Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) január-március • 1-71. szám

1937-02-12 / 34. szám

Ára 159 fillér KÖZLÖNY ékésosab3 f 1937 február 12. péntek 84. éwfolyam 34, szám Pavillon épül a cserkészligetben, a korcsolyapálya mellett (A B. K. tudósitója jelenti.) A cserkész helyi bizottság a jövő hét elején ösazeiil, hogy letárgyalja a folyó ügyeket és egy érdekes terv megval08ilé8ától tanácsi-oz­2ék. A cserkészligetben létesített tavon, amelyet a télen korcsolya­pályának használtak fel, az idén elég szép forgalom voll, úgyhogy mintegy 300 psngő tisztén megma­radt. Most a korcsolyázóélet to­vábbfejlesztése érdekében a ló partjón pavillont akarnak építtetni, amelyben melegedő, büffé, öltöző­helyiség stb. lenne, elől kis te­rasszal. A rendelkezésre álló pénz nem elegendő, a hiányt gyűjtéssel akarják pótolni s fel fogják kérni az építkezési anyagokat szállító vállalatokat, hogy természetben já­ruljanak hozzá a városliget közvet­lenebbé tételéhez. A vívással szemben mutatkozó közönyről beszéltek a CsabaVE közgyűlésén (A B. K. tudósitója jelenti.) A „Csaba" Vi\ó Egyiet tegnap este tartotta évi közgyűlését a Ke­reskedelmi Csarnokban. A közgyű­lésen Bel.czey Miklós elnök üd­vözölte a megjelenteket, majd megnyitójában sajnálattal hangsú­lyozta, hogy Békéscsabán megle­hetősen nagy közöny észlelhető a legklasszikusabb sportággal, a vívással szemben. Kérdezte: váj­jon hol van a hiba, amiért olyan kicsi az érdeklődés? Végül azon­ban ama reményének adott ki­fejezést, hogy az érdeklődes a jö­vőben megélénkül. Kiss György dr. főtitkári jelentése után Pancratz József k ereskedelmi iskolai igazgatói tiszteletbeli tag­nak választották meg, majd Hol­lánder Lipót dr. érdemeit jegyző­könyvileg örökitették meg és fel­állással tisztelegtek az elhunyt emlékének. Heller K. Iván klubkapilány je­lentése után a közgyűlés megadta a tisztikarnak a felmentvényt és Barabás Jenő dr.-t bizta meg a választás vezetésével. A válasz­tás során a tisztikar a következő­képpen alakult: Elnök: Beliczey Miklós. Térselnök; Ba­rabés Jenő dr., Bohn József, Hein Ferenc, Hudi József. Meskó Béla, Rusz Jenő, Ur­foán Gáspár béró. Ügyv. elnök: Szemek Oszkár dr. Alelnök: Goldberger István, Weincheim György gróf. Főtitkár; Kiss György dr. Titkér: Bánó József. Ügyész: Weisz István dr. Klubkapitány: Heller K. Iván. Főpénztáros: Singer Béla. Pénztáros; Gergely István. Jegyző: Szabó László dr., Matulay Sándor. Ellenőr: Karácsonyi La­jos, Stern Ferenc. Orvos: Lóránt Lajos dr., Aradszky György dr. Százezer pengő kölcsönt kap a város a vágóhíd és hűtőház céljaira a földmivelésügyi minisztertől Kozma lüiklós Szombathelyen nagy beszédben ismertette lemondásának körülményeit „Szolgálni kivánom a párt egységét s ezt jobban ugy szolgálhatom, ha elmegyek 1 1 várja tőlem, hogy lemondásom okairól magyarázatot adjak. Gömbös Gyula bizalma most kétéve hívott a belügyminiszteri székbe. Miniszteri tárcára sem korábban, sem akkor nem vágy­tam, de Gömbös Gyula és ba­rátaim, köztük Eckhardt Tibor is, hangsúlyozták, hogy a bel ügyi tárcát közérdekből köteles­ségem elvállalni. A Gömbös kormány akkor uj választásokra készült és Eck­hardlnak annyiban volt külön véleménye, hogy a belügyi tár­cát ceak a választások után vállaljam, mert a fennálló vá­lasztási rendszer mellett a bel­ügyminiszternek, bárki legyen az, olyan politikai tehertételt kell magéra vennie, amely politikai helyzetét erősen meg fogja ron­tani. Eckhardt felfogásának az én egyéni szempontomból sok igaza volt, Gömbös Gyula azonban a közérdekre való hivatkozással aionnalra hivolt s én az ő kí­vánságának teltem elegei s tény­leg előrelátható egyéni vonat­kozású következmények állás­foglalásomban nem befolyásol­tak. (A B. K. tudósitója jelenti.) Kozma Miklós volt belügyminiszter tegnap Szombathelyen nagy be­szédben indckolta me« lemondó sót. Előzőleg délben Oatffy Lajos főispán ebédet adott liszteletére Délután a véros díszpolgári okle­velének átvétele alkalmából a köz­gyűlési terem zsufolésig megtelt. Lelkes éljenzés és taps döbörgStt, amikor Kozma Miklóía Ostffy Lajos főispán és Újvári Ede polgármester közölt elfoglalta az elnöki széket. A polgármester üdvözlő szavai után Kozma Miklós mondott be­széde*. Este hét órakor a Kultúrpa­lotában búcsúzott el Kozma Miklós volt választóitól. A