Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) január-március • 1-71. szám

1937-03-21 / 65. szám

BEKESMEGYEI KÖZLŐN Y 1937 március 21 fiz igazi szabadságról Irta és az oroshdzi 5zépmiues-Céh szabaösdgiinnepélyÉn felolvasta Démeth Imre országgyűlési képuiselő, a Bartha ÍTliklós tdrsasdg elnöke Az orosházi Szépmives Céh március 15-én nagysikerű ünnepélyt rendezett, amelyen Németh Imre és Szabó Pál, a Szépmives-Céh főtitkára tartottak rendkívüli értékes előadást. Németh Imre előadásának kivonatos szövegét az alábbiakban közöljük. Az ember könnyen beszél azokhoz, akiket ismer és akik ít ismerik. De nehezen ered meg a szava, ha ismeretlenekkel és őt nem ismerőkkel áll szemben. Nem tudja mi a másiknak érdeklődése, mire kiváncsi, mit szeretne hallani és nem tudja, hogy ezzel az ismeretlen érdeklődéssel szemben milyen legyen a magatartása. Szerencsére segítségemre sietett Szabó Pál barátom és nemcsak a maga kitűnő könyvét nyomta kezembe, hanem felhívta figyelmemet más írásokra is, amelyek ablakot nyithattak számomra az orosházi táj felé. Én aztán Orosházáról szóló könyveket olvasva, iőzasan ismerkedni kezdtem az orosházi földdel és a lélekkel, amely ezen a földön hajlékot épített a lüktető testi élet számára. • Mindenekelőtt el kell mondanom Orosházával való, — könyvek utján történt — ismerkedesem egyik első, de döntő jelentőségű élményét. Ez az volt, mikor megtudtam, hogy a mostani Orosháza alapítói az én szűkebb hazámnak, Dunántulnak földjéről indultak el, alig kétszáz éve az uj honfoglalásra . . . Most mindjárt megkérdezem : mondják meg kérem, emlékeznek még a dunánluli tájra ? Mert én megmondom, hogy — amint tovább tovább forgattam az Oros házéról szóló írásokat és minél többet tudtam meg ennek a magyar településnek külső életéről, — annál jobban, mindig világosabban emlékeztem a mi hejdani együttlétünkre, mindig ismerősebb, mindig rokonabb lelt számomra az orosházi lélek, amely itt, a Tiszántúl földjén kétszáz esztendős szakadatlan cselekvésben is, mindig a dunánluli lélek sajátos mozdulataival és magatartásával viselkedett, épített és teremtett, — annak a dunánluli léleknek magatartásával, amelyet a dunántuli égbolt és a dunántuli táj szélső ségeket nem ismerő klasszikus egyensúlya és derűs nyugalma nevelt biztos és nyugodt erejűvé. Ha ez a kéfs.áz év, amit ez az orosházi iélek itt élt a tiszéntu i sikság izgató távlatában, szabadon nyargaló szelek örök ostromóban, formált és alakitottis rejte, azért nem íelejtelte-e el es öntudaténak legmélyén őrzi még ma is a dunántuli dombok szelíd, nyugodt vonulását, a békés erő nyugalmát biztosan védő enyhe völgyeket és az éghajlat bö!c« mérsékletét. Kultúruióék a Uiharsarok közepén Féja Géze, a Viharsarok cimü könyv szedője sötét, viharral terhes hanguialu képet fest Békés, Csanád, Csongrád tájainak mai állapotáról, szociális feszültségeiről, nagy zsellertömegeinek és kisparaaztjainak embertelenül sötét, szinte reménytelen sorséró'. A könyv tragikus komorsógu hangja jóformán csak egyetlen helyen törik meg és lendül az optimizmus vidámabb csengésébe: Orosháza leírásánál. Orosházát a könyv „kullurvidék"-nek mondja, a viruló kisbirtok szivet-ielket derítő oázisának, a magyar kis agrárkultura legszebb eredményének.