Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) január-március • 1-71. szám
1937-01-10 / 7. szám
4 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1937 január 10 Alfonzo siléceinek nyomában... A Bourbonok téli sportparadicsomában — Koncert a hóban — Amiről Alfonzo sitrénere mesél — Beszélgetés a cigányprímással, aki Rigó Jancsival muzsikált... A Bourbonok té!i sporthelye a Magas Tátrában, Ruzsbach hiába várta karácsonyra XIII. Alfonzót. A környező hegyeket és a hegyek lejtőit mBgas hó borította mér november közepén, az egykori kráter ölében fakadó forrás mellett épült Thermia-villát a spanyolok egykori és leendő királyénak sógora már októberben lakájossá tette, azonban Alfonzo ezúttal nem jött el Ruzsbachra, alkalmasint azért, mert — mint ő maga mondotta volt — Madrid bevételének örömnepját szeretné megünnepelni itt, a Patria alján. A Thermia ormán büszkén leng a Bourbonok zászlaja: kék merőben három fehér liliom, a hsgyek oldalai fehérbe öltöztek, ki tudja azonban: mikor tűzi ki ezt a zászlót a madridi királyi palota ormára Fianco generális, a nemzeti csapatok vezére Hispániában... Tavaly ezen a vidéken élvezte a tél örömeit XIII. Alfonzo és már jóval karácsony előtt megérkezett ide a spanyol exkiróly magyar si-trénere: adorjánfarkasfalvi Farkas György. Ő mesélte nekem ; Alfonzo három almával hátizsákjában sítúrára megy — Á mult évben hetekig sielt a felség Ruzsbachon. Minden túrójára elkísértem. Felmentünk a majdnem ezerkétszáz méter magas Pétriáre, ahonnan a legszebb panoráma nyilik. Innen el lehet látni egészen Krakkóig, előttünk terül el a Dunajec panorámája, azután a Magas Tátra hegylánca nyugattól keletig. Megmósztuk a Kictorát, amelynek a lesikló pályája páratlan a maga nemében. Alfonzo edzett férfiú. Telan, akárcsak nyáron, mindennap két-három órát lóháton tölt el, nagyszerűen üli meg a lovat. A siturékon, amelyeken részt vett jelenleg Amerikában élő fia is, mindig ő vezetett bennünket. Sohasem engedte, hogy valaki is segítse lábára felcsatolni a siléceket, maga vitte a hátizsókját, amelybe korán reggel becsomagolta egész napi eleségét: három almát, egy darab háromszögletű, staniolba burkolt sajtot és egy kis tábla vajat. A termosza erősen konyakozotí leévai volt tele. — Á talában zárkózott természetű ember, keveset baszél, azonban végtelenül szeretetreméltó, udvarias és rajong a sportért. A MÁVAUT AUTÓBUSZMENETREND Érvényes 1936 november 9-161 1937 május 21-ig Békéscsaba—Gyula 825 1245 ind. Békéscsaba „Oaba'-szálló érk. 1035 1310 855 1310 érk. Gyula városháza ind. 10™ 1240 Menetjegy: P 1.10 — Menettértijegy.- P 1.90 * Békéscsaba—Szarvas—Öcsöd * 1320 ind. 14'4 érk. Békéscsaba „Csaba"-szálló érk. 820 729 645 Kondoros ind. 1455 érk. Szarvas ind. 1535 érk. Öcsöd ind. 605 * Csak hétköznap közlekedik. Menetjegy . . . Kondorosra P 2.20, Szarvasra P 3.40, Öcsödre P 4.40 Menettértijegy . . „ P 3.80, „ P 5.50 „ P 7.— Szarvas—Kunszent m ártón—(Tiszakürt)—Lakytelek 1235 1310 1500 1810 ind. - 515 1313 1344 1535 1845 ind. 445 540 1335 1410 - _ ind. | 608* — 1440 _ _ érk. 600 _ 1455 _ _ _ érk. érk. 640 740 850 1620 _ érk. 605 707 815 1545 _ érk. — 640 750 1520 1620 ind. - 610 I 1445 _ ind. 6<5 — 1505 Szarvas Öcsöd Kunszentmártor, Tiszakürt Lakytelek p. u. * Csak hétköznap közlekedik. Menetjegy Öcsödre P 1.30, Kszmártonra P 2.