Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) január-március • 1-71. szám

1937-01-31 / 25. szám

6 Ara O fillér KÖZLŐN iékésesaS$m 3 1137 január 31. vasárnap 64. évfolyam 25. szám Hitler kétórás nagy beszéd­ben ismertette a német belpolitikai helyzetet és ujabb terveit (AB. K. tudósitója jelenti.) Tegnap Berlinben iámét összeült a nímet bircdaimi gyüiés. A képviselők fel­állva várakoz.lak Htier kancellár és Gőring megérkezésére. A dip­lomáciai páholy is tömve volt. Megnyitó beszédében Gőring utalt arre, hogy a mostani biro­dalmi gyűlés olyan választás alap­ján jölt ltlre, amelyhez fokháló nem volt a demokráciák tfrléneté­ben és Németország múltjában. Az egész nép minden vonzalmá­val és minden bizalmával a vezér felé fordu'l — mondotta lelkes tapstól kisérve. Kérte az 1933 március hő 24-i meghetalmazösi törvény meghosz­síebbitásót. Ez a lörvény arra ha­taimaeza fel a német kormányt, hogy a birodalmi gyűlés megkér­dezése nélkül alkosson lörvérye ket. Ez a meghatalmazás 1937 évi április 2-én jár le. Frick is kérte a birodalmi gyűlést, hogy szavazza meg a törvény ujabb négy évre vaió meghosszabbítását. A birodalmi gyűlés iagjai vala­mennyien felállottak, ezzel a ja­veslatoi egyhangúlag elfogadták. Azután Hiller vezér és birodal­mi kancellár mondotta el nagy be­szédét. — Ki hasonlíthatja össze a mai Németországot a négy év előtti Németországgal, a mai állapotokat azzal az állapottal, amikor n^gy évvel erelőll, január 30 án ebbsn a teremben leteltem a német bi­rodalom elnökének kezébe az es­küt. — kezdte a kancellár, majd igy folvtatta : — Ez a nemzeti szocialista for­radalom mindenekelőtt maguknak a forradalmaknak forradalma volt. Ezt igy kell érteni. Évezredeken át kialakult és meggyőződéssé vélt, ha nem is Németországban, ha­nem inkább a környező világban, az a felfogás, hogy minden igazi forradalom jellemző tünete a voit halalom birtokosainak véres meg­semmisítése és ezzel kapcsolatban köz- és magénintézmények, vala­mint köz- és magántulajdon el­pusztítása. Volt-e már ily nagyméretű békés forradalom? — Eltekintve az olaszországi fasiszta felkelés !ől, éppen itt van a különbség a nemzeti szocialista forradalom és más forradalmak között. Nem tudom, volt-e valaha olyan nagyméretű forradalom, mint a nemzeti szocialista forradalom ? — És mégis, ez a forradalom számtalan volt politikus számára lehetővé telte, hogy békében és zavartalanul folytathassa működé­sét, sőt nem egy magas állami méltósógot elfoglaló elkeseredett ellenségének megengedte, hogy teljeB mértékben élvezze a neki kijáró illetményeket és nyugdijakat. — Amint a föld a nap körüli keringésének felismerése a világ­ról alkotott általános kép alapvető rregváltozásához vezetett, éppúgy a nemzeti szocializmusnak a vér­ről és a fajról vaió tanítása az emberiség írulljáról és jövőjéről alkotott kép teljes megváltozásá­hoz fog vezetni. — És ez nem jelenti majd a népek egymástól való elidegeníté­sét, hanem ellenkezőleg, a népek első igazi kö csönös megértésére fog vezetni. Kétségtelen azonban, hogy ugyanakkor megakadályoz­za majd azt is, hogy a zsidó nép az ártatlan világpolgár álarca alatt megkísérelje minden más nép belső fetbomlasztá8át, hogy igy uralkod­jék minden nemzeten. Hiller ezután szólt a vérségi eszmének a német állami élet minden téren való győzedