Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) január-március • 1-71. szám
1937-02-04 / 27. szám
^ékésesaba, 1937 Én 4. csütörtök 64. évfolyam 27. szám a cime annak a nyilaskeresztes folyóiratnak, amelynek második szóma a napokban jeleni meg. (Megjelenik évente tízszer, felelős kiadó: Zahorán Pál, felelős szerkesztő: Pataky Lajos. Kapható a „Körösvidék" és az Ág. H. Ev. Egyházi könyvkereskedésekben.) A hang, amelyeteza nyomdatermék megüt, lehetetlenné teszi számunkra, hogy tertalmával foglalkozzunk, azon felül, hogy megjelenésének tényét megállepitjuk. Minden további nélkül keresztül is néznénk rajta, ha nem volna benne egy névsor, amely perancsoló erővel követeli, hogy megálljunk mellette, a legteljesebb nyilvánosság elé vigyük és a közvélemény áttolunk képviselt része nevében hozzófüzzük kérdéseinket. A névsor előtt Gazdasági antiszemitizmust l cimmel cikk van, amely igy fejeződik be: „...a legkevesebb, emii a zsidóság világuralmi tébolya ellen tehetsz az, hogy zsidónak nem adsz egy fillért sem 1". mig utóna a keresztény társadalomhoz intézett felhívás, hogy keresztény a pénzét csak keresztényhez vigye. A névsor maga pedig, többek között, a békéscsabai keresztény ügyvédek és orvosok neveit tartalmazza. Meg kell állnunk e mellett a névsor mellett és fel kell lennünk a kérdést, világosan, félre nem ért hetően és határozottan i a benne szereplő ügyvédek és orvosok tudtával és beleegyezésével készült-e, vagy pedig a békéscsabai keresztény vallású ügyvédeket és orvosokét megkérdezésük és hozzájárulásuk nélkül iktatták be a szerkesztők a folyóirat közleményébe, vállalván jogtalan gestiójukért a várható megtorlást? Nem tudjuk elképzelni, hogy a listán szereplő ügyvédek és orvosok a lap ismeretében adták volna hozzájárulásukat neveik közléséhez. Nem csak ezért, mert tudomásunk szerint b kamarák részéről fegyelmi eljárást von maga ütőn minden reklámot célzó hirdetés, hanem azért is, mert a névsorban való szereplés félremagyarázhatatlenul azt jelenti, hogy az ott szereplő név gazdája azonosítja magát a lap tartalmával. Ez a tartalom pedig, azonfelül, hogy jóformán első betűjétől az utolsóig büntetendő cselekmény tényálladékét valósítja meg, hazug, nemtelen és ocsmány rágalmakkal illeti a listán szerep.ő doktor urak kollegáit, akik közül pedig nem eggyel a kartársi viszonyon túlmenő társadalmi és baráti érintkezést tartanak fenn. Ha pedig tudtuk és beleegyezésük nélkül kerültek a listára, meg kell találniok a módjót, hogy elégtételt vehessenek maguknak. Mi mindeneseire feltettük a kérdést. O'yan társadalmi erők kényszeriteltek erre, amelyek elől kitérni nem állott módunkban. Megjelentek a kormányzói kéziratok Kozma belügyminiszter felmentéséről (A B. K. tudósitója jelenti.) A hivatalos lap csütörtök reggeli száma a következő kormányzói kéziratokat közli: I. A m. kir. miniszterelnök előterjesztésére vitéz leveldi Kozma Miklóst, m. kir. titkos tanácsost, m. kir. belügyminisztert ezen állásától saját kérelmére felmentem és a belügyminisztérium ideiglenes vezetésével Darányi Kólmőn titkos tanácsost, m. kir. miniszterelnököt megbízom. Horthy 8. k. Darányi 8. k. II. Kedv«s dr. Darányi 1 Előterjesztésére Önt e m. kir. belügyminirz térium ideiglenes vezetésével megbízom. Horthy 8. k. Darányi s. k. III. Kedves vitéz Kozmái Őszinte sajnálattal vettem azt az előterjesztett elhatározását, hogy a belügyminiszteri állástól való felmentését kérte. Kérelmére s a m. kir. miniszterelnök előterjesztésére belügyminiszteri ólláiá'ól legmelegebb köszönetem kifejezése mellett felmentem. Hogy a súlyos helyzetben a közélet terén hosszú időn át szerzett tapasztalatéit a heza javára továbbra is értékesítse, a m. kir. miniszterelnök előterjesztésére, a belügyminisztériumi élén fáradhatatlan buzgalommal, önzetlen odaadással és körültekintő energiával kifejtett igen értékes, kiváló szolgálatai ujabb elismeréséül, a magyér országgyűlés felsőházának tagjává életfogytiglenig kinevezem. Horthy 8. k. Darányi s. k. Átszervezik a mezőgazdasági szakiskolákat Vérosi árvaház és szegényház a békéscsabai iskola felszabaduló épületeiben — Nyolcvanhárom hold földterületet is visszakap a város (A B. K. tudósitója jelenti.) Karácsonyi számunkban Jánossy Gyula polgármester részletes tájékoztatót edott erról, hogy milyen feladatok várnak megoldásra Békéscsabán az 1937. évben. Ezek közül egyik legfontosabb a kórház fertőző pavillonja és a szegényház kibővítésének kérdése. Megemlítette a polgármesteri nyilatkozat azt is, hogy a szegényház áttelepítése is sorrakerülhet és mint uj helyiség elsősorben a mezőgezdasógi szakiskola valamelyik felszabaduló épülete jöhet számításba. Lehetséges, hogy ezekről a kérdésekről tárgyal mBjd a város februári közgyűlése is. A helyzet az, hogy a földmivelésügyi minisztérium mőr hosszú évek óta foglalkozik a mezőgazdasági szakiskolák átszervezésével. Eddig ezekben az iskolákban a tanítás tiz hónapon keresztül folyt, éppúgy mint másutt s ezt a gazdák körében bizonyos ellenszenvvel nézték. Az volt az álláspont, hogy az iskola két éven keresztül teljesen elvonja a fiatal gazdát a birtoktól 8 emiatt inkább nem járetták fiaikat ezok, ekik nem akartok pótlásképpen bérest fogadni. A minisztérium most olymódon akarja a két ellentétes álláspontot összeegyeztetni, hogy az állandó helyett téli mezőgazdasági szekiskoláket szerve?, amelyekben a tanítás — kizárólag elmélet — noven bértől március végéig tart, inig a másik hét hónapban o fiatal gazda otthon dolgozhat s tanáréinak kötelességük lesz ez idő alatt legalább kétezer meglátogatni minden növendéket kint a birtokon, hogy hasznos tanócsokkal elláthassák őket. Ilyen átszervezést vettek most tervbe e békéscsabai mezőgazdasági szakiskolánál is. Az átszervezés legfontosabb következménye, hogy az eddig elméleti és gyakorlati tanítás az iskola területén csak elméletivé zsugorodik össze s ilyenformán azok az épületek és területek, amelyek eddig a gazdaság szolgálatában álltak, most felszabadulnak. Nem lesz szüksége az iskolának a cselédlakásra (hat szoba, konyha, kamre), az ezzel kapcsolatos mosóhelyiségre és tejhőzra s az ezekhez tartozó fáskamrákra és sertésólakra. Rendelkezésre fog állni továbbá a szervasmarha- és sertésistálló, a magtár (a lóistállóval és gépazinnel), de függő kérdés még az egyik tanári lakás is, amely kivül eiik ez iskola birtokában maradó területen. Visszeszármaztatnak ezenkívül a város részére a 91 holdnyi területből 83 at, nyolc hold maradna meg a téli mezőgezdasági szakiskola továbbra is igénybeveendő épületei, udvera és környezete részére. Mindennek ellenében a minisztérium óhaja ez lenne, hogy a város létesítsen egy 4500 pengős alapítványt ez iskolánál amo szegénysorsu tanulók javára, akiknek a bennlakás diját részben vagy egészben elengedik. A képviselőtestületnek arról kell hetérozniR, teljesili-e a minisztérium kívánságait s ha igen, mi történjék a felszabaduló épületekkel és területekkel. Az épületeket illetőleg minden esetre döntő szempont, hogy a kórházi fertőző pavillon kibővítése megtörténik-e, illetőleg lesz-e elég pénz rá, vagy sem. Ha ugy adódnék, hogy a pavillon átépítés elmered, akkor alkalmasint a szegényházba telepitik át a ragályos betegeket és a szegények az árvákkal együtt a mezőgazdasági szakiskola valamelyik épületébe kerülnek. A kérdés mostmár — s e tekintetben a mérnöki hivatal játszik döntő szerepet —, hogy mi kerül kevesebbe: a fertőző pavillon kibővítése, vagy a mezőgazdasági szakiskola egyik helyiségének átalakítása szegényház céljaira. Ha a szegényház kikerül a repülőhid melié 8 ugyanolt megnyílik Urszinyi Dazsőné hagyatékából az órveotthon is, morad ottan még épület elég, egyelőre kérdés, hogy fogják valamennyit hasznosítani. Mielőtt a nagy átrendezésre sor kerül, a mezőgazdasági szakiskola kérni fogja a földmivelésügyi minisztériumot, hogy építtesse ét a megmaradó épületeket (tantermek, lakószobák), mert azok mostani óllapotukban részben vizenyős falúak, részben befogadóképességük nem megfelelő s emellett nincs az iskolának megfelelő anyagazertára. A másik kérdés : mi történjék a felszabaduló nyolcvanhárom hold földterülettel ? Két terv vetődött eddig fel erre vonatkozólag. Az egyik szerint ligetet kellene ott létesíteni az erzsébethelyiek részére ; ez az elgondolás nem nyerte meg a szakértők tetszését, mert — mint