Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) január-március • 1-71. szám
1937-02-14 / 36. szám
14 55 KCSMEGYEI KÖZLÖNY 1937 február 6 Sok akadályba ütközik, mégis meg kellene oldani a Szent István-tér parkírozásának kérdését (A B. K. tudósilója jelenti.) A piacrendezési bizottság ülésezett és határozatában megállapította, hogy az áthelyezés kérdése nem időszerű. Ez eddig rendben volna, hiszen kétségtelen, hegy a bizottság, illetőleg a képviselőtestület ellenkező értelmű döntése olyan zavaros helyzetet teremtett volna, olyan kuszáltságot, idegességet, nyugtalanságot idézett volna elő, amely maga ut án vonná a város nyugalmának teljes n,értékű elvesztését. Nem kutatjuk, mi voll Megyeri János javaslaténak tulajdonképpeni inditóoka, nem kutatjuk, miféle titkos erőkre célzott beadványában, de meg kell állapitanunk, hogy volt ennek az indítványnak egy nagyon helyesen alátámasztott és megokolt érve: a főtér parkírozásának ügye. Nincs mit tagadni, a Szent István tér kövezésének elrendezése olyan, hogy a szépen elkészített, tetszetős alakú és külsejű szigetekbe egyenesen belekivánkozik a virág. Még piaci napokon is üdilő látvány a siőlió előtti sziget, amikor a virágárusok termeivényei boritjéK el csaknem teljesen, képzeljük el, milyen szép lenne tehát akkor, ha a tarkázó dísznövények gyökérzete nem a kosarakban, hanem a földben lenne. Az ülésen foglalkoztak ez indítvány eme részével is és megállapították, hogy a parkírozás vízvezeték nélkül nem képzelhető el. Ez Igaz, viszont a probléma ebből a szemszögből nem túlságosan nagy, hiszen több éven keresztül fel volt véve a költségvetésbe egy összeg arra a célra, hogy elké szílhessék a Széchenyi uccai Köjröshid mellé tervezett motorházát, amelynek igénybevételével, meg lehetett volna oldani a Szent István téri park veljéiésát. A költségvetésijén felvett ősszeg igénybevétele azonban mind a mai napig késett — kellett a pénz más, elsőrendű szükségletek kielégítésére — s most, amikor esetleg arra gondolhatnánk, hogy ebben az évben ( ermészetesen csak akkor, ha a gazdasági helyzet javulása észlelhető) az öntözőberendezés megvalósítására sor kelü'het, alapos meggondolás után rá kell jönnünk : idejétmúlt probléma ez már.. . Kétségtelen, meg lehetne rendezni a próbipiacol, amikor a szigeteket az őrusilók teljesen érintetlenül hagynák s ez eladók az ut két oldalán helyezkednének el négysorban oly módon, hogy a sorok között keskeny gyalogösvény maradna csak, amelyen a vevők feltétlenül elférnének és közlekedhetnének minden zavar nélkül, da a kerékpárosokat éi a kocsikat reggel nyolctól legalább is déli tizenkét óráig teljesen ki kellene tiltani a főtérrő . Ez az intézkedés nem keltene általános megelégedést, az bizonyos, viszont talán keresztül lehetne vinni minden különösebb zavar nélkül s me^ is szokná lassan-lassan a lakosság, rájönne, hogy e korlátozásnak magasabb esztétikai és egészségügyi Telefonszámunk: 176. követelmények szem előtt lartása miatt kell magát alávetnie. Azonban ez még nem minden. Valamit kifelejtünk a számításból, ha ezzel elintézettnek véljük a kérdést. Mi történjék az autóbuszokkal? Olt robognak a Szent Istvőn-téren reggel nyolc óra ülőn a szarvasi is, a berettyóujfalusi is, onnsn indul ki a gyulai járat, oda érkezik később az eleki kocsi. Hol közlekedjenek? A gyalogösvényeken? Ez képtelenség. Kilenni viszont nem lehet egyiket sem. Aze!ő t vásári alkalmakkor megtör tént, hogy az összes autóbuszokat a Szemián-soron és a Körösperion keresztül az Apponyi uccai garázs elé irányították. Viszont azóta változott a helyzet. Felépült a MÁVAUT-várócsarnok 8 a közönség hetek alatt hozzászokott, mos* mér sürünigénybeveszi olyan kor is, amikor rem ÍJ indul autó busz. Ez utóbbi jelenség u?yan nem kell, hogy fjszélyezzen valakit is, amikor az általános rendezés kérdése komoly formában felmerül, de arra visiont már ügyelni kell, hogy a közönség ne msradjon hoppon, amikor a várócsarnokba tart; az autóbuszok ugyanekkor ne az Apponyi-uccéból indu'janak. Egy közbevetett megoldás lenne még erre vonatkozólag is^Ha piacról piacra kiírnák a várócsarnok elé, hogy: „Megállás és indulás a garázs elől", ez olyan áthidalása lenne a dolgoknak, mely semmi esetre sem nevezhető szerencsésnek, vagy p'őne tökéletesnek. Sőt egyenesen mucsBÍ megoldás lenne. Amelyen a környékbeliek esetleg jót moiolyognának, a helybeliek viszont, különösen az első időben, annál kevésbé, mert ki lennének téve a lemaradásnak. A Szent Iitvón tér parkirozóia ezek szerint még beláthatatlan hosszú ideig akut! ügy marad. Oít történt a hiba, hogy amikor az ujrakövezést befejezték, nem készítették el rögtön a virág-gruppokat is. Azóta az élet haladt elfre a maga kiszámíthatatlan utjain t magával hozta az autobuizközle kedés csabai centralizálását, ami egyszeriben úgyszólván lehetetlenné tette a parkírozás kérdésének megoldását. Most már c»ak választani lehet kétféle lehetősig között: vagy parkírozás yagy MÁVAUT? S mivel a MÁVAUT mér a m enk, parkírozásunk p?idig ezidőszerint nincs, alighanem el is dőlt a kérdés a MÁVAUT javára. Iiy intézhetnénk el a parkírozás ügyét, ha csak a száraz matematika képletei alapján keresnénk megoldóit, de nem szabad ilyen rideg eredményre jutnunk: kell találri egy lehelőiéget, melynek alkalmazásával a MÁVAUT és a pi ci rend különösebb háborgatása nélkül meglehetjük a vőrosrenda zés rég esedékes, döntő lépését, a Szent Iitván-lér virágágyainak megteremtését. KÖZGAZDASÁG Fontos érdekek követelik: Épüljön meg végre a békéscsaba—kétegyházi kövesut Mint mőr évek óta mindig, a tavaszba hajló idő első jelentke zése meghozza az útépítési prob témákat, — vagy legalább is a ró'uk való vitát, amely — sajnos — leg'öbbször csak elméleti. Es évben valami pozitívum is akad : két útszakasz is épül, jobban mondva átépül. Betonköntöst kap a Szarvas—Békésszentandrás kö zötti 8 km-es szakasz és újjáépül a gyula—csabai ut egy 4 km-es része is. Nem is ezzel van baj, hanem azzal az úttal, amelynek megépítésére évek óta olyan sok reménységgel, de hiába várnak az érdekellek. A bákéjesaba—újkígyós— kístegyhőzai útról. Sokat írtak és beszéltek már erről az u'.ról. Mindenki, aki csak szót ejtett róla, elismeri, hogy az egész vármegye lakossága részére fontos volna megépítése. Az ujkigyósiak, kétegyhőziak számára pediá egyenesen életbevágóan fontos. Újkígyóst idekötik a bírósági ügyek, mindkét községnek Csaba a piaca és mindkét helyről óriási kerülővel, idő pazarlással lehet csak megközelíteni a várost. Békéscsabát centrális helyzete, egyre fijlődő ipara és keretke delme, a mezőgazdasági termeivényeket egyre nagyobb mértékben falvevő szükségletei a megye gazdasági gócpontjává teszik. Feltétlenül olyannak kel! tehát lennie az útépítési politikának, amely ezt az adoti és közérdekű helyze tet tudomősul veszi és a lehetőség határain belül szolgá'js. AÍ újkígyós—kétegyházi ut meáépitése ennek a politikának legfontosabb feladata és biztosra veszsiü t, hogy a megva'ósiiősára évek óta meg-megismétlődő Uérate'-t a közel jövőben most már testet is öltenek. Az 0 , szállodája BUDAPESTEN, a főváros szivében újonnan megnyílt Corvin-szálloda Családi szálló mind;n ké.iyelcmmíl berendezve. Központi füles, hideg, meleg folyóvíz a szobákbai. Arak:i szoba 3, két ágya? tiobi 6 P-tfti. Közvetlenül a Nemzeti Színháznál, a Ncpszinházucca sarkán: VIII , Csokonay-ucca 14 Törött tojás állandóan kapható SCHNEIDER baromfitelepen, Erzsét^fhely JTli tőr (ént régen? 1907 február 17. A Békésmegyei Gazdasági Egyesület választmányi ülésén Beliczey Géza elnök bejelentette, hogy a Gazdasági Egyesület által mepállap tott feltélelek alapján csak igen szórványosan kötnek szerződéseket a mezőgazdaság; I munkások és ha a ncgy ur& ' dalmak ellátták már magadat } aratókkal, azért a gazdaközön ségnek egyrésze még mimig veszélyben forog, Nm hiszi, hogy a gazdák közölt bárki is megszegte volnu a megállapo dást és értheféüen előtte a gazdasági munkások tartózkodása. — Ar békéscsabai Ipartestület közgyűlésén az elnök sajnálattal jelentette ki, hogy az elmúlt évi kedvezőtlen gazdasági viízonyok meghiúsították az ipari üzemek fellendülését. — Békésmegye felirattal fordult a képviselőházba a prog/erszio adó behozatala érdekében. — Futó Zoltán református lelkész elnökletével lelkes közgyűlésen megalakult a református egyház. február 14 A közigaz JÉHKISÍ bizottság ülésén M.kler Sándor tanfelügyelő bejelentet te, hogy ha a békési községi isko'.ák két napon belül nem kapnak szenet, kénytelenek a tanítást beszüntetni. A békés! iskolaszék elnöke kérte ezzel kapcsolatban, hogy engedjék meg az iskolaépület körüli akácfák kivágását és eltüzelését. A közigazgatási bizottság döntése: a tanfelügyelőre bízza, hogy belátása szerint intézkedjék . . . — A gőzfürdő ügye tovább is kisért.Francsek István, bármenynyire is jelentős kedvezményeket kapott a várostól, nem hajlandó tovább vezetni üzemét, öregségére hivatkozik s az egész intézményt a városnak ajánlja fel bérleményként. — Karácson András békési reformátust lelkész hazautazott a harciérről, hogy a mult év juliusban történt megválasztása után beik tathassák. — Az alispán leiratban közölte a községgel, hogy irják össze az összes háborús károkat, az állam vá'hlkozott azok megtérítésére. 1927 február 14 Kél órával meghosszabbították a postacso mag felvételi idejét Békéscsabán. A kölcsön hovaforditása szerepelt a városi kép iselőtes iület közgyűlésén. Meglehetősen komoly formában szóba került a városháza kibővítésének ügye, valamint a piacelhelyezés és az üzletbérek problémája i i. — Békésmegye törvényhatóaágá nak közgyűlésén foglalkoztak Dobozmegyer községnek Békéiaabához való csatolásával s végül Gjula mellett döntöttek — U inepélyes keretek között megalakult a „Cfaba" cserkész csapat. — Az evangelikus nőegu'et s'ma lefolyású év! közgyűlést tartott. — Nememé M. Mária a kiváló pedagógusnő a „Modern irányú pedagógiai szellemről" tartott előadást a bé késcsabai iskolákban. — A Békéscsabai Nőegylet évi közgyűlésén a tagok érthetetlen közönyét hangoztatta az elnök. — A tűzoltóparancsnok olyan in tézkedést foganatosított, hogy a harangkongatást szüntessék be.