Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) január-március • 1-71. szám

1937-01-31 / 25. szám

1937 január 20 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 PAÁLÜÓS RIPORTSOROZATA: FmntJémf Síhratt/jaMin^ néha, klasszikus színmüvekben, vagy modern vígjátékokban a színpadon is feldllltjúk a trónt: kis vidéki városokban festett vászonnal borítanak be összetákolt deszkalapokat — fi metropolisok hatalmas forgószinpaójain igazi a bársony és az aranyozás a baldachintartó oszlopokon és a milliós budgettel dolgozó filmvállalatok néha valódi trónt kölcsönöznek ki elnéptelenedett császári kastélyokból — fl színpadnak a trónnal vannak közvetlen kapcsolatai is: fílendelssohn nászindulója adta a muzsikát uralkodók nászához és a trónok fénye se volt sokszor más, mint hangulatvilágítás, amelyhez a sugarakat a színpadon reflektorok szolgáltatják . . . Amikor először elhatároztam, hogy profén kezekkel belenyúlok két ember életébe, elhatároztam egyben azt is, ho^y ennél a munkámnál soha, egy pillanatig sem érdekel az, ami: történelem ... Véres csatáknak, a harcokat követő békekötéseknek, dip'omí'ciai tárgyalásoknak, államférfiúi karrierek megszületésének és bukásának históriája érdekelje a történelem arra hivatott tudósait, akik levéltárak poros aktéi fölé görnyedve gyűjtik hangyaszorgalommal adataikat vaskos kötetek számára. A riporter célja egészen más: neki az életet kell meglátni, ő a szivek dobbanáséra ügye', akkor i*, ha e szivek fölött hadvezéri uniformis feszül és az uniformison rendjelek tömege között az aranygyapjú lefelé csüngő két boj'ja csillog. A riporier célja: aktákon át, amikben a ludósok a (örténelem végeláthatatlan útjait kutatják, embereket találni, embereket, akik szakasztett ugy gondolkoznak és élnek, mint a polgér, amikor lefekvés előtt gondterhelt arccal számolja meg lapos erszényének sovány tartalmát . .. A kérdés, amely engem izgatott, amikor jegyzeteimnek első mondatát vetettem pc pirra az Ischl felé száguldó gyorsvonat nyitott ablaka mellett, ez volt: vájjon találok e emberi vonásokra, emberi indulatokra és emberi szenvedélyekre abbén a barátságban, amelyik harmincegy esztendeig ötvenkét millió ember fejedelméhez láncolta Ohnet Va8gyérosának bécsi Claireiét. A kérdés, amely izgatott és amelyre az olvasók milliói száméra szeretnék most feleletet adni, nem volt se több, sa kevesebb, mint: kegyetlen kézzel széjjeltépve két embernek, egy asszonynak és egy férfinek meghitt barátságét betakaró fátyolt, rávilágítani ennek a barátságnak harmincegy esztendejére, ezt a barátságot sorok glédáiból összerótt fejezetekbe szorítani, a fejezeteknek címeket adni, címeket, amiket se Ferenc József, se Schratt Katalin nem tettek soha az életük regényének fejezetei elé. Ferenc Józsefet eddig, amig uralkodott, nem láttarsoha, sehol, se a palotájában, se a manővereken, se az udvari vonat termeskoenjá ban egyetlen alattvalója re embernek. Történelmi elhivatottságáról könyvek jelentek meg és tu dósok légiója irt iveket uralkodásénak esztendeiről. Az irók két kategóriába tartoztak: részben egy keskeny fényru^arat vindikállak maguknak abból a glóriából, amely Ferenc Józsefet »letében és haláa után — érdemetlenül e, avagy megérdemelten: ennek eldöntése lá\o!esik az rn célkitűzésemtől — övezte, ezeknek az íróknak mondatai szakasztott olyanok, mint a császár elfogadószobéjéba belépő aranyiak verseket költők, nem szülelett itt muzsika és a paloták parkjaiban is parancsszóra nyesték egyenesre a bokrokat rangosztályokba sorozott udvari kertészek. A rokkokó id?jánek romantikus emlékei a múltból maradtak meg és ezek<t az emlékeket hatvannyolc esztendő alatt sohasem ölelte lógyan a jelen romantikája- Ferenc Józsefnek nem voltak barátai, mér gyermekkoróban is parancsszóra játszollak vele a kamarilla óllal erre a célra alkalmasnak talált cimborák, legénykora futó kalandjainak rövidéletű pillangóit is előbb Lakásberendezés olcsón és nagy választékban, kedvező fizetési feltételekkel is kapható KOPSTEIN BÚTORÁRUHÁZBAN Békéscsaba