^Valami töretlen hóditó kedvet" lét itt és nyugodt, erős, építő öntudatot, még a tanyákon is a mapa- g sabb életnívó, a fejlettebb lakáskultúra igényének kielégítését és a mezőgazdasági termelés sokszínűségében, változatosságéban a vállalkozókedvnek, a folyton folytjn tanulni, fejlődnivégyásnak olyan dus gazdagságát, amit ezen a tájon máshol alig lapasztalt. Mi okozza, mi teremte'te esst a különbözőséget, ezt a különváló aorsot, ez emelkedés nyugodt, biztos, erőslépéeü tempójának egyenletesen szép ritmusát, a magyar elégületlenaég, lázadozás, haragos lobbanás&inak földjen, en nek a Viharsarok nevü tájnak közepében I ? Én már bizonyosan merem mondani, hogy nemcsak a kedvezőbb sors, nemcsak a bizonyára szerencsesen alakúit külső körülmények, nemcsak hajdani urak és hatóságok véletlen jókedve és jóindulata. Hiszen ezek is hozzájárulhattak ennek a külön orosházi sorsnak és állapotnak kialakuláséhoz, de egészen bizonyos, hogy hiába lettek volna, ha nem lett volna különös és másfajta a dunántu i táj bölcsőjében nevelődött léleknek készsége, amely itt teremteni, építeni, gyarapodni kezdett. Szomorú és keserű üzenet a Qundntulról Most, erre az orosházi „rokon látogatásra" készülve felfrissült emlekezetemben végigkísértem an nak a léleknek útját a zombai dombos hatériő', ide a tiszántúli síkságig. Emiékeznek még Zom„Csaba Hiteliroda" kcryvfcskc jére mindenfajta kerékpárt vasérolhat 12—I3V2 havi lefizetéssel, jelentékeny készpénz megtakarítással, élőiéifketesi kénysaer nélkül í E nagy áldozatok árán az Autó-Traktor Szaküzlet (Andrássy ut 18. szám) céggel Utesitett megállapodás visszavonásig érvényben marad. FtiviiégasHást nyújt 1 Központi irodánk: Frenkel Bankház HA HA HA HA HA HA még nincs osztálysorsjegye, siessen venni vagy rendelni, mert a nyeresi esélyek is páratlanok. gazdag szeretne lenni, ne mulassza el a fenti ajánlást I 85.000 sorsjegy közül 43.000 darabot okvetlenül kisorsolnak. sulyl helyez arra, hogy állandó jó érzése és reménysége legyen, rendeljen azonnal egy sorsjegyet! nem nyert eddig osztálysorsjegyen, ne csüggedjen, ne adja fe a reményt, mert a szerencse forgandó. bármely okból nem óhajt résztvenni az uj, április 10-én kezdődő foisjátékon, küldje azonnal vissza a kapott sorsjegyet, különben kárt és veszteséget okozl gazdag szeretne ienni, ne mulassza el sorsjegyét április 10-én kezdődő húzás előtt kifizetni. Békésmegyei főelárusitó: renkel Bankh Andrássy-ut 6. bóra I? A szép és kedves tolnai lájral? A Sárvíz gazdag, mindig dúsan zöld lapálya fölé szelíden emelkedő lombos dombra?! Én jól ismerem azt a tóját és külső képe talán mit sem változott kétszáz év óta, de magyar nepének mostani torsáról nem sok jót mondhatok. Mintha a „lélek", a magyar lélek szállt volna el arról a vidékről, mo»t kétszáz éve, mi kor kijött onnét az a hetven c*a lódnyi bélor, mindenre elszánt kis csapat, hitenek, meggyőződésének sz&bedságot, testi életének uj haj lékot keresni. Búony elszállt onnét velük a lélek, vagy legalább is az ottani magyar lélek életrevaló bátoiséga és ereje, mert a maradék magyarok nem tudták és mindig kevésbé ludjék a ma guk száméra fogni és tartani a zombai halárt. Stomoru és keserű az üzenet, amit az orosházi magyaroknak hozok bölceö-tájukról... Én végigkísértem emlékezetemben a bátor vándoroknak uljál, amint jöttek, jöttek el hazulról, lelkük égő, erős hiiével, ót a Duna kiöntésein és széles vizén, a DunaTiszeköz lörökpuszlitotta, mccsa rt»8 és homokos kietlenségén és újra ót a Tisza nehez vizén, hogy aztán testvértelen ridegség verje őket tovább Vásárhely falai alól és jöttek mégis, lépetten, csapzottan, szivükbe nyillalolt a nosztalgia, a szülőföld visszahívó vágya,. de mégis jöttek, torpanás és rendülés nélkül, mert volt egy rettenetes erejük a „Jézusukhoz" való hűség, az ingethatatlan ragaszkodás belső meggyőződésükhöz, a lelki függetlenségnek akkora mértéke, ami a legnagyobb és leghe-talmasabb emberi tulajdonság és ami, — íme — a testi élet dus virágzásának fellételeit is biztosította századokra ... És iit elértem ahhoz a nagy tanulsághoz, amit bennem az oroshízi példa megerősít. Ez a tanulság az, hogy a szabadság, az igazi szabadság nem külső ado*~ mény. Nem adhatja sem király, sem másféle hatalmasság, nem mondhatja ki semmiféle forrada lom sem a nep-knek, hogy na most szabadok vagytok. Sem egyén

