Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) január-március • 1-71. szám

1937-02-04 / 27. szám

^ékésesaba, 1937 Én 4. csütörtök 64. évfolyam 27. szám a cime annak a nyilaskeresztes fo­lyóiratnak, amelynek második szó­ma a napokban jeleni meg. (Meg­jelenik évente tízszer, felelős kiadó: Zahorán Pál, felelős szerkesztő: Pataky Lajos. Kapható a „Körös­vidék" és az Ág. H. Ev. Egyházi könyvkereskedésekben.) A hang, amelyeteza nyomdatermék megüt, lehetetlenné teszi számunkra, hogy tertalmával foglalkozzunk, azon felül, hogy megjelenésének tényét megállepitjuk. Minden további nél­kül keresztül is néznénk rajta, ha nem volna benne egy névsor, amely perancsoló erővel követeli, hogy megálljunk mellette, a legtel­jesebb nyilvánosság elé vigyük és a közvélemény áttolunk képviselt ré­sze nevében hozzófüzzük kérdé­seinket. A névsor előtt Gazdasági anti­szemitizmust l cimmel cikk van, amely igy fejeződik be: „...a leg­kevesebb, emii a zsidóság világ­uralmi tébolya ellen tehetsz az, hogy zsidónak nem adsz egy fillért sem 1". mig utóna a keresztény társadalomhoz intézett felhívás, hogy keresztény a pénzét csak ke­resztényhez vigye. A névsor maga pedig, többek között, a békéscsabai keresztény ügyvédek és orvosok neveit tartalmazza. Meg kell állnunk e mellett a névsor mellett és fel kell lennünk a kérdést, világosan, félre nem ért hetően és határozottan i a benne szereplő ügyvédek és orvosok tud­tával és beleegyezésével készült-e, vagy pedig a békéscsabai keresz­tény vallású ügyvédeket és orvo­sokét megkérdezésük és hozzájá­rulásuk nélkül iktatták be a szer­kesztők a folyóirat közleményébe, vállalván jogtalan gestiójukért a várható megtorlást? Nem tudjuk elképzelni, hogy a listán szereplő ügyvédek és orvo­sok a lap ismeretében adták volna hozzájárulásukat neveik közlésé­hez. Nem csak ezért, mert tudo­másunk szerint b kamarák részé­ről fegyelmi eljárást von maga ütőn minden reklámot célzó hir­detés, hanem azért is, mert a név­sorban való szereplés félremagya­rázhatatlenul azt jelenti, hogy az ott szereplő név gazdája azono­sítja magát a lap tartalmával. Ez a tartalom pedig, azonfelül, hogy jóformán első betűjétől az utolsóig büntetendő cselekmény tényálla­dékét valósítja meg, hazug, nem­telen és ocsmány rágalmakkal il­leti a listán szerep.ő doktor urak kollegáit, akik közül pedig nem eggyel a kartársi viszonyon túl­menő társadalmi és baráti érint­kezést tartanak fenn. Ha pedig tudtuk és beleegyezé­sük nélkül kerültek a listára, meg kell találniok a módjót, hogy elég­tételt vehessenek maguknak. Mi mindeneseire feltettük a kér­dést. O'yan társadalmi erők kény­szeriteltek erre, amelyek elől ki­térni nem állott módunkban. Megjelentek a kormányzói kéziratok Kozma belügyminiszter felmentéséről (A B. K. tudósitója jelenti.) A hivatalos lap csütörtök reggeli száma a következő kormányzói kéziratokat közli: I. A m. kir. miniszterelnök előter­jesztésére vitéz leveldi Kozma Miklóst, m. kir. titkos tanácsost, m. kir. belügyminisztert ezen ál­lásától saját kérelmére felmentem és a belügyminisztérium ideiglenes vezetésével Darányi Kólmőn tit­kos tanácsost, m. kir. miniszter­elnököt megbízom. Horthy 8. k. Darányi 8. k. II. Kedv«s dr. Darányi 1 Előterjesz­tésére Önt e m. kir. belügyminirz térium ideiglenes vezetésével meg­bízom. Horthy 8. k. Darányi s. k. III. Kedves vitéz Kozmái Őszinte sajnálattal vettem azt az előter­jesztett elhatározását, hogy a bel­ügyminiszteri állástól való felmen­tését kérte. Kérelmére s a m. kir. miniszterelnök előterjesztésére bel­ügyminiszteri ólláiá'ól legmelegebb köszönetem kifejezése mellett fel­mentem. Hogy a súlyos helyzet­ben a közélet terén hosszú időn át szerzett tapasztalatéit a heza javára továbbra is értékesítse, a m. kir. miniszterelnök előterjesz­tésére, a belügyminisztériumi élén fáradhatatlan buzgalommal, ön­zetlen odaadással és körültekintő energiával kifejtett igen értékes, ki­váló szolgálatai ujabb elismeréséül, a magyér országgyűlés felsőházá­nak tagjává életfogytiglenig kine­vezem. Horthy 8. k. Darányi s. k. Átszervezik a mező­gazdasági szakiskolákat Vérosi árvaház és szegényház a bé­késcsabai iskola felszabaduló épüle­teiben — Nyolcvanhárom hold föld­területet is visszakap a város (A