f Andrássy-ut 25 Kedvező fizetési feltételek! a Burg falai hermetikusan eleértak. Ibolyák az országúton.. frakkos udvaroncok feszes haptákállása, vagy föidreboruláse a kegyeket osztó legfőbb hadúr előtt, amivel szemben a történelmet irók másik csoportjánál a tollat a gyűlölet vezeti. Ferenc Józsefről, az emberről kevesen írtak még elfogulatlan sorokét és ezt meg is lehet érteni, ha ludjuk, hogy uralkodásának majdnem hetven esz tendeje alatt soha, senkinek nem adatolt meg az, hogy Ferenc Jó zsefben az embert is léssa. A Habsburgok udvaréban e forradalmak vérgőzében és tizennyolc éves korában uralomra lépett Ferenc József majdnem hét évtize des uralkodása alatt nem álmodsz udvari orvos vizsgálta meg és a főudvarmester oktatta ki arra, hogyen viselkedjenek az ifjú főherceg garszon8zobájában, külföldi utazásai sorén nem érdekelték őt Rubrns asszonyai, vagy a versaillesi gobelinek, hanem a torpedók és a gyorstüzelők, amikről sok-sok oldalra terjedő jelentésekben számoltak be a katonai attasék, akik külországi hadgyakorlatokon a császár uniformisában a monerchiát reprezentálták. Ennek az embernek az életébe estén belecsöppent egy asszony és ez az asszony Ferenc József számára mindazt jelentette, amii a császártól az udvari ettiket és A színpadtól eljutott a trónig egy asszony és kevesen tudják, hogy volt idő, amikor Bécs komolyan tárgyalt Rómával is arról, hogy ez a nő a monaichia trónján nyiltan és nyilvánosan is helyelfoglaljon Ferenc József mellett. A színpadtól eljutott a trónig egy asszony, aki harmincegy éven keresztül a trón ragyogásának csak az árnyékéi kapta meg, de az élete igy rózsásabb volt, mint azé, a másik asszonyé, aki holdvilágos estéken Heinét olvasta és Sztaorosz faluban, Ilhaka földjén Homeros álomkirályának palotája után fulolt. Sohasem volta színpad csillaga Schratt Katalin abban az értelemben, ahogyan mi a filmek sztárjait látjuk. Amikor Schratt Katalin debütált, a színpad nem smerte még a sztárokat és gavallér főhercegek a balettkar tagjainál kerestek könnyű szórakozásokat. Fiatal főhercegek bécsi restaurantok szeparéiban pezsgő mellett mulattak és — Ferenc József sohasem járt szeparéban, pezsgőt is csak ekkor ivott, ha beteg volt, vagy egy külföldi uralkodót kellett felköszöntenie. Ötvenhat éves volt a császár és harmincéves volt Schratt Katalin, amikor az életük fonala összeért, mind a keltőnek más volt az ulja addig, de az összekapcsolódásuk ulón is megmaradt Ferenc József császárnak és Schratt Katalin a császár alattvalójának. Vájjon álsiövi-e aranyszálaival a romantika ennek a két embernak olyan sokáig tarió és olyan kevésszer megzavart barátságát, vájjon a Radetzky-mars ütemein tul méa muzsika is vegyül-e a kettejük meghittségébe, vájjon jelentett-e Schratt Katalin Ferenc József számára többe

1, mint Montenuono és Paar reggeli jelentése a schönbrunni kastély diófaszobájábBn a kékre festeti lépcső mellett, vájjon volt-e ennek a barátságnak olyan keraktere, amilyen mindennapi nálunk, a földönjáró embereknél : ezekre a kérdésekre szerelnék feleletet edni azokban e fejezetekben, amiknek anyaga itt tornyosodik most előttem az íróasztalomon és szerte a szobámban mindenfelé . . . Azt az ember', akiről uralkodása alatt országaiban az újságok csak ugy emlékezlek meg, hogy „ruganyos léptekkel vonult el a tiszteletére kivezényelt díszszázad arcéle előtt", aki ha szóbaállt valamelyik alattvalójával, csak előre betanult mondatokat intézőit hozzá, azt ez embert, aki hajnaltól estig ült az íróasztala mellett és akit hivatalos aktéin tul a világon semmi nem érdekelt, aki sohasem préselt virágot imádságos könyvek aranyszegélyű lepjai közé, aki se nem irt, se nem kapott szerelmes leveleket és akinek sohasem kellett küzdenie a vágyaiba-