Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) január-március • 1-71. szám

1937-02-14 / 36. szám

14 55 KCSMEGYEI KÖZLÖNY 1937 február 6 Sok akadályba ütközik, mégis meg kellene oldani a Szent István-tér parkírozásának kérdését (A B. K. tudósilója jelenti.) A piacrendezési bizottság ülése­zett és határozatában megállapí­totta, hogy az áthelyezés kérdése nem időszerű. Ez eddig rendben volna, hiszen kétségtelen, hegy a bizottság, illetőleg a képviselőtes­tület ellenkező értelmű döntése olyan zavaros helyzetet teremtett volna, olyan kuszáltságot, ideges­séget, nyugtalanságot idézett volna elő, amely maga ut án vonná a vá­ros nyugalmának teljes n,értékű elvesztését. Nem kutatjuk, mi voll Megyeri János javaslaténak tulajdonképpe­ni inditóoka, nem kutatjuk, miféle titkos erőkre célzott beadványá­ban, de meg kell állapitanunk, hogy volt ennek az indítványnak egy nagyon helyesen alátámasztott és megokolt érve: a főtér parkí­rozásának ügye. Nincs mit tagadni, a Szent Ist­ván tér kövezésének elrendezése olyan, hogy a szépen elkészített, tetszetős alakú és külsejű szige­tekbe egyenesen belekivánkozik a virág. Még piaci napokon is üdilő látvány a siőlió előtti szi­get, amikor a virágárusok termei­vényei boritjéK el csaknem telje­sen, képzeljük el, milyen szép lenne tehát akkor, ha a tarkázó dísznövények gyökérzete nem a kosarakban, hanem a földben lenne. Az ülésen foglalkoztak ez in­dítvány eme részével is és meg­állapították, hogy a parkírozás víz­vezeték nélkül nem képzelhető el. Ez Igaz, viszont a probléma ebből a szemszögből nem túlságosan nagy, hiszen több éven keresztül fel volt véve a költségvetésbe egy összeg arra a célra, hogy elké szílhessék a Széchenyi uccai Köj­röshid mellé tervezett motorházát, amelynek igénybevételével, meg lehetett volna oldani a Szent Ist­ván téri park veljéiésát. A költségvetésijén felvett ősszeg igénybevétele azonban mind a mai napig késett — kellett a pénz más, elsőrendű szükségletek ki­elégítésére — s most, amikor eset­leg arra gondolhatnánk, hogy eb­ben az évben ( ermészetesen csak akkor, ha a gazdasági helyzet ja­vulása észlelhető) az öntözőbe­rendezés megvalósítására sor ke­lü'het, alapos meggondolás után rá kell jönnünk : idejétmúlt prob­léma ez már.. . Kétségtelen, meg lehetne ren­dezni a próbipiacol, amikor a szi­geteket az őrusilók teljesen érin­tetlenül hagynák s ez eladók az ut két oldalán helyezkednének el négysorban oly módon, hogy a sorok között keskeny gyalogösvény maradna csak, amelyen a vevők feltétlenül elférnének és közleked­hetnének minden zavar nélkül, da a kerékpárosokat éi a kocsikat reggel nyolctól legalább is déli tizenkét óráig teljesen ki kellene tiltani a főtérrő . Ez az intézkedés nem keltene általános megelége­dést, az bizonyos, viszont talán keresztül lehetne vinni minden kü­lönösebb zavar nélkül s me^ is szokná lassan-lassan a lakosság, rájönne, hogy e korlátozásnak ma­gasabb esztétikai és egészségügyi Telefonszámunk: 176. követelmények szem előtt lartása miatt kell magát alávetnie. Azonban ez még nem minden. Valamit kifelejtünk a számításból, ha ezzel elintézettnek véljük a kérdést. Mi történjék az autóbu­szokkal? Olt robognak a Szent Istvőn-téren reggel nyolc óra ülőn a szarvasi is, a berettyóujfalusi is, onnsn indul ki a gyulai járat, oda érkezik később az eleki kocsi. Hol közlekedjenek? A gyalogösvénye­ken? Ez képtelenség. Kilenni vi­szont nem lehet egyiket sem. Az­e!