Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) január-március • 1-71. szám

1937-03-28 / 70. szám

8 BEKESMEGYEI KOZLOHV 1937 március 28 V AB ember alkotja önmagát" Irta: Tonelli Sándor Hat vagy hét esztendő előtt Sze­geden jóit Gordon Childe, a British Muzeum régészeti osztályának igazgatója és egyben a legkiválóbb angol ercheologusok egyike. A húszas évek közepén két igen szép könyve jelent meg az árja kérdésről és az európai civilizátió hajnaláról; utóbbi könyve készen volt már, de a tudós kutató ösz­töne nem hagyta nyugodni, mikor valamilyen közvetett utón értesült, hogy a szegedi muzeum régészeti osztályán vcnnak elhelyezve az úgynevezett csókái leletek, a melyek­nek az a sajátosságuk, hogy kö­zöttük egymás fölé rakódott réte­gekben meg lehel találni vala­mennyi népi nyomát, amely itt ta­nyázott az alföldön, az ujabb kő­korszaktól kezdve egészen a hon­foglaláskori magyarokig. Minthogy mi magyarok nagyon gyakran ugy vagyunk vele, hogy végigmászkál­juk Európa valamennyi régészeti, szépművészeti, természetrajzi és egyéb gyűjteményét, de nem is­merjük azt, ami a miénk, nem árt annak a megemlítése, hogy ez a kiváló angol szakember egyes vonatkozásokban annyira egyedül­állónak találta a szegedi rr.uzeum régészeti osztályának gyűjtemé­nyeit, hogy szerinte azok ismerete nélkül az ujabb kőkorszak és a népvándorlás korának civilizáció­ját igazán feldolgozni nem ithot. Néhai Móra Ferenc és Sebestyén Károly társaságában nézegettük Végig ugy a tudományos szem pontból értékkel biró anyagot, mint a muzeum régiségtárának különlegességeit. Ilyen például a horogkereszt legelső ismert ma­gyarországi előfordulása. Ezt a Cbókai őslelepen ásták ki, ahol az ujabb kőkorszak vadászó és ha­lászó ősembere tanyát ütött egy halmon a Tisza kiöntései között. Két cserépdarab, amelybe a ho­rogkereszt vagy díszítő motívum, vagy pedig mágikus jel gyenánt van beégetve. Értékeléséhez tudni kell, hogy a horogkereszt, vagy szvasztika a legősibb szimbolikus jelek egyike, a tüz ábrázolása, amely az ujabb kőkorszakban az északi szeiesseg 20 és 45 foka között ez egész világon minden­felé előiordul. A csókéi őstelepről való a családi éleinek egy meg­hatóan kezdetleges kis megnyilat­kozása, egy agyagból égetett, belül üres kis cserépbaba, amelyet talán keUzáz emberöltővel a mi időnk előii adott v&ien,elyik anya gyer­mekének kezébe. A cserépbabá­ban kavicsok vannak, ugy, hogy a gyerek csörgőnek is használ­hatta. A szegedi muzeum nyújt felvilágosítást arra is, ho,<y a Ti­sza kiöntései között élő ősember a nádból és sásból milyen gyé­kényt szőtt magának. Az ember­nek, aki a gyékényt szőlle, egy porcikája sem maradt mey, a gyékény évezredek előtt elpusss tult, elrothadt, de negativja beie­préselődölt egy agyagedény aijábo, amelyei nedves állapotban a gyé­kényre lettek, hegy megszáradjon. Tudjuk azt is, hogy egyszer tűz­vész pusztított kőkorszakbeli kez­detleges ősünk telepén és ez a tüz kiégette és megőrizte a mi korunkig a vaddarázsnak agyag­ból készült lyukacsos fészkét, aminőt ma is lehet találni a fák odvaiban és az ereszek ai&tl. Sok fejtörésbe került, mig sikerült ezt a aoologiával párosult archeoló­giai rejtvényt megfejleni. Nos, a szegedi