—, Tiszakürtre P 3.30, Lakytelekre P 3.70 Tértijegy „ P 2.30, „ P 3.20, „ P 5.20. „ P 6.Békéscsaba—MezSberéuy—Szeghalom—F tízesgyarmat— Berettyóújfalu—Debrecen 600 1320 ind. Békéscsaba „Csaba"-szálló érk. 815 1705 616 1336 érk. Békés ind. 758 1649 634 1355 érk, Mezőberény ind. 740 1 631 729 1 444 érk. Szeghalom ind. 647 1530 I 15°5 érk. Füzesgyarmat ind. 6 2 5 | 850 — érk. Berettyóújfalu p. u. ind. — 14 0 5 1010 _ érk. Debrecen Arany Bika-sz. ind. — 1245 Berettyóújfalu p. u. ós Debrecen között a Debreceni Helyi Vasút Rt. autóbuszai közlekednek. Menetjegy . . Békésre P 1.—, Mezöberénybe P 1.50, Szeghalomra P 3 20 Meneftértijegy P —, „ P 2.50, „ P 5.50 Menetjegy . . Füzesgyarmatra P 3 80, B.-ujfalura P 6.50, Debrecenbe P 7.50 Menettértijegy . „ P 6.70, „ P 10.—, „ P13.— Békéscsaba—Gyula—Kétegyh&sa—Elek 1245 i nd. Békéscsaba „Csaba"-szálló érk. 1035 13 2 0 ind. Gyula városháza érk. 745 1355 érk. Kétegyháza p. u. ind. 710 1425 érk. Elek ind. 640 MezOtur—Turke ve— Kisújszállás — 905 1 705 ind. Mezőtúr piactér érk. 745 1702 545 935 1750 é rk. Turkeve ind. 7'5 1625 615 1010 _ érk. Kisújszállás ind. 640 1555 Felvilágositások a MÁVAUT kirendeltségénél: Békéscsaba, II., Ferenc J6zsef-tér 2. s—: Teleion : 2—33. németet törve, kemény akcentussal beszéli, ha bemutattam neki egy ügyes chistiania-t, addig kellett elmagyaráznom, amig hibátlanul utánam nem tudta csinálni és aztán — ő magyarázta el nekem. Egészen elsőrendű vadász, de a vadászoknak abból a fajtóból, aMk élve jobban szeretik a vadat. Emlékszem: Ruzsbachról a Pátriára mentük fel és útközben találkoztunk egy vaddisznóciordóval. Kocákkal együtt huszonhét disznó volt a csordában és örö me telt benne, hogy látta 0 Pátria vadjainak gondtalan játszadozását. — Egy helyen medvenyomokra akadtunk és a társaságnak több tagja csodálkozol! rajta, hogy abban az időben, amikor a néphit szerint téli álmát alussza a medve, a Kicsora oldatán medvenyomokat mutat a hó. N?velve mond»a: „A mackó megéhezett barlangjában, kijött, hogy bankettet rendezzen és mire jóllakott, visszament újra..." Rigó Jancsi mesés vagyonából nem maradt semmi... Az idén csak februárban jön el Ruzsbachra Alfonzo, azonban sógorénak, Zamojszky grófnak ruzsbachi fürdőjében nagyszerű a szezon. Kerécsonyre, Szilveszterre minden szoba megtelt és a mult esztendő utolsó éjszakéján hangos mulatsággal búcsúztak a vendégek ez ó-évtől. Koncert is volt Szilveszter éjjelén és egy karlsbadi operaénekesnő, Paulus Erna — most indul indiai turnéra — kissé iliuminélt állapotban azt az Ígéretet tette, hogy a koncertet másnap megismétli a hóban .. . Szavának helyt is állt. A publikum siléceken ment ki a furcia koncert helyszínére, sítalpakat kötött cipője alá a művésznő is, a boyok ki vitték a cimbalmot a hóba és a cigányok szánon utazlak a hegy oldalához. Siléceken énekelt a karlsbadi művésznő Schuberttől, Brahmetól, Mozarttól ériókat és a banda — cimbalmon és brácsán kisérte a klasszikusokat. A koncertnek nagy sikere volt, megtapsolták az