B. K. tudósitója jelenti.) Karácsonyi számunkban Jánossy Gyula polgármester részletes tájé­koztatót edott erról, hogy milyen feladatok várnak megoldásra Bé­késcsabán az 1937. évben. Ezek közül egyik legfontosabb a kórház fertőző pavillonja és a szegényház kibővítésének kérdése. Megemlítette a polgár­mesteri nyilatkozat azt is, hogy a szegényház áttelepítése is sorra­kerülhet és mint uj helyiség első­sorben a mezőgezdasógi szakis­kola valamelyik felszabaduló épü­lete jöhet számításba. Lehetséges, hogy ezekről a kér­désekről tárgyal mBjd a város februári közgyűlése is. A helyzet az, hogy a földmivelésügyi minisz­térium mőr hosszú évek óta fog­lalkozik a mezőgazdasági szakis­kolák átszervezésével. Eddig ezek­ben az iskolákban a tanítás tiz hónapon keresztül folyt, éppúgy mint másutt s ezt a gazdák köré­ben bizonyos ellenszenvvel nézték. Az volt az álláspont, hogy az iskola két éven ke­resztül teljesen elvonja a fiatal gazdát a birtoktól 8 emiatt inkább nem járetták fiai­kat ezok, ekik nem akartok pótlás­képpen bérest fogadni. A minisz­térium most olymódon akarja a két ellentétes álláspontot össze­egyeztetni, hogy az állandó helyett téli mezőgazdasági szekiskoláket szerve?, amelyekben a tanítás — kizárólag elmélet — noven bértől március vé­géig tart, inig a másik hét hónapban o fiatal gazda otthon dolgozhat s tanáréi­nak kötelességük lesz ez idő alatt legalább kétezer meglátogatni min­den növendéket kint a birtokon, hogy hasznos tanócsokkal ellát­hassák őket. Ilyen átszervezést vet­tek most tervbe e békéscsabai mezőgazdasági szakiskolánál is. Az átszervezés legfontosabb kö­vetkezménye, hogy az eddig el­méleti és gyakorlati tanítás az is­kola területén csak elméletivé zsu­gorodik össze s ilyenformán azok az épületek és te­rületek, amelyek eddig a gazdaság szolgálatá­ban álltak, most felsza­badulnak. Nem lesz szüksége az iskolának a cselédlakásra (hat szoba, kony­ha, kamre), az ezzel kapcsolatos mosóhelyiségre és tejhőzra s az ezekhez tartozó fáskamrákra és sertésólakra. Rendelkezésre fog állni továbbá a szervasmarha- és sertésistálló, a magtár (a lóistál­lóval és gépazinnel), de függő kér­dés még az egyik tanári lakás is, amely kivül eiik ez iskola birto­kában maradó területen. Visszeszármaztatnak ezenkívül a város részére a 91 holdnyi te­rületből 83 at, nyolc hold maradna meg a téli mezőgezdasági szakis­kola továbbra is igénybeveendő épületei, udvera és környezete ré­szére. Mindennek ellenében a mi­nisztérium óhaja ez lenne, hogy a város létesítsen egy 4500 pengős alapítványt ez iskolánál amo szegénysorsu ta­nulók javára, akiknek a bennlakás diját részben vagy egészben elen­gedik. A képviselőtestületnek arról kell hetérozniR, teljesili-e a miniszté­rium kívánságait s ha igen, mi történjék a felszabaduló épületek­kel és területekkel. Az épületeket illetőleg minden esetre döntő szempont, hogy a kórházi fertőző pavillon kibővítése megtörténik-e, illetőleg lesz-e elég pénz rá, vagy sem. Ha ugy adód­nék, hogy a pavillon átépítés el­mered, akkor alkalmasint a sze­gényházba telepitik át a ragályos betegeket és a szegények az ár­vákkal együtt a mezőgazdasági szakiskola valamelyik épületébe kerülnek. A kérdés mostmár — s e tekintetben a mérnöki hivatal játszik döntő szerepet —, hogy mi kerül kevesebbe: a fertőző pavillon kibő­vítése, vagy a mezőgaz­dasági szakiskola egyik helyiségének átalakítása szegényház céljaira. Ha a szegényház kikerül a repü­lőhid melié 8 ugyanolt megnyílik Urszinyi Dazsőné hagyatékából az órveotthon is, morad ottan még épület elég, egyelőre kérdés, hogy fogják valamennyit hasznosítani. Mielőtt a nagy átrendezésre sor kerül, a mezőgazdasági szakiskola kérni fogja a földmivelésügyi mi­nisztériumot, hogy építtesse ét a megmaradó épületeket (tantermek, lakószobák), mert azok mostani óllapotukban részben vizenyős fa­lúak, részben befogadóképességük nem megfelelő s emellett nincs az iskolának megfelelő anyagazertára. A másik kérdés : mi történjék a felszabaduló nyolcvanhárom hold földterülettel ? Két terv vetődött eddig fel erre vonatkozólag. Az egyik szerint li­getet kellene ott létesíteni az er­zsébethelyiek részére ; ez az el­gondolás nem nyerte meg a szak­értők tetszését, mert — mint

Next

/
Thumbnails
Contents