muzeum szem­lélgelése közben vetődött fel a gondolat, hogy érdemes vjlna ét tekinthető és összefüggő formáben megírni azt, amivel a lulajdonkt­peni történelmi munkák nem fog­lalkoznak, az emberiség hajdan­korának történetét a legkezdetle gesebb nyomoktól, a csiszolatlan kőszerszámoktói kezdve egészen addig ez időpontig, mikor a civi lizéció legkülönbözőbb eszközei nek, különösen pedig az Írásnak birtokában az ember a történelmi idők világosságába lép. A gc ndo­let nem hagyott nyugodni és ér, a dilettáns, megkíséreltem a meg­oldását ennek az izgató problé­mának, melyben az antropologia, archeoiogia és történelem szálai fonódnék össze egymással. Há­romnegyed esztendővel ezelőtt je­lent meg a könyvem Az emberi civilizáció kezdetei cimn el. A ke­peket a szöveg mellé Sebestyén Károly rajzolta. Hosszú tanácsko­zás eiőzte meg a közölt kepek összeválogatása!. Lehetőleg arra törekedtünk, hogy szemléltetve mu­lassuk be az emberi nem őstör­ténetének, a mesterségek fejlődé­sének és a civilizáció első megnyi­latkozásainak mozzanatait. Ezen­kívül az is volt a törekvésem, hogy a magyarországi anyagot kapcsol­jam beie az egész emberiség fej­lődéstörténetének vázolásába. Ez­ért szerepelnek a könyvem iliuszt­itciói között például az ujabb kő­korszak emberének szerszámai, MAGYAR ÁLTALÁNOS TAKARÉKPÉNZTÁR RT. BÉKÉSCSABAI FIÓKJA ANDRASSY-UT 4. TELEFON 255. amint azokat a szegedi muzeum­ban Móra és Sebestyén rekon­struálták, ezért közöltem a csókái horogkeresztek rajtát és ezért ad tam helyet a képek között a szen­tesi Vénusnak, ennek a furcsa, hiányzó fejű kis figurácskénak, amely ezideig a magyarországi plasztikának kétségtelenül a leg­régibb emléke. Ismétlem, a könyvem háromne­gyed esztendő elölt jelent meg. lalén már el is felejtettem volna, hogy a lémája valamikor szóba került et>.y angol-magyar diskurzus közepette, ha most nem feküdne előliem Gordon Childe uj könyve pontosan ugyanarról a lárgy- és gondolatkörről, amelyet én próbál­tam megrögzíteni. Az ő könyve Londonban a karácsonyi könyv­piacon jelent meg. A cime szószé rinti, nem épp n jól hangzó ma­magyar fordításban Az ember al­kotja önmagát. Azt akarja vele kifejezni, miként az a szövegből kitűnik, hogy a teremtésben lett, vagy állati sorból kiemelkedett ember hogyan teremti meg a ma­gasabb léi faltételeit és eszközeit, az uralmat a növény és állatvilág feleli, a társadalmi együttélési, a szerszámokat, az írást, a mértékei, a szémtan és geometria elveit, a vallást, közigazgatást és hadsere­get. Az idő ugyanaz, mint az én könyvemben, a jégkorszaktól a Földközi tenger délkele'i sarkóban, Mezopotámiában és az Indus völ­gyében létrejött civilizációk teljes kifejlődéséig. Majdnem komikus, hogy még a beosztás is nagyjá­ból egyezik, sőt &z anyag illuszt­rálásához Gordon Childe részben azokat a képeket választot'a, ame­lyekben én Sebestyén Károllyal megőllapodtam, noha egy-két futó megjegyzésen kivül a gondolatot nem tárgyaltuk és szegedi látoga­tása óla semmiféle érintkezés sem volt köröttünk. Erre nem lehet egyszerűen azt mondani, hogy a veiellenek találkozása. A magya­rá«at egészen más. Az emberiség fejlődésének lörlénele olyan adott­ságok által volt megszabva, olyan vágányok között