Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) január-március • 1-71. szám

1937-03-14 / 60. szám

2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1937 március 13 Miért sújtja a magyar gazdát annyira az aszály? Nemcsak hazánkat keresi fel az aszályos időjárás. Európában, de a többi világrész nagy részében ugyancsak gyakori a még nagyobb és hosszabban tartó szárazság. Mégis azt látjuk, hogy a földmivelő lakosság mindenüit megtalálja a megélhetési lehetőséget. Hazánkban azonban a májusi esőtől és annak eloszlásától függ a gazda jóléte ; ha a május és junius száraz, jó termésre ritkán számithatunk. Ennek oka az. hogy földmivelésünk túlságosan egyoldalúan a kalászosokra helyezi a súlyt. A kalászosok gyökérzete viszont bojtos, nem hatol a mélybe és ezért szőrazsácbar, a mélységben rendelkezésre álló talajvizet nem éri el. Nagyobb súlyt kell helyeznünk mélyebben gyökerező növények termesztésére, akkor száraz abb időjárás esetében is a gazda termésének csak egy része szenved, a kockázat megoszlik. Mélyen gyökerező takarmánynövények és kapások, mélyen gyökerező növényzetből álló rétek és legelők telepítése meghozhatja a kívánt egyensúlyt. Ezek a mélyen gyökerező növények azonban mind igényesek, jövedelmező termést csak akkor hoznak, ha a növényi táplátóanyagokkal bőven el vannak látva. Szóraz esztendőben a kevés vizhez viszonyítva, esetleg elég táplálék áll rendelkezésre, nedvesebb esztendőben — mint az idei — bő csepsdék és magas talajvíz mellett, a növények több táplálékot is fel tudnának venni, ha volna a talajban. Műtrágyák szakszerű adagolásával e hiőnyt könnyen pótolhatjuk és elérhetjük azt, hogy tavaszi növényeink a dus csaoadékot alaposan kihasználjők. Ha pedig rétjeinkre, legelőinkre gondolunk, kérdezzük, emlékszik-e sorok olvasója, trágyázták-e e valaha erendelkezésére álló rétet, legelői ? KiMércius 14-én, vasárnap 1—3—5—7—9 órakor Perczel Zita, Kabos. Ráday, Gombaszögi Ella, Sziklai Szeréna, Z. Molnár, Gózon, Salamon, M4ly, Berend, Ihász, Keleti, énekel Weygand Tibor Magyar* hir>adé Március 15 16-án, hétfőn 3. 5, 7. 9 kedden fél 7, fél 9 órakor Adolf Wohlbrück, Maria Andergasf, Theo Lingen, Hilde Hildebrandt Fox hiradó vénhatjuk-e a mezőségtől, ho?y trágyázás nélkül bő széna és fiitermést hozzon ? Ha tehát azt akarjuk, hogy szárazabb évben sa szenvedjen állatállomőnyunk takarmányhiány következtében, ugy rétjeink és legelőink, valamint szálas takarmánynövényeink műtrágyázásával is kell foglalkoznunk, ezidén annál inkább, hogy a bő csapadék nyújtotta lehetőségeket kihasználjuk. Na felejtsük el, hogy a tengerit is lehet mütrágyázni. Budapesten a drága száttodát, Békéscsabán a sok szegény embert csodálja Bérci Hona, ahi tizenegy éves kanadai tartózkodása után fjazaláfogQíott szülővárosába (A B. K. tuaósi'ója jelenti.) A napokban egy csinos fiatal nő szállt le a budapesti gyorsvonalról a békéscsabai pályaudvaron. Látogatóba jött Békéscsabára, mint annyi más, aki itt nőtt fel. Kiesé meghatva, kissé csodálkozva nézett körül. .. Bérci {Békészfei) Ilona a monlreáli magyar főkonzulátus tiszt.ise lőnője 11 évi távollét utén „haza jölk" néhány hétre az óhazába és természetesen első utja Békéscsabára vezetett. Tegnap a késő délelőtti óráben felkerestem pillanatnyi tartózkodó si helyén — ugyanis rövid ittartói kodási ideje alatt annyira zsúfolt a programja, hogy mindig más és más ismerősnél van vendégségben — az egyik Arany-uccei házban találtam meg. Mosolyogva próbált védekezni. — Amióla Békéscsabán tartózkodom. állandóan az élményeimről beszélek — felelte, amikor bemutatkoztam. Ha nem is tudtam volna, hogy honnan jölt, akkor is megállapítottam volna az eltő pilllanatban, hogy Bérci Ilonőt Amerika küldte. Öltözéke tip top, beszédén érzik az önállóság, széles látókör, semmin nem csodálkozik különösképen, hamar megbarátkozik a helyzettel. A magyarok sorsa Kanadában Természetesen először arra kérem, hogy saját magáról beszéljen. Szerényen tiltakozik. Azonban annyit mégis sikerül megtudni, hogy mielőtt 1926-ban kivándorolt volna, az egyik jónevü békéscsabai ügyvéd irodájában volt alkalmazva mint gyors és gépirónő. — Hogyan került ki Kanadába? — kérdem. Ugylőlszik, hogy megbarátkozott az intervju gondolatával, mert már válaszol is. — Szüleim előzőleg kivándoroltak ée én utánuk utaztam. — Szabad lenne megtudni, hogyen került a követségre? — Fél évi ott tartózkodásom után tudomásomra jutott, hogy a magyar főkonzulátusra gyors- és gépirónőt keresnek és beadtam pályázatomat. Tiz pályázó közüi nekem sikerült elnyernem az állást és azóta ott vagyok. — Beszéljen valamit az ottani magyarokról, sorsukról. Egy pillanatig eltűnődik, gondolata vissza szökken Montreálba, az oltani magyarokhoz, azuián örömmel beszél, mert csak jót mondhat róluk. — I*ar, hogy az elmúlt években, a gazdasági válság odaát is tulyos változásokat hozott, aminek következtében rengeteg magyar került ki az uccára a gyárakban. — Szerencsére a halóságok kellőképpen segélyezik a munkanélkülieket. Megfelelő lakást, élelmet és pénzt is ktspnak. — A kivándorlási lehetőségek? — Teljesen meg van szigorítva a kivándorlás, úgyhogy a szülők c*ak 18 éven aiuli gyermekeiket vőlegény a mennyasszonyát viheti ki. A vőlegénynek nBgy összegű kauciót kel letenni, amit csak akkor kap viasse, ha mér megtartották az esküvőt, azonban már akkor meg keli tartani, ha ez illető nő a parimszáll. Koronázási ünnepségekre ke'szül egész Kanada Megkérdeztem, hogyan fogadta Kanada VIII. Edwárd lemondását. — Nagyon megdöbbentette az angolokat, da a skótok örültek az uj királynék, különösen a királynénak, aki skót szérmazásu. Kissé elgondolkozik, majd hozzáteszi : — Nagyon szeretlek a lemondott királyi és ma is sok hive él kint. Da a nép ennek ellenére könnyen felejt és már koronázási lázban ég az egész Kanada. Alig lehet mér hejójegyet kapni és a még kapható jegyeknek a z árát lényegesen felemelték. Mi mőr bebiztosítottuk a részvételünket. — Mi! Igy mondta? — Tudnillik a vőlegényemmel egyült megyek. — Irigylésre méltó emberek — mondottam őszintén. Magyarok, mint dohánytermelők — Még velamit a kanadai magyarokról I — Tessék. — Hány magyar él Montreőlban? — Ötezer. — Észlelhető volt egy kis gazdasági fellendülés az elmúlt évben ? — Hatérozottan, ugy hogy ha a javulás tovább tart, valószínűleg hőrom-négy év múlva újra megnyílnak bizonyos mértékben Kanada határai a bevándorlók előtt. Egy örvendetes jelenséget kell még megjegyeznem, hogy a magyarok legújabban dohőnytermelésre specializálják magukat és igen tekintélyes rész tud ilyenformán jó keresethez jutni. — Hogy bánnak a magyar mun kŐ8sal ? — Szeretik, jobban mint bármilyen más nemzetiségűt. Siinte észrevétlenül rengeteg kérdés lör elő, sok mindent szeretnék megtudni, azonban képtelenség volna a rendelkezésemre álló idő alatl mindenikre választ ktipni, azt még megkérdezem, hogy foglalkoznak-e az óhazával az el' sodródolt magyarok. Bérci Ilonka fellelkesedik erre a kérdésre. — Rengeteget. Az utóbbi időben sokat beszélnek Budapestről érdekes Béc?, Páris teljesen háttérbe szorul. Sokan akarják látni a szép Budapestet még az idegen nemzetiségűek közül is. — Nem hallgathatom el azt mégsem, hogy itt roppant nagy a drágaság. Budapesten legdrőgábbak a szállodák. Minálunk és a többi angol dominiumokban fiatal keresztény nők egyesülete tart fenn pazar berendezésű otthont az önálló nők száméra, igen olcsó áron. Itt még az éjjeli őr is nő, de a biztonság százszázalékos.— Milyen város Montreal? — Egy milliós, de nem olyan szép mint Budapest. Kinézz az ablakon. Az ablakon látni a sáros uttestet, amely itt-ott mér szürkül, a tavaszi széi és a nap kezdi szárítani a rögöket. A másik oldalon egy könnyedén felöltözött flanel ruhás asszony talicskát tol a járda mellett. — Békéscsabőról keveset tud-nék beszélni, alig emlékszem arra. hogy milyennek hagytam itt. Sok szegény embert látni, — mondja szinte önkéntelenül, mejd tovőbb folytalja : — Egyesek túlzóiba viszik az öltözködést, különösen Pesten. Nálunk eltősorban a kényelem a fontos. Pillanatnyi szünet ütőn újból megszólal: — Békéscsabával kapcsolatban hálával kell megemlékeznem Ges* mey Somőékről, akik annak idején az ő költségükön tanittattak. Sok mindent köszönhetek nekik. Mőr ezért is szívesen gondolok szülő városomra. Március 15-ike a tengeren tul és idehaza — Végre ig8zi magyar cigőnyzenét is halhatok — mondotta többek között. — Budpesetat rődión nem tudjők fogni? — Sajnos alig tudjni. Örökké csak dzseszt hallunk odakint. — Magyar ünnepségeket szoktak rendezni? — Igen, remekül összetartunk, például minden nemzeti ünnepet páratlan lelkeseeéssel megünnepel a magyar kolonia. A március 15 iki ünnepségen 3,500 4.000 ember jelenik meg. Különösen az erdélyi magyarok hatőrlalanul lelkesek és minden magyar megmozdulást figyelemmel kisérnek. — Nem örül annak, hogy most idehaza ünnepelheti meg mőrcius 15-ikét? — Kimondhatatlanul, azt csak én érzem. Egyült érez minden kint élő magyar az itteni testvérekkel. Elhallgatott. A falióra mutatója észrevétlenül kúszott előre a számlapon. Búcsúztam Bérci Ilonától, mert még sok embernek kell elmesélnie élményeit. Miklya János