ő t vásári alkalmakkor megtör tént, hogy az összes autóbuszo­kat a Szemián-soron és a Körös­perion keresztül az Apponyi uccai garázs elé irányították. Viszont azóta változott a helyzet. Felépült a MÁVAUT-várócsarnok 8 a kö­zönség hetek alatt hozzászokott, mos* mér sürünigénybeveszi olyan kor is, amikor rem ÍJ indul autó busz. Ez utóbbi jelenség u?yan nem kell, hogy fjszélyezzen va­lakit is, amikor az általános ren­dezés kérdése komoly formában felmerül, de arra visiont már ügyelni kell, hogy a közönség ne msradjon hoppon, amikor a váró­csarnokba tart; az autóbuszok ugyanekkor ne az Apponyi-uccéból indu'janak. Egy közbevetett megoldás lenne még erre vonatkozólag is^Ha piac­ról piacra kiírnák a várócsarnok elé, hogy: „Megállás és indulás a garázs elől", ez olyan áthidalása lenne a dolgoknak, mely semmi esetre sem nevezhető szerencsés­nek, vagy p'őne tökéletesnek. Sőt egyenesen mucsBÍ megoldás lenne. Amelyen a környékbeliek esetleg jót moiolyognának, a helybeliek viszont, különösen az első időben, annál kevésbé, mert ki lennének téve a lemaradásnak. A Szent Iitvón tér parkirozóia ezek szerint még beláthatatlan hosszú ideig akut! ügy marad. Oít történt a hiba, hogy amikor az ujrakövezést befejezték, nem ké­szítették el rögtön a virág-gruppo­kat is. Azóta az élet haladt elfre a maga kiszámíthatatlan utjain t magával hozta az autobuizközle kedés csabai centralizálását, ami egyszeriben úgyszólván lehetet­lenné tette a parkírozás kérdésé­nek megoldását. Most már c»ak választani lehet kétféle lehetősig között: vagy parkírozás yagy MÁVAUT? S mivel a MÁVAUT mér a m enk, parkírozásunk p?idig ezidőszerint nincs, alighanem el is dőlt a kérdés a MÁVAUT javára. Iiy intézhetnénk el a parkírozás ügyét, ha csak a száraz matema­tika képletei alapján keresnénk megoldóit, de nem szabad ilyen rideg eredményre jutnunk: kell találri egy lehelőiéget, melynek alkalmazásával a MÁVAUT és a pi ci rend különösebb háborgatása nélkül meglehetjük a vőrosrenda zés rég esedékes, döntő lépését, a Szent Iitván-lér virágágyainak megteremtését. KÖZGAZDASÁG Fontos érdekek követelik: Épüljön meg végre a békéscsaba—kétegyházi kövesut Mint mőr évek óta mindig, a tavaszba hajló idő első jelentke zése meghozza az útépítési prob témákat, — vagy legalább is a ró'uk való vitát, amely — sajnos — leg'öbbször csak elméleti. Es évben valami pozitívum is akad : két útszakasz is épül, jobban mondva átépül. Betonköntöst kap a Szarvas—Békésszentandrás kö zötti 8 km-es szakasz és újjáépül a gyula—csabai ut egy 4 km-es része is. Nem is ezzel van baj, hanem azzal az úttal, amelynek megépítésére évek óta olyan sok reménységgel, de hiába várnak az érdekellek. A bákéjesaba—újkí­gyós— kístegyhőzai útról. Sokat írtak és beszéltek már erről az u'.ról. Mindenki, aki csak szót ejtett róla, elismeri, hogy az egész vármegye lakossága részére fontos volna megépítése. Az uj­kigyósiak, kétegyhőziak számára pediá egyenesen életbevágóan fon­tos. Újkígyóst idekötik a bírósági ügyek, mindkét községnek Csaba a piaca és mindkét helyről óriási kerülővel, idő pazarlással lehet csak megközelíteni a várost. Békéscsabát centrális helyzete, egyre fijlődő ipara és keretke delme, a mezőgazdasági termei­vényeket egyre nagyobb mérték­ben falvevő szükségletei a megye gazdasági gócpontjává teszik. Fel­tétlenül olyannak kel! tehát len­nie az útépítési politikának, amely ezt az adoti és közérdekű