Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) január-március • 1-71. szám

1937-03-28 / 70. szám

íf EKESME6YEI KÖZLÖNY Békéicsabi, IS37 március 28. vasárnap 84. évfolyam 70, szám Ti feltámadás messzehangzó ünnepi harangszava tölti be as eget. A bűneitől sza­badulni akaró emberiség a jóság ünnepi köntösét ölti magára, hal­Ielujázik és bátortalanságában is bizakodó opiimizmussal vérja az uj tavaszt. Feltámadás! Az elmúlt keserve­sen lázas napok bűne még nyomja az embert. Az utolsó Feszítsd meg I fojtogató keserűsége szorongatja a torkokat, de már dereng az isteni fény biztató világossága. Feltámadás I És mind ahányan vannak, szerte e világon, emberek, érdekcsoportok, nemzetek, de más­ként várják, de mást várnak tőle. Mi is várjuk a magyar feltáma­dást. Várjuk és rendületlen hittel bízunk benne. Tudjuk: ellene szól minden va­lóság. Látjuk : még áll a keresztfa. Még fülünkbe hallik az osztozkodó zsoldosok ocsmány röheje, még érezzük e z elszenvedett igazság­talanság minden fájdalmát. Mégis bízunk. Pontosan fel tudjuk mérni a ve­szedelmeket, amelyek mindenfelől lesnek ránk. Látjuk a szomorú hátteret, amelyet a négy sarkán lángoló Európa recsegő-ropogó ge­rendázata alkot. Es ebben az izzó, naponként, óránként egyre bizonytalanabbá váló lángtengerben, melyet Euró­pónak hívnak, védtelenül kiszol­gáltatva áll az igazságát kereső Magyarország. Körülötte acsar­kodó ellenség gyűrűje. Barátja alig van, s ha akad is, elég neki a maga gondja-baja. A millió szu­rony acélgyürüjébe szorítva, maga fegyvertelen. A dúsgazdag szom­szédok közölt, maga koldussze­gény. Egyetlen fegyvere: az igaz­sága. Minden gazdagsága: az élni­akarása. Meg a feltámadásban való törhetetlen hite. Bízunk benne, hogy Magyaror­szág megéri a feltámadását. Bizunk benne, hogy fiainak sikerül meg­teremteni befelé is azt az egység­bekovácsolt, minden kicsinyes, ön ző, pártoskodó akadékoskodást le­győző magyarságot, amelynek lesz ereje hozzá, hogy kivívja a maga igazát, a Feltámadást. Tudjuk: a tények, a pénz, a fegyver, az erő tényei ellene szól­nak. Mégis bitünk benne, vakon, minden elérhetetlent eiérő, minden lehetetlent megvalósító hittel. Hit­tel, amely mindent valóra vált, amiben hisz. A munkanélküli földmunkásság foglalkoztatásának igen nehéz problémáját rövidesen megoldja a kormány Optimista beszélgetés üékésvármegye fiatal, tetterős (A B. K. tudósítója jelenti.) Dermedt téli álmából ébredni lát­szik az ország. A lelkeket még menekszik a súlyos tél nyomasztó gondjai, de az első napsugarak megint uj tavasszal biztatnak, frisa reményeket ébresztve a minden csüggedésből ujult erőre kapó em­beriségben. A feltámadás öiömteli ünnepe előtt felkerestük vármegyehézí hi­vatalában vitéz Rcsóy Uhlarik Béla dr. főispánt és megkértük, nyilatkozzon a „Bskésmegyei Köz­löny" olvasói számára a vármegye aktuális kérdéseiről. * Közel kétesztendős főispáni működése alatt milyennek ismerte meg Békésvár­megyét és népét? Megvallom őszintén, hogy amidőn főispéni kinevezésem után, 1935. év őszén útnak in­dultam Békésvérmegyébe, kissé meg voltam illetődve annak a feladatnak a súlyától, amely Btkésvórmegye főispáni széké­ben reám vért. * Tudatéban voltam Békésvár­megye különleges nehéz gazda­sági és szcciális helyzetének, tudatéban voltam annak is, hogy a sorozatos elemi csapásoktól tarkított évek ennek a várme­gyének a lakosságát gazdasági­lag jóformán teljesen két vállra teritették. Aggódtam, hogy a vór­megye ezen nehéz helyzetében sikerülni fog-e megtalálni B kapcsolatot a vármegye népé­nek leikével s nem tudtam, váj­jon jóakaratú és segíteni kívánó munkakéBz8égem megértésre fog-e találni a lékosság minden rétegével. Öfömrrelkell megállapítanom most, amidőn a gazdasági javu­lásnak a jelei mindenképpsn megállapíthatók, hogy a várme­gyének a lakossága a tavalyi tél legnehezebb idejében is a leg­nagyobb önuralommal és mér­séklettel viselte el nehéz hely­zetét és jóakaratulag és megér­tőleg