Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) január-március • 1-71. szám

1937-03-28 / 70. szám

6 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1937 március 28 PtfiJöB wpoiwwrümi sÉ y> ^ ' >§51 regénye Schratt Katalin regénye — a ielekkönyu lapjain Háromköteles regényben se lehet néha annyi érdekeset elmesélni, mint amit nekünk a telekkönyv elsárgult lapjai mondanak- Amikor ezeken m lapokon megjelenik az első tehertétel és est rövidebb vagy hoszszabb időközökben követik az ingatlanra rátáblázott kamatok, adók és illetékek, akkor az ingatlan tulajdonosának vagyoni viszonyai már nem olyan rózsásak, mint volt akkor, amikor gavallér gesztussal nemcsak a vételárat fizette ki, hanem az összes költségek viselését is magára vállalta .., .;. A bécsi telekkönyvek öreg lapjai is hozzájárulnak egy-két érdekes fejezettel Schratt Katálin életének regényéhez .. . A művésznő neve a telekkönyvekben két helyen szerepel: Hietzingben és a Justizpalastban, ahol azonban a tizenegy esztendő előtti tűz alkalmával a régi telekkönyvek elégtek és az ujakban az adatokat a bemu!ato'.t és fallalált okmányok alapján rekonstruálták. A hietzingi telekkönyv elmeséli, hogy „Frau Katherina von Kiss Schratl. k. k. Hofschauspielerin" aki a Niebelungengasse 10. szám alatt lakott — akkor mér komfortos és pazar kényelemmel berendezett lakásban — 1893. április 4 én huszonnyolcezer forinlért megvásárolta a Gloriettegasse 9 szá mu villát, a benne lévő ingóságokkal együtt. A szerződés, amelyeit Schratt Kalalin maga irt aló, — az aláírását dr. Vagner Vin zenz cs. kir. közjegyző hitelesi tette — egyedül a villában található csillárokat, az ablakok rollóit, függönyeit, a képeket, a kályhákat, a kerti szallettlit hagyta meg a régi tulajdonosának: Goldstein Alfrédnak, Gormasz Gusztávnak, Goldstein Lsó József dr. államvasuti tisztviselőnek, Gormasz Rudolf cs. és kir. nagyszebeni huszárhadnagynak és a kiskorú Goldstein Adélnak és Eleonórának, akiket Baer Harmann bécsi ügyvéd képviselt. A Menődét aláírásakor Sch alt Katalin húszezer forintot nyomban lefizetett, kötelezte egyben magát arra, hogy a még hiányzó nyolcezer forintot fél év múlva megfizeti, feltéve, hogy addig nem jelentkeznek olyan hitelezők, akiknek ae ingatlannal szemben kö vetelésük van. Egy esztendővel később, 1894. május 28 án Bauer Károly hietzingi kávéstól és faleségétől tizenháromezer forintért megvásárolta a művésznő a gloriettegasse! villa mögött elterülő lelket is, a vételárat nyomban kifizette és a hietzingi telekkönyv pontosan feljegyzi azt is, hogy az uj tulajdonos minden adót, kamatot és tehertételt röviddal a vétel után készpénzben kifizetett. 1894. juniusában mind a két telek teljesen tehermentes volt. ... Az első tehertétel 1928 ban jelent meg : Bécs városa a lakás építési adót és a késedelmi ka malokat tábláztatta a házra, majd jelentkezett a hietiingi járási hi vetal, amely az elmaradt adókat jegyezta föl a telekkönyv lepjaira. Kisebb és nagyobb tehertételek következnek sorra egymásulén, de még igy is a hietzingi villa tartozik oldalán mindössze 3176 schilAngol Magyar Bank rt. békéscsabai fiókja Saját tőkék : 41 millió pengd Előnyös kölcsönöket folyósít Betéteket kedvezően gyümölcsöztet A banküzlet minden ágában készséggel áll a közönség rendelkezésére Telefon ; 202. Az áldozat Irta: Miklya János Az erdőőr egy darab fát dobott a tűzre 8 két izzó fakete szemével kutatón t jkintett a vele szemben didergő leányra, aki üresen nézett el a tüz felett a folyóra. A búcsúzó nap lassan leereszkedett és megfürdött a hűs hullámokban, majd laBsan elmerült a vizben, maga ulán vonta lángoló koronáját és a koranyári este észrevétlenül beosont a fák közzé. Az erdőőr egykedvűen kérdezősködött. — Honnan jött? A leány riadtan kapla fal a fejét, mini akit álmából megzavarnak. — Pestről. — Mit csinált olt ? — Sammil. Az erdőőr a fajét csóválta. Nin» cien rendjén, ha ez ilyen ezatnrevaló fehér népség semmittevéssel tölti az idejét a nagyvárosban. Tovább faggatta a leánvt. — Hova akart menni? — A halálba, hiszen tudja?... maga mentett meg — csodálkozott. Karjaival átölelte térdelt és szép arcán bágyadt mosoly jelent meg. Elhallgattak. Az erdőőr a leány csöppnyi láb fejeit nézte, amelyek ki tudja menynyi bűnbe vitték gyönyörű gazdájukat. akit már a város is kivetett magából. Részvétet keadelt érezni és szerette volna hátrasimítani azokat az aranyszőke hajfürtöket, amelyek a leány vérleien arcába hulltak... Azután arra gondolt az erdőőr, hogy ez a leány talán nem is olyan rossz, ciak éppan megunla az éleiét, vagy csalód itt a vőlegényében? Ki tudja . ; . Azután ilyeneket gondolt az er dőőr: furcsa szépség az ilyen városi virágszál, törékeny s nagyon kell rá vigyázni... A tüz már alig parázslott, amikor az erdőőr újból megszólalt. — Hogy hivják a kisszonyt ? — Ella. — Finnyás név. A leány falnevetett. — Miért? — kérdezte, azután hirtelen /elkelt a fatuakóról és hozzálépett a férfihez. — Magának mi a neve ? — Mihály. — Köszönöm, hogy megmentett. Nézzen végig rajtam Mihály, miniing és 52 garas van feltüntetve. Bankkölciön itt nem szerepel, aminek a* oka valószínűleg a«, hogy e*t a jövedelmeznem hajtó ingatlant -Mietaichut*" idején a bécsi bankok nem tartották elegendő biztosítéknak egy kö'csön alapjául. Más a helyzet a Kártnerring 4 számú háznál, az egykori Königswarter palolánál. Bícanek ez a páratlanul szép barokkpalotája a császárváros szivében, szemben az Operával épillt. Három emelete van, az első kettő bérbe van adva, a harmadikon lakik a művésznő. A földszintjén két előkelő üzlel: közvetlenül a kapu mellett az olasz utazási iroda és ezt követően a Cunard White Slar bécsi irodája. A Justizpalast égésénél sajnos, elpuss tultak azok az iratok, amelyek krónikái adtak volna ennek a palotának régi történetéről, mindössze az van az uj telekkönyvbe bejegyezve, hogy Schra't Katalin a házat 1908. január 17 én vásárolta. Mág csak az eladó nave sem szerepei a Juiti/palast uj telekkönyvének hatalmas lapjain, viszont azonban nem nehéz megállapítani, hogy ez a palota a legendás nevű Königswarler Harmann bárónak a tulajdona volt. denem a magáé, ha akarja: ez a juialom. E fogadja ? — Kacéran ránevelett B f rfire. Mihály meglepődött. A váratlan szerencse a torkát fojtogatte, nem tudott megszólalni. Ella gyönyörű volt, egész este vágyakozva nézte és íme most egyszerre az ölébe hull, mint egy érett gyümölcs, csak ki kell nyumi érte . . . Ella közelebb húzódott az erdőőrhöz. — Fázom — biztatóan nézett reá. Mihály, a nagydarab ember remegő kézzel vonta magáhor. Attól félt, hagy ha hozzányúl a leányhoz, akkor nyomban semmivé foszlik ez a gyönyörű mese. A leány a férfi mellére hajtotta a fejét, U3y hogy az erdőőr érezte forró leheletét az arcán. — Csókoljon meg — suttogta Ella. Mihályt elöntölte egy forró áradat, nem gondolkozott többé, vadul magához ölelte a leányt. Ella hagyta magát megcsókolni, végül alig bírta magát kiszabadítani a férfi acél karjaiból. — Eresszen már — lihegett. — Edes, maradj örökre nálam — mondotta szenvedélyesen Mihály. — Jó . . . különben majd reggel beizélünk értől, de mo«t aludni Akkor adla el, amikor teljesen tönkrement. Lóverseny, kártya, aiépaasco* nyok tették lehetővé, hogy Schratt Kalalin a régi monarchia egyik legnagyobb gavallérjának pjloté* ját megvásárolhassa. Legendák szólnak arról, hogyan jutott ez a ház a művésznő birtokába. Vannak, akik azt mesélik, hogy Erzsébet királyné ajándékozta meg vele, azonban ez nem igaz, hiszen Erzsébet éppan tíz éve nyugodott a kapucinusok bécsi kriptájában, amikor a Schmerlinplatzon a Karlnerring 4 számú palotát Schratt Katalin nevére irták át. Mások ugy tudják, hogy abban a*, időben, amikor az első ügynök leült tárgyalni König&warter báró megbízottjával, Ferenc József ali«r, hogy elhagyta a betegágyat, amelyet hetekig nyomott és Schratt Kalalin az önfeláldozó ápolásért kapta ajándékba barátjától, a császártól Bícsnek ezt a páratlanul széD és valóban előkelő palotáját. Ebben a mesében sokaromantika, a valóság ezzel szemben azonban az, hogy Schralt Katalin talaj dónképen legnagyobb ellenségének,Montenuovo hercegnek köszönheti a Königswjrter-palotát. Montenuovo intrikái annyira elkeseritet'ék 1907 szeretnék — fiielte titokzatos mosollyal E.la. A férfi odavezette a kunyhóhoz, odabent megigazította a fekhelyet, másához vette subáját és kiment. AB ajtóból visszafordult. — Én ideki pihenek, de egy buciu... •— Maid reggel — mosolygott Ella és bareteszalte az ajtót. Mihály végig nyúlt a subán és ábrándos szemekkel nézte a fák lombjai közölt bekandikáló csillagos eget. Arra gondolt, hogy vájjon mit szól majd Erzsi, a menyaszszonya, ha megtudja... Elhesegette magától a gondolatot. * Hajnalban a megszokott körüljára indült Mihály. E'Ja még aludt, nem zavarta, ugy ment el. Az uton gyöngyvirágot szedett Ellának és kis csokorral a kezében ért a menyasszonya szüleinek házához, amely békésen megbujt az erdő szélén a nagy fik tövében. Erzsi, a menyasszonya már ébren volt, az udvarban szöszmötölt s mikor meglátta az erdőört, hozsáfutotl. — Szer/usz Mihály — köszön* lőtte felcsattanó jókedvvel.