helyze tet tudomősul veszi és a lehető­ség határain belül szolgá'js. AÍ újkígyós—kétegyházi ut meáépi­tése ennek a politikának legfon­tosabb feladata és biztosra vesz­siü t, hogy a megva'ósiiősára évek óta meg-megismétlődő Uérate'-t a közel jövőben most már testet is öltenek. Az 0 , szállodája BUDAPESTEN, a főváros szivében újonnan megnyílt Corvin-szálloda Családi szálló mind;n ké.iyelcmmíl berendezve. Központi füles, hideg, me­leg folyóvíz a szobákbai. Arak:i szoba 3, két ágya? tiobi 6 P-tfti. Közvetlenül a Nemzeti Színháznál, a Ncpszinház­ucca sarkán: VIII , Csokonay-ucca 14 Törött tojás állandóan kapható SCHNEIDER baromfitelepen, Erzsét^fhely JTli tőr (ént régen? 1907 február 17. A Békés­megyei Gazdasági Egyesület választmányi ülésén Beliczey Géza elnök bejelentette, hogy a Gazdasági Egyesület által mep­állap tott feltélelek alapján csak igen szórványosan kötnek szer­ződéseket a mezőgazdaság; I munkások és ha a ncgy ur& ' dalmak ellátták már magadat } aratókkal, azért a gazdaközön ségnek egyrésze még mimig veszélyben forog, Nm hiszi, hogy a gazdák közölt bárki is megszegte volnu a megállapo dást és értheféüen előtte a gaz­dasági munkások tartózkodása. — Ar békéscsabai Ipartestület közgyűlésén az elnök sajnálat­tal jelentette ki, hogy az elmúlt évi kedvezőtlen gazdasági vi­ízonyok meghiúsították az ipari üzemek fellendülését. — Békés­megye felirattal fordult a képvi­selőházba a prog/erszio adó be­hozatala érdekében. — Futó Zoltán református lelkész elnök­letével lelkes közgyűlésen meg­alakult a református egyház. február 14 A közigaz JÉHKISÍ bizottság ülésén M.kler Sándor tanfelügyelő bejelentet te, hogy ha a békési községi isko'.ák két napon belül nem kapnak szenet, kénytelenek a tanítást beszüntetni. A békés! iskolaszék elnöke kérte ezzel kapcsolatban, hogy engedjék meg az iskolaépület körüli akác­fák kivágását és eltüzelését. A közigazgatási bizottság döntése: a tanfelügyelőre bízza, hogy belátása szerint intézkedjék . . . — A gőzfürdő ügye tovább is kisért.Francsek István, bármeny­nyire is jelentős kedvezménye­ket kapott a várostól, nem haj­landó tovább vezetni üzemét, öregségére hivatkozik s az egész intézményt a városnak ajánlja fel bérleményként. — Karácson András békési reformátust lel­kész hazautazott a harciérről, hogy a mult év juliusban tör­tént megválasztása után beik tathassák. — Az alispán leirat­ban közölte a községgel, hogy irják össze az összes háborús károkat, az állam vá'hlkozott azok megtérítésére. 1927 február 14 Kél órával meghosszabbították a postacso mag felvételi idejét Békéscsa­bán. A kölcsön hovaforditása szerepelt a városi kép iselőtes iület közgyűlésén. Meglehetősen komoly formában szóba került a városháza kibővítésének ügye, valamint a piacelhelyezés és az üzletbérek problémája i i. — Békésmegye törvényhatóaágá nak közgyűlésén foglalkoztak Dobozmegyer községnek Békéi­aabához való csatolásával s végül Gjula mellett döntöttek — U inepélyes keretek között megalakult a „Cfaba" cserkész csapat. — Az evangelikus nő­egu'et s'ma lefolyású év! köz­gyűlést tartott. — Nememé M. Mária a kiváló pedagógusnő a „Modern irányú pedagógiai szel­lemről" tartott előadást a bé késcsabai iskolákban. — A Bé­késcsabai Nőegylet évi közgyű­lésén a tagok érthetetlen közö­nyét hangoztatta az elnök. — A tűzoltóparancsnok olyan in tézkedést foganatosított, hogy a harangkongatást szüntessék be.

Next

/
Thumbnails
Contents