét tekinthető és összefüggő formáben megírni azt, amivel a lulajdonktpeni történelmi munkák nem foglalkoznak, az emberiség hajdankorának történetét a legkezdetle gesebb nyomoktól, a csiszolatlan kőszerszámoktói kezdve egészen addig ez időpontig, mikor a civi lizéció legkülönbözőbb eszközei nek, különösen pedig az Írásnak birtokában az ember a történelmi idők világosságába lép. A gc ndolet nem hagyott nyugodni és ér, a dilettáns, megkíséreltem a megoldását ennek az izgató problémának, melyben az antropologia, archeoiogia és történelem szálai fonódnék össze egymással. Háromnegyed esztendővel ezelőtt jelent meg a könyvem Az emberi civilizáció kezdetei cimn el. A kepeket a szöveg mellé Sebestyén Károly rajzolta. Hosszú tanácskozás eiőzte meg a közölt kepek összeválogatása!. Lehetőleg arra törekedtünk, hogy szemléltetve mulassuk be az emberi nem őstörténetének, a mesterségek fejlődésének és a civilizáció első megnyilatkozásainak mozzanatait. Ezenkívül az is volt a törekvésem, hogy a magyarországi anyagot kapcsoljam beie az egész emberiség fejlődéstörténetének vázolásába. Ezért szerepelnek a könyvem iliusztitciói között például az ujabb kőkorszak emberének szerszámai, MAGYAR ÁLTALÁNOS TAKARÉKPÉNZTÁR RT. BÉKÉSCSABAI FIÓKJA ANDRASSY-UT 4. TELEFON 255. amint azokat a szegedi muzeumban Móra és Sebestyén rekonstruálták, ezért közöltem a csókái horogkeresztek rajtát és ezért ad tam helyet a képek között a szentesi Vénusnak, ennek a furcsa, hiányzó fejű kis figurácskénak, amely ezideig a magyarországi plasztikának kétségtelenül a legrégibb emléke. Ismétlem, a könyvem háromnegyed esztendő elölt jelent meg. lalén már el is felejtettem volna, hogy a lémája valamikor szóba került et>.y angol-magyar diskurzus közepette, ha most nem feküdne előliem Gordon Childe uj könyve pontosan ugyanarról a lárgy- és gondolatkörről, amelyet én próbáltam megrögzíteni. Az ő könyve Londonban a karácsonyi könyvpiacon jelent meg. A cime szószé rinti, nem épp n jól hangzó mamagyar fordításban Az ember alkotja önmagát. Azt akarja vele kifejezni, miként az a szövegből kitűnik, hogy a teremtésben lett, vagy állati sorból kiemelkedett ember hogyan teremti meg a magasabb léi faltételeit és eszközeit, az uralmat a növény és állatvilág feleli, a társadalmi együttélési, a szerszámokat, az írást, a mértékei, a szémtan és geometria elveit, a vallást, közigazgatást és hadsereget. Az idő ugyanaz, mint az én könyvemben, a jégkorszaktól a Földközi tenger délkele'i sarkóban, Mezopotámiában és az Indus völgyében létrejött civilizációk teljes kifejlődéséig. Majdnem komikus, hogy még a beosztás is nagyjából egyezik, sőt &z anyag illusztrálásához Gordon Childe részben azokat a képeket választot'a, amelyekben én Sebestyén Károllyal megőllapodtam, noha egy-két futó megjegyzésen kivül a gondolatot nem tárgyaltuk és szegedi látogatása óla semmiféle érintkezés sem volt köröttünk. Erre nem lehet egyszerűen azt mondani, hogy a veiellenek találkozása. A magyará«at egészen más. Az emberiség fejlődésének lörlénele olyan adottságok által volt megszabva, olyan vágányok között haladt és olyan eredményekre vezeteti, hogy melléktekintetek által nem befolyásolt embereknek, ha szintetikusan akarják a fejlődés menetét vázolni, szükségképen azonos eredményeket kell megállapítani. Eztermészetesen legkevésbé sem jelenti azt.hogy a részlelek is mindenben összevágnának. Gordon Childe például sokkal többet foglalkozik a matematika legősibb megnyilvánulásaival, mint én, de egy szót sem beszél a lelki élet más jelenségeiről és az irodalom ősi emlékeiről, a szemita és árja népek költészetének különbözőségeiről és más hasonló problémákról. Nem terjeszkedik ki azonkívül az amerikai ember rejtélyére és annak magy&rázalára, hogy az óvilág civilizációjának egyes jelenségei, melyeket óceánok választottak el az inkák, rnáják és aztékok világától, miként jutottak el már a Kolumbus előtti időkben az amerikai partokra. Ennek ellenében van azonban Gordon Childének néhány olyan megfigyelése, amely megérdemli, hogy mindenki mt^ismerje, akiben egy parányi érdeklődés is él az emberi civilizáció keletkezése iránt. Azt mondja Childe, hogy az ernberiseget a civilizáció utján egy nagy átalakulás, amelyet ő városi forradalomnak nevez, lendítette előre. Ennek a városi forradalomnak az volt a kezdete, hogy a Eladó vagy bérbeadó Gerendás állomás melletti vendéglő és fűszerüzlet szép gyümölcsössel Érdeklődők forduljanak a Bébí smegyei Altalános Takarékpénztárhoz Nílus völgyében és a Tigris-Eufrétes mellékén nagyobb emberi tömörülések keletkeztek, amelyekében specializálódtak a mesterségek. Az ember megszűnt önmagában, legfeljebb családi egységben élő lény lenni; társadalmi lény lett belőle. Tanulságét, mesterségét egyik ember eleinte c«ak muío

e gatással, példával adla tovább a másiknak. Azután jöttek egyes emberek, akik bizonyos jelekke', amelyeket vagy kőbe véslek, vagy agyagba égettek, eleinte kezdetlegesen, később mind lökéleleseb ben megőrizték az elmúlt dolgok emlékezetét. Ebből fejlődött ki az emberi kultura történetének egyik legnagyobb horderejű alkotása, az irás. Azt mondja Childe és nem ok nélkül, hogy mi, kik úgyszólván beleszülettünk az írásbelisége be és természetesnek találjuk, hogy gyermekkorunkban megtanítottak bennünket a betűvetésre, nem tudjuk átérezni az írásnak szinte hátborzongatóan nagyszerű, mágikus jelentőségél, nekünk eszünkbe sem jut megdöbbenni a gondolatra^ hogy e*.y cseréplábláról öt-hatezer esztendő előtli királyok és főpapok beszélnek hozzánk és nem érezzük a könvvtérakban, a foliánsok között halott emberek lelkének suhogását. Mindezen mi nem csodálkozunk, pedig a betű, ha jól meggondoljuk, van legalább olyan csodálatos és döbbenetes* valami, mint a rádió, noha mér évezredek ó'a kincse az emberisben vk Telefon i 91. Március 28-én, vasárnap 1, 3, 5, 7, 9 A szezon leghatalmasabb milliós vilógfilmje, a lengyel szabadságharc egy pár izaalmas momentuma : szerelem. . Willy Birger, Hansi Knoteck, V. Staal, Ursula Grabley Vadon^let Borneóban Március 29, 30. 31-én, hétfőn 1, 3. 5, 7. 9, kedden-szerdán fél 7, fél 9 Hetenként 1-szeir Perczel Zita, Kabos, Vaszary Piroska, Salamon, Földesi, Gárdonyi, Máli, Lendvai Márta, Rajnai, Keleti F«JX hiradó