emberek nemcsak az operaénekesnőt, hanem a prímást is, akiről csakhamar kisütöttem, hogy a legendás nevü Rigó Jancsinak, Chimay hercegnő szerelmének az unokaöccse. Rigó Bélának hivjók a prímást, amint ő maga elmesélte nekem, Rigó Jancsi hires bandájából egyedül ő ven életben. — Huszonhárom esztendeje halt meg a Jancsi — magyarózza — és nem maredt utána egy fillért sem. A famíliája éhazik. Mi van velük? Én bizony nem tudom ... — Mint gyerek az ő bandájában kezdtem muzsikálni, Pesten, a Bodó-kóvéházban, aztán elkísértem külföldi útjára is Jancsit, aki unokatestvérem volt, egyazon nagyapja volt neki ís, nekem is. Olt voltam nála, amikor Chimay hercegnőt megismerte és láttam a szépséges hercegnőt ülni a hangversenyeinken. Különvonattal mentünk Párizsba, frakkos inas cipelte a hegedűket, fehér keztyü volt az inasok kezén. Rajtunk csillogó huszárruha feszült. A párizsi Savoyterem zsúfolásig tele volt és minden újságban ott volt a Jancsi arcképe. Tizennyolc tagból állt a banda, a pénz szakasztott ugy folyt, mint a pezsgő, nem jártunk máskép Párizsban, csak fiakkeren, cigányoknak sohasem volt és sohasem lesz olyan élete, mint volt a Rigó Jancsi bandájának... — És a Jancsi mégis nagy nyomorban halt meg. — Amikor a hercegnő beleszeretett, felkereste a sógornőmet, a Jancsi feleségét és rengeteg pénzt adott neki. Valósággal megvette tőle a Jancsit. Bizony ez a pénz holtóig elegendő lelt volna a csalódnak. De elúszott. Nem maradt belőle semmi é« évekkel ezelőtt Berkes Bála, Sovánka Nándor, Radics Béla és Kóczé Antal — mindegyik bandájában játszottam — támogatták Rigó Jancsi nyo mórral küzdő családját. . . . . . Egy cigány, egy király. . . Mindegyiknek ugyanaz a sorsa... Hióbe: a kerék egyszer felmegy, máskor lefelé gördül . . . Paál Jób cbizalmas beszélgetés a nagy~ torony 75 esztendős órájával\ amely már a harmadik generációt tátja felnőtti, mégsem lanulía meg a pontosságot (A B. K. tudósitója jelenti.) Sok panasz hangzik el moi tanéban a békéscsabai toronyórával kapcsolatban s a közönség köréből negy előszeretettel halmozzák el különféle jslzőkkel a jó öreg szerkezetet — igaz, hogy nem alaptalanul. Elhatároztuk, hogy meglátogatjuk a nagybeteg időmérőt és megkérdezzük őtoronyórasógét, hogy mi az oka pontatlanságának. . .. Igen, jó! méltóztatott olvasni, intervjut csináltunk az órával. Inkvizíció korabeli kinzókamara vagy , . . Délelőtt féltizenkettőkor indultunk neki a tekervényes falépcsőnek és még jó néhány lépcsőfoknyi távolságra leheltünk az órától, amikor 5 6 másodperces időközönkinti csattanásokra lettünk figyelmesek. Pár pillanattal később megtudtuk, hogy ez az óra tiktakolésa. Fent, a torony felső ablakánál megálltunk, egy három és fél méteres négyszögletes fabódé zárla el utunkat. Benyitottunk. Hatalmas, méter nagyságú fogaskereket, csigákat és miegymás olyan dolgokat láttunk, ami olybá tünt fel, minlha egy inkvizíció korabeli kinzó kamrában járnánk. Persze már tudtuk, hogy ez a sokat bántott óra szerkezete. Egyik helyen nagy betűvel vésték bele alkoléjának nevét. Ez áll rajta: Késztette az Urnák 1862. esztendejében, Márton Schelle János órakovács mester, I^lón. Még egy sor írós:
