Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) január-március • 1-71. szám

1937-03-14 / 60. szám

1937 március 14 BEKESMEGVEI KOZLONV 3 Külpolitikai szemle írja: Lustig Géza Hosszú évszázadokon ét, áltól a perctől, amikor Reims érseke Chlodvigot felkente, addig a per­cig, amikor a hóhér az utolsó Ca­petinget lefejezte, ugy becézte Franciaországot az egyház, mint legidősebb gyermekét. Hellyel-kö­zei ugyan civakodott vele s meg­esett az is. hogy a pápa, amaz Ince, aki Budát a török járom alól felszabadítani segített, ez eretne­kekkel szövetkezett ellene. Ám végül, hegy elült a perpatvar, ie­mét kegyeibe fogadta a rakoncát­lant. Noha a Habsburgok állan­dóan s keservesen panaszkodtak a szinte érthetetLn részrehajlás miatt. Csak mióta Vollaire szel­leme lábra kapott és testet öltölt a harmadik köztársaságban, csak azóta duzzogott az eavház iga­zéban Franciaországra. Nem mint­ha a köztársasági államforma nem fért volna a begyébe I Sokkal esze­sebbek a Vatikán diplomatái, sem­hogy a kákán is caomót keresné­nek. Ámde aggodalommal lóttti a curie, miként szaporodik el Fran­ciaországban a Homais-k vaksi nemzetsége, amely csak a fiziká­nak hódol és a metafizikát elveti. Az állandó torzsalkodásnak az lett a vége, hogy a köztársaság fogalma az antiklerikalizmus fo­galmával egybe gubancolődott. Combé*, elég szeleburdian, bics­kát ránt és az államot elválasztja az egyháztól ugy, hogy mind­kettő vérzik belé. Nam lendített ezen az áldatlan helyzeten a vi­lágháború aem. Igaz, hogy a fran­cia ezredek Szűz Máriás lobogók alatt rohantak a halálba, igaz, hogy a generálisok legnagyobb részét, élükön Foch», buzgó katoli­cizmus hevítette, ám a jég csak nem akart megtörni anya s leő­nye, a mater diligens B a filia di­lecfa között. Ezekután elképzelhető, mit lát­tak Blumban a katolikus hivők ? Combesnak a bővített kiadásét. Combes csak radikális volt és csak református. Da Bluml ? Szocialista meg zsidó egybtnl Lesz cifra mu­latság, gondolták a babonások. Ám akik így gondolkoztak, ugyancsak tévedtek. Blumnak első dolga volt megnyugtatni a folzavargott kato­likusokat és a domonkosok lap­jában, a Sept ben, rövidesen meg­jelent egy érdekes nyilatkozat, amely a Rerum novarum és a Quadrageaimo Anno, valamint a Blum szociális programja között II IELOTT nyomtatvány­szükségletét be­szerezné, hivja fel telefonon a CORVINA NYOMDÁT s-s TEL.s 176. ellenlétet nem lát. Hogy ez a nyi latkozat aligha tekinthető felhí­vásnak a keringőre, bizonyítja Verdier, a párizsi érsek, szózaté, me'y a nyilatkozatot kövelte. Eb­ben az emlékezetes üzenetben ez érsek ur ő eminenciója egy uj rend jöveteléről beszél, amelynek fel­építéséhez a katolikusok is öröm­mel hordják a téglát. S noha a B.'um korméry tagjai között alig­ha akadnak hivő, hanemha c*ak hitetlen, katolikusok, az egyház nem gördített soha akadályokat utjukba. Ellenkezőleg, nem szűnik meg a kormány programját támogalni, a társadalmi igazságot s a testvéri könyörületet hirdetni. S Lienarí bíboros Salengro ravatalánál nem átallotta a figyelmet arra irányi tani, hogy az evangelium és n szocializmus egy azon tőből fakad. A ligák, a pártok gyűlölik B!umot s ahol tehetik, cuderilják ez éle­tét. Ez illik 'azokhoz a gaidasági A haj szebb lesz, a fri­zura jobban tart, ha megfelelően ápoljuk. ELIDA SHAMPOO gedtek a francia gazdaságnak, ennyi idő^, amennyi elégséges ah­hoz, hogy a szociális újításokat megeméssze. Azulán onnan, hogy B!umék kifejezetten letértek arról a csapásról, amelyet a meixi or­Ihodoxia vágott. Végezetül pedig onnan, hogy Blumék szigorúan ragaszkodnak ahhoz az egyezség­hez, amelyet a kapitalista orszá­gokkal, Angiiéval és Amerikával létesitetlek. Be kellelt ugyanis lát­niok a népi arcél vezetőinek, hogy egyszerre kétfelé, a demokrácia 8 a diktatúra ellen, nem hadakoz­hatnak, mert a gazdaság és valu • táris egyensúly nélkül, ami a tő­I kés hatalmak jóakaratán múlik, a 86.000 sorsjegy Osztálysorsjáték| 43.000 nyeremény sorsjegyekfeleokvetlennye Legnagyobb nyeremény szerencsés esetben I Nyolcad sorsjegy 3y aP 1 Negyed sorsjegy 7 P pengő 700.000 pengő 1 jut. á P 400.000 1 nyer. 0 a P 25.000 1 nyer. * a P 300 000 1 nyer. * a P 15 000 1 nyer. a P 100.000 21 nyer. * a P 20 000 1 nyer. * a P 70000 32 nyer. á P 10 000 1 nyer. á P 55 000 24 nyer. á P 5.000 1 nyer. á P 50 000 21 nyer. á P 4.000 1 nyer. * a P 45.000 23 nyer. p a P 3 ooo 1 nyer. * a P 40.000 43 nyer. 0 a P 2 ooo 1 nyer. á P 35.000 111 nyer. á P 1.000 Fél sorsjegy 1 4 P I Egész sorsjegy 28 P stb. stb., összesen több mint 9V a millió P. készpénzben Első húzás április 10-én Sorsjegyek kaphatók az összes főérusitóknól érdekekhez, amelyek mögöttük lapulnak. Ám a katolicizmus, mint olyan — ahol lehet — becézi, mint soha senkit a köztársaság fennállása óta. Mert — ahogy Ge­orges Bidault írja — a katolikusok, amennyiben hivők, csak egyei óhajthatnak: a Blum sikerét, „meri equinoi szent Tamás definícióját alkalmazva, amit kivívni próbál, az általános jót célozza, adsecla­tur bonum commune." Ez a titka annak, hogy Blum, a szocialista, Blum, a zsidó, eddig a nyakát nem szegte. Azaz, hogy van ennek a csu­dának más nyitja is: a boszorká­nyos, az elképesztő ügyesség, mellyel ez a szobatudós a pénz­ügyi zátonyok között ide-oda dan­gubái. Még a Frankfurter Zaiiung is, amely pedig aligha szíveli a zsidókat, még a Frankfurter Zei tung is elismeri, hogy Poincaré óta „Blumnál különb sáfár nem vi­gyázott a gyapjuharisnyára." Amit az Economiat igy lódit tovább: „amikor a szocialisták uralomra jutottak Franciaországban, ax eugu­rok, tutli quanti, ezt jósolták, hogy rövidesen megfeneklik a dereglyé­jük a kapitalizmus homokpadjain. S ime 1 Blumék vigan evickélnek tovább és eszük áfában sincs ha­jótörést szenvedni." Honnan ez a káprázatos ered­mény? Véleményünk szerint elő ször onnan, hogy Blumék időt en­biztos pusztulásnak indulnak elébe. Ezzel korántsem azt akarjuk állí­tani, mintha az Angliához és Ame­rikához való simu'óssal az összes gazdasági nehézségek elültek vol­na. Mindaddig, amig a fegyver­kezési téboly szerte dul, ezek nem ülnek el. Ám az átkos liberaliz­musnak, amelynek útjait Bum akarata, hite ellenére járja, meg vannak az előnyei. Olyanok, ami­nőkben a diktatúrák nem része­sednek. Mit Ussnek ugyanis a diktatórikus államok? Roppant ösz­szegeket költöttek és költenek ál­landóan meddő kiadásokra, fegy­verkezésre. Mivel azonban a gaz­dasági politikájuk részben elűzte*, részben felemésztette a tőkét, kény­telenek olyan eszközökhöz nyúlni, amelyek az élet színvonalét a zéró* alá sülyegztik. Például, az autarkia utján Németország odáig jutott, hogy mér nem csak a termelést, de a fogyasztást is irányítani kell, vagyis pontosan oda jutott, ahon­nan a Stalin gazdasági rendszere szabadulni óhajt. Eilenben a de­mokratikus államok jelentékeny tartalékok felett rendelkeznek. S ezek a segédforrások annál jelen­tősebbre duzzadnak, mennél la­zábbra engedik az illetékesek az autarkiával ellentétes szabad for­galmat. Mert csak a gáttalan for­galom gyarapilja a javakat, ame­lyek az életnívó fenntartásához s last not least a fegyverkezési ver­seny bírásához is szükségeltetnek. Ebben a játékben persze Európa lassan, de biztosan elszegényedik. Ha nem akar végképen lezülleni és eltelvesedni, békét kell szerez­nie. Csakhogy a békét egyedül azok az országok szerezhetik meg, amelyek elég józanok, de ugyan­akkor elég erősek is annak fenn­tartósára. Szóval Anglia és Ame­rika. Ekként az irány, amelyben Fran­ciaorszőg haladni kényszerül, adva van és szabva. És amikor Blum a munkásosztályt csendre inti a tőkével szemben és amikor a fo­gyasztás érdekeit a termelés érde­keivel egybehangolja, olyan poli­tikát üz, aminő a demokráciának és a liberalizmusnak egyként meg­felel. Az igazat szólva, ehhez na­gyobb bátorság kell, mint ahhoz, hogy valaki az utópia lidércfé­nyeivel csóbitsa az elégedetlene­ket. Mert ez ígéret földjére a reali­táson át vezet ez ut, a göringyes ut. S mivel ezt ass axiómát Blum nemesek ismeri, de koronként al­kalmazza is, állja, rendületlenül az ostromot, mint szirt a habok dühét. Lakásberendezés olcsón és nagy választékban, kedvező fizetési feltételekkel is kapható KOPSTEIN BÚTORÁRUHÁZBAN Békéscsaba, Andrássy-ut 25 Kedvező fizetési feltételek!

Next

/
Thumbnails
Contents