vette tudomásul azokat az intézkedéseket, amelyeket a ren­delkezésemre álló véges anyagi lehetőségek határain belül az érdekében megtenni módomban volt. Ugy lálom — 8 ennek nagyon örülök —, hogy megtaláltam az utat a vármegye lakosságának szivéhez és általános jóindulat­tal, megértéssel és támogatással fogad*ákazokata szivóséskitartó törekvéseimet, amelyek kizáró­lag csak a vármegye és annak lakosságának a boldogulását igyekeznek előmozdítani. A közigazgatási bizottság legutóbbi ülé­sén felvetődött a mezőgazdasági munkás­sággal kapcsolatos problémák alapvető megoldásának szükségessége. — Mit tart Méltóságod ezzel kapcsolatban a várme­gye legégetőbb problémáinak és remél­hető e azok közeli megoldása? Gazdaságilag a vérmegyében a leg'ürgősebb problémának tar­tom elsősorban az öntözési le­hetőségek megteremtését, amely­nek nélkülözhetetlenségére ép­pen a legutóbbi aszályos évek mutattak rá a legkirivóbban. Legfontosabb a szociális problémák megoldása Ezzel kapcsolatosan igen fon­tos a Körösök hajózhatóvá té­teléinek, valamint az útépítések fokozásának a kérdése is, hogy esek utján fokozottabban és elő­nyösebben belekapcsolódhas­sunk a nemzet gazdasági vérke­ringési rendszerébe. Az öntözéssel és eziktalaj-ja. vitással lehetővé válik az inten­zivebb mezőgazdasági kultura megteremtése is, amely nagyobb jövedelmet biztosit s amellett több munkás-kezet foglalkoz tat. Itt érünk el a másik igen fon­tos komplekszumhoz, a szociális problémákhoz. A munkás-kér­dés a háboru'előtti időkben nem volt olyan égető problémája Bé­késvérmegyének, mint most, hi­szen az akkori konjukturális idő­ben az itteni nagytömegű föld­munkásság megtalálta elhelyez­kedéséi Nagymegyarország többi részeiben, sőt sok esetben a messze külföldön is. Mindezek a munkalehetőségek azonban most teljesen hiányza­nak 8 ezért kell a kormánynak gondoskodnia olyan módoza­tokról, amelyek ezeknek a nagy földmunkástömegeknek a fog­lalkoztatását lehetővé teszik. Az ezzel kapcsolatos kormányter­vek már jóréazben el is készül­tek, sőt a nagy közmunkák egyik része már meg is indult. Bizto­san remélem, hogy a mai kor­mány — amely szociális gon­dolkozásénak már több izben kézzelfoghaló jeleit adta — ezt a kérdést is megnyugtatóan és intézményesen fogja rövidesen megoldani. Javítunk a köz­egészségügyön Igen fontos szcciáiis problé­ma a közegészségügy kérdése is, melynek tekintetében a vér­megye nem éppen a legmeg­nyugtatóbb állapotban volt. Ezt a helyzetet igyekszünk teljes erővel megjavítani, a közegész­ségügyi szolgálat erőteljes és lehetőleg tökéletes kiépítésével, amely nemcsak a fellépő beteg­ségek gyógyítását lesz hivatva intenzivebben elvégezni, hanem a prevenció segítségével fog el­sősorban igyekezni ezen beteg­ségek keletkezésének lehetősé­gét már csirájában elfojtani. Milyennek ismerte meg Békéscsaba vá­rosét és mit tart a vármegyében való szerepéről ? Amig Gyula a vármegyében a patinát és a tradíciót jelenli, eddig Békéscsaba a lüktető gaz­dasági, kereskedelmi és ipari életet és ebben a tekintetben a kétségtelen vezető szerepet je­lenti a vármegyében. A megye területén egyre jobban elha­talmasodó és a kormány intencióival sz«mbe helyezkedő szélsőséges agitáció­VGI és izgatással szemben szükségét látja-e Méltóságod s ha igen, milyen intézkedéseknek, rendszabályoknak? A vármegye egész területére kiterjedd olyan szélsőséges agi­tációt, amelyik különleges rend­szabályok életbeléptetését tenné szükségessé, eddig egyáltalán nem észleltem. Kivételt képez­nek természetesen egyes fele­lőtlen elemeknek a szórványos okvetetlenkedései, akik semmi­féle törvényes párttal összeköt­tetésben nincsenek 8 természe­tes, hogy ezekkel szemben — akik csak zavart akarnak okozni, vagy pedig diszkreditálni igye­keznek egyes politikai pártok jószóndéku elgondolásait — a legerélyesebben járok el és nemzet és osztály ellenes mükö­dósukét mindenképen meg fo­gom akadályozni.

Next

/
Thumbnails
Contents