r sem népközösség soha nem lehet igazán szabad, sem nemzelileg, sem szociálisan, sem gazdaságilag, ha ezt a szabadtágot nem maga szerezte, mégpedig nem valami külső, fizikai brachium által, ha-nem a szabadságra való belső igény kialakításával. fiz egyén a szabadságot előbb önmagdual szemben harcolja ki Mit jelent ez a belső igény? Az e^yén életében ez a szabadságra való belső igény ugy alakul ki, hogy a szabadságot előbb önmagával szemben harcolja ki. Felszabadítja önmagé* saját gyengeségeinek kötelékéből. Ae ilyen, belsőleg felszabadult ember erős lesz, félelmektői és gátlásoktól mentes, kemény megg\őíődésü és valódi igényű a külső szabed ságra és függetlenségre is. A közösségek életében hasonló a folyamai. Ha nem is szó sze rint értendő a hasonlat, de világító, ha azt mondom: minden kö zös8égnek van leike és ez a lélek azoknak az embereknek csopor'ja, akik önmagukban már kialakították a szabadságra való igényt és ezek a közösségek igazi vezetői, a lelki függetlenek, a példamutatók, az erősek. Ezek har coljók ki a maguk közössége szá mára is a külső szabadságot, szóval a társadalmak számára nemzeti, vagy szociális, vagy gazdasági függetlenséget. Minél nagyobb •zámu egy közösségben az ilyen lelki függetlenek és igazi szabadságra való igénnyel rendelkező emberek csoportja, annál nagyobb abban a közösségben — faluben

r vérosban, országban — a lé!ek

r az igényeket külsőleg is érvényesíteni tudó épitő erő. Az Orosházát alepitó telepesek kis csoportja ugylátszík csupa ilyen emberből állott. Erős, belsőleg fegyelmezett, igényes emberek voltak. Magukkal hozták nemcsak tr. dunántuli táj temperamentumot színező, egyenletessé és nyugodtan erőssé nevelő hatását, hanem önmagukban a belső felszabadultságot hitet, szilérdságot, teremtő keménységet. És ez nagy intés a mai Orosházának. Ha a mai Orosháza megőrzi települő őseinek hagyományét, akkor Orosháza lelke, vezető, példamutató lelke lehet ennek az egész tájnak, az egész Viharsaroknak és talán felnevelheti itt, ezen a tójon felmentőseregét a dunántuli magyarság elesettségének is .. . Akkor minden idegen hóditószándék ellen elvihetik innét erős rajok és csapatok vissza az ősi bölcső tájára, a Dunántulra azt, amit az ősök onnét lelkükben hoztak: az igazi magyar szabadságot... >