hallgatóság nagy számban gyűlt egybe s igen melegen ünnepelte Kozma Miklóst. Az egy órás beszéd alalt többször szakitoUók félbe a szónokot tet­széskifejezésekkel és tapssal. A beszéd végén a lelkesedés perce­kig tartó tapsban jutott kifejezésre. Kozma Miklós titkos tanácsos, v. belügyminiszter, beszédaben töb­bek között a következőket mon­dotta : Ugy látom, hogy Szombat­hely választókerületének közön­sége, de az egész ország is el­Nem lehet félmegállapodások alapján választási harcba indulni Eckhardtnakszemélyemet érin­tő igazságéval szemben nekem is volt egy tárgyi igazságom, aminek akkor kifejezést ia ad­tam és amit sajnos a későbbi idők igazoltak. Ez az igazság a választásokra vonatkozó Göm­bös-Eckhardt-féle megbeszélé­sekkel volt kapcsolatos és ab­ból áll, hogy nem lehet határo­zott paktum nélkül, alig körvo naiazott félmegállapodások alap ján, a barátság jegyében válasz­tási harcba indulni. Már padig ez történt. A választás bizonyos­számú kerületre az erőviszonyok alapján felállított átlagos becs­léssel indult meg, ami Gömbös szemében 20- 25, Eckhardtéban 50—60 kisgazda kerületet jelent­hetett. Ebből csak összeütközés és baj származhatott és szár­mazott is. Hogy a választási rendszer rossz, az nem volt titok senki előtt, nem volt titok Eckhardt előtt sem, aki a leghatározot­tabban hajlandó volt ennek is­meretében uj választásokba be­lemenni. Da az is bizonyos, hogy Eckhardt Gömbös elleni támadásainak egyik fő oka a választásra vonatkozó félmeg­állapodások eredményéDen ke­resendő. A választások politi­kailag rém azzal az eredmény­nyel végződtek, hogy a kis­gazdapárt engem brutálisnak, péríoshodónak tart, viszontakad­tak elegen, akik gyengeséggel vádoltak. Iiyen körülmények kö­zött a választások révén kiala­kult számomra, mint belügymi­niszterre az előrelátott, de elke­rülhetetlen elsőszámú politikai tehertétel. Rövidesen bekövet­kezett a második is. A választásokat követő ősz­szel parlamentben és sajtóban támadások indultak meg a Göm­bös-kormány ellen két jelszóval: az egyik az alkotmányvédelem szükségének jegyében, a másik a pártszervezés kérdéseit és esz­közeit támadta. Parlamentben és azon kivül egyaránt védtem a kormány és a párt politikáját, de hogy ezt nyomatékkal és meggyőződéssel tehessem, nem védhettem a párton belül azo­kat a szervezési hibákat, ame­lyeknek káros voltáról mhgam is meg voltam győződve s ame­lyek véleményem szerint jogos támadási felületet nyújtottak. Tavaly nyáron, amikor Göm­bös Gyula betegségének remény­telen volta mér nem maradha­tott titok, minden komoly köz­életi tényezőnek az volt a fel­fogása, hogy meg kell keresni a sima és nyugodt politikai meg­oldás útját, ami csak az lehe­tett, hogy minden mértékadó té­nyező egy személyben egyezzen meg. A kombinációk csak Da­rányi Kálmá i személye körül állapodhattak meg, hiszen ő mór kétszer is miniszterelnök helyet­tes volt s az egész politikai helyzet ugy alakult, hogy másra nem is lehetett gondolni. A nyár folyamán jelent meg a gyüléstilalmi rendelet. Ezért engem illet a felelősség és ez­ért vállalom is a felelősséget azzal, hogy hasonló helyzetben ugyanazt tenném. 1936 nyarán ugyanis a közélet nyugtaianségi jeleket mutatott, általános ide­geskedés uralkodott, a kormány élén helyettes miniszterelnök ál­lott, akinek kezei emberi és po­litikai momentumok által egy­aránt köive voltak. A helyzetet ugy ítéltem meg, hogy az adott körülmények között minden gyü­iés, vagy felvonulás, amely éles agitécióval jár, jöjjön az bármi­lyen párttól, bomlasztó lehető­ségeknek szánt alá. A gyülésti­lalmi rendelet kiadására egye­dül ez a szempont vezetett. II legodiozusabb szerepet is vállaltam Számos bizonyítékát adtam annak, amikor egyéni politikai szempontjaimmal nem törődve, a legodiozusabb szerepet is vál­laltam, hogy arra közérdekből szükség volt. A gyüléstilalmi rendelet sem volt alkalmas nép­szerűség keresésére s ami a ren­deletet illeti, az elmúlt 15 esz­tendőből számos hasonló rende­letet tudnék elsorolni, amelyek közül egyet sem ítéltek meg ugy, mintahogy ezt a kisgazda pórt tette. Bárhogy is volt, a gyüléstilalmi intézkedés meg­hozta számomra a harmadik politikai tehertételt. Három ilyen politikai teherté­teltől terhelve aDarányi kormány megalakulása előtt meg volt ben-

Next

/
Thumbnails
Contents