Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) január-március • 1-71. szám

1937-02-11 / 33. szám

Ára 155 fillér ESESHEBTEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1137 február II. csütörtök 64. évfolyam 33. szám 1 felelőtlen izgatás, a mezőgazdasági munkások bére, a tisztviselői fizetések kérdése a közigazgatási bizettság tárgysorozatán Még a pénzügyigazgató sem tud az adódzsungelben fiákat. A napszámosbérek bizony eléggé alacsonyak, de ha a konvenciós cseléd be tudja osztani járandóságét, fizetése felér a kistisztviselőével. A pódiumról elhangzó beszédek olyan hatást keltenek, hogy „ha állati sorban vagy, nem érdemes dolgozni". Márky Barna dr. alispán válaszolt a két felszólalásra. Általában — mondotta — politikai hatóságnek tertják az a'ispánt. pedig a pártok szervezkedésének ellenőrzése nem tartozik hatáskörébe. Éppen azért van a minisztérium által kinevezett főispán, hogy ezekkel a kérdésekkel foglalkozzék. Az ö figyelme kiterjed a nyilas keresztesek dolgaira Í8, ellenük különben rengeteg panasz érkezik a vármegyéhez. A békési (A B. K. tudósitója jelenti.) A vármegye közigazgatási bizottsága szerdán délelőtt tartotta rendes havi ülését Márky Barna dr. alispán elnökletével. Az alispáni jelentés felolvasása u'én elsőnek Telegdy Lajos dr. szólalt fel. A megyében is — mondotta — felütötte fejét az a társa* datmi vagy talán politikai mozgalom, amelyet nyilaskeresztesnek neveznek. Legutóbb e párt hivei Békésen nagygyűlést tartottak. A gyoreirói jegyzetekből tárgyilagosan meg lehel, meg kell állapítani, hogy ez alkalommel oly felfokozott igényeket tártak a tömegek elé, amelyeket egy nagyon gazdag állam sem tudna kielégíteni. Mostanában mindenütt, a sajtóban is, sokat foglalkoznak a mezőgazdasági munkásság kereseti viszonyaival. Ez volt az az ugródeszka, amelyet a gyűlésen felhasználtak. Ma, amikor minden hangulatkeltésre történik és a munkásnak anynyira fejébe verték, hogy a helyzeten változtatni kell, szükségesnek vélem ennek a propagandának telje 8 figyelemmel kisérését. — A tisztviselők teljesitik kötelességüket az ellenőrzés terén, ha egyáltalán ezt a mozgalmat ellen lebet őrizni. Kétségtelen: a helyzet az, hogy a közigazgatás vezetői százszor inkább le vannak kötve az Íróasztalhoz,mint hogyellenőrizni tudjanak. Pedig az utóbbi feladat ma szinte fontosabb a másiknál. Fel kell tenni a kérdéít, var.-e elegendő tisztviselő ahhoz, hogy a vezetők tudják teljesíteni kötelességüket. Jelenleg már öt keresztet ismerünk Magyarországon, ezt a szót pedig : „keresztény", minden egyes ember másként érti. Hogy az életben hogyan néz ez ki, arról keserves tapasztalataink vannak. Éppen az adott helyzetből kifolyólag kell hangsúlyoznunk, hogy a munkás tömegek kielégítésével a kormány foglalkozzék a lehetőség határán belül. Me, akik bal- és jobboldali eszmékkel izgatnak, elfeledkeznek arról, hogy ellenségektől körülvett szegény nemzet vagyunk, igy az izgatásnak sokkal Bzomorubb következményei lehetnek, mint egy nagy országnál. A drágaságot a köztisztviselők érzik elsősorban Ezután crról beszélt, hogy a tisztviselőosztály el fog adósodni, le fog rongyolódni, ha a drágaság tovább is ily mértékben tart. Rossz politika az, amely hagyja szembehelyezkedni a munkást a földbirtokossal. A kisgazdán be lehet hajtani az adót, nem tudja letagadni, mint más osztályok. Az állam minden terhet kezd a községekre, vőrosokra hárítani. Az adózási rendszer oly komplikált, hogy talán maga a pénzügyigazgató sincs tisztában vele, nem ismeri minden paragrafusát. (Derültség.) Indítványozza, hogy írjon fel a bizottság az adózás enyhítéséért s egyszerűsítéséért. A lisztforgalmi adót el kellene törölni. A miniszterelnök hetekkel ezelőtt kijelentette, hogy a késedelmi kamatot le fogják szállítani hat százalékra, de az erre vonatkozó rendelet még nem jelent meg, viszont a harminchórmas bizottság súlyosbító I intézkedései huszonnégy óra alatt hatályba lépnek. Hozzon megkönnyítő rendeleteket is gyorsan a kormány, hogy támogatására legyenek tárgyi érvek. Kitért végül a titkos választójog bevezetésének problémájára, amit a maga részéről szükségesnek tari, mert becsületes magyar emberrel szemben megválasztottak olyan valakit, aki még a nevét sem tudta. A képviselők egyrészének kerületükben nincs igazi gyökere, nem törődnek megfelelően a kisemberek ügyes-bajos dolgaival. Csizmadia András országgyűlési képviselő szólalt fel ezután. Ugyancsak megállapította, hogy a propagandagyülések igen sok kárt okoznak a mezőgazdasági munkások között. Mindenütt működnek a bérmegállapitó bizottságok, de szüntessék is meg az anomőA munkáskérdésre rótérve, az alispán megállapította, hogy a nepszámbérek emelésének esetleges következménye az lehet i a gazda a létszámot fogja majd redukálni. Háromféle munkásréteget ismer. Az egyik : minden alkalmat megragad, amikor arról van szó, hogy dolgozni lehet, a másik : már kissé válogatósabb, a harmadik i segélyért járja folytonosan a hivatalokat, kielégíteni őket soha nem lehet, viszont az agitátációra tág talaj van közöttük 8 ezek az emberek annak hisznek, aki a legmagasabb hordó tetejére áll. Az alispáni jelentés tudomásulvétele után a bizottság ugy határozott, hogy küldessék felirat a kormányhoz az adórendszer könynyitése érdekében. Röthler István dr. vármegyei tisztifőorvos jelentette, hogy a mult hónapban a légzőszervek hurutos megbetegedése fordult elő leggyakrabban. A fertőző megbetegedések száma 136 volt a decemberi 346-lal szemben. Születtek összesen 562 (505) en, meghaltak 398 (374)-en, a természetes szaporodős 104 (131) volt. A közigazgatási bizottság Telegdy Lajos dr. indítványára hozzájárult ahhoz, hogy feliratban kérgyüiésen elhangiolt beszédek tartalmát ismeri, megvan erről a maga véleménye, de ezt az alispóni székbői semmiesetre sem hangoztathatja. A főszolgabírók muntéja rengeteg. Embeifelelli feladat ellenőrizni a gombemódra szaporodó mozgalmakat. Tudja, hogy ez a helyzet, de segíteni nem képes. Mig egyrészről kötelezik a főszolgabírókat a politikai mozgalom megfigyelésére, máarlszt a normőlstátuiz a létszámot illetőleg síigoru kereteket állapit meg. — Nekünk, békésmegyeieknek — folytatta ezután — semmi okunk arra, hogy a gazdasági termények megdrágulása ellen szót emeljünk, hiszen iparunk jóformán egyáltalán nincs, agrárvármegye vagyunk. Ellenkezőleg, őszintén örülök, hogy ez a nagy társadalmi réteg végre meg tudja találni számításét. A közigazgatási tisztviselőknek az az őllőspontja, hogy amikor éveken keresztül valórággal irigyelték őket, általam kijelentik: nem akarnak fizetésemelést kérni. Annak ellenére, hogy most a tisztviselők helyzete nem kedvező, eladósodás előtt áilanak; segíteni azonban, sajnos, nem áll módunkban. Ha a mezőgazdaság helyzete tartósan javulni fog, az agrárlakosság lesz az, aki a fizetésemelést proponálja. harmadik réteg jék a kormőnyt: emelje fel a szegénybelegek ingyenes ápolására fordilott összeget. Elek Lajos dr. pénzügyigazgató elsősorban a mult évi végleges adatokat terjesztette a bizottsőg elé. Az 1936. évi helyesbített előirős állami adóban 5.953.525 pengő, befizetlek 6005.365 pengőt, az évi előírás 104 százalékát, ami 215 000 pengővel haladja meg az 1935. évi eredményt. Az 1936-ra áthozott 4.672.002 pengő hátralék 1937 re 4 457.124 pengővel csökkent, mely összeg az egész évi előírás 77 százalékát teszi ki. A folyó évi előirós mult évi alapon 5.664.306 pengő. A vagyonvóltsőg földek birtokosainak hátraléka 2 248.830 pengő, ami 208.000 pengő emelkedést mutat, mert a juttatóttak a 387.602 pengő előírással szemben 184002 pengőt fizetlek, bár ez 60.457 pengővel több, mint az 1935. évi befizetés. Elek Lajos dr. ezek ütőn közölte, hogy elérkezett az idő, amikor a vagyonvőltsőg-földek hátralékos tulajdonosait kénytelen lesz kimozdilatni. Tisztában van azzal, hogy ez 8zociőlis szempontból mit jelent, hiszen több mint ezer kisegzisztencia érdekelt a kérdésben, éppen ezért mielőtt a kimozditős megtörténne, propagandát indit a