haladt és olyan eredményekre vezeteti, hogy mel­léktekintetek által nem befolyásolt embereknek, ha szintetikusan akar­ják a fejlődés menetét vázolni, szükségképen azonos eredménye­ket kell megállapítani. Eztermészetesen legkevésbé sem jelenti azt.hogy a részlelek is minden­ben összevágnának. Gordon Childe például sokkal többet foglalkozik a matematika legősibb megnyilvá­nulásaival, mint én, de egy szót sem beszél a lelki élet más jelen­ségeiről és az irodalom ősi emlé­keiről, a szemita és árja népek költészetének különbözőségeiről és más hasonló problémákról. Nem terjeszkedik ki azonkívül az ame­rikai ember rejtélyére és annak ma­gy&rázalára, hogy az óvilág civi­lizációjának egyes jelenségei, me­lyeket óceánok választottak el az inkák, rnáják és aztékok világától, miként jutottak el már a Kolumbus előtti időkben az amerikai partokra. Ennek ellenében van azonban Gordon Childének néhány olyan megfigyelése, amely megérdemli, hogy mindenki mt^ismerje, aki­ben egy parányi érdeklődés is él az emberi civilizáció keletkezése iránt. Azt mondja Childe, hogy az ern­beriseget a civilizáció utján egy nagy átalakulás, amelyet ő városi forradalomnak nevez, lendítette előre. Ennek a városi forradalom­nak az volt a kezdete, hogy a Eladó vagy bérbeadó Gerendás állomás melletti vendéglő és fűszerüzlet szép gyümölcsössel Érdeklődők forduljanak a Bébí smegyei Altalános Takarékpénztárhoz Nílus völgyében és a Tigris-Eufré­tes mellékén nagyobb emberi tö­mörülések keletkeztek, amelyeké­ben specializálódtak a mestersé­gek. Az ember megszűnt önmagá­ban, legfeljebb családi egységben élő lény lenni; társadalmi lény lett belőle. Tanulságét, mesterségét egyik ember eleinte c«ak muío e gatással, példával adla tovább a másiknak. Azután jöttek egyes em­berek, akik bizonyos jelekke', ame­lyeket vagy kőbe véslek, vagy agyagba égettek, eleinte kezdet­legesen, később mind lökéleleseb ben megőrizték az elmúlt dolgok emlékezetét. Ebből fejlődött ki az emberi kultura történetének egyik legnagyobb horderejű alkotása, az irás. Azt mondja Childe és nem ok nélkül, hogy mi, kik úgyszól­ván beleszülettünk az írásbelisége be és természetesnek találjuk, hogy gyermekkorunkban megtanítottak bennünket a betűvetésre, nem tud­juk átérezni az írásnak szinte hát­borzongatóan nagyszerű, mágikus jelentőségél, nekünk eszünkbe sem jut megdöbbenni a gondolatra^ hogy e*.y cseréplábláról öt-hatezer esztendő előtli királyok és főpa­pok beszélnek hozzánk és nem érezzük a könvvtérakban, a folián­sok között halott emberek lelké­nek suhogását. Mindezen mi nem csodálkozunk, pedig a betű, ha jól meggondoljuk, van legalább olyan csodálatos és döbbenetes* valami, mint a rádió, noha mér évezredek ó'a kincse az emberi­sben vk Telefon i 91. Március 28-én, vasárnap 1, 3, 5, 7, 9 A szezon leghatalmasabb milliós vilógfilmje, a lengyel szabadságharc egy pár izaalmas momentuma : szerelem. . Willy Birger, Hansi Knoteck, V. Staal, Ursula Grabley Vadon^let Borneóban Március 29, 30. 31-én, hétfőn 1, 3. 5, 7. 9, kedden-szerdán fél 7, fél 9 Hetenként 1-szeir Perczel Zita, Kabos, Vaszary Piroska, Salamon, Földesi, Gárdonyi, Máli, Lendvai Márta, Rajnai, Keleti F«JX hiradó

Next

/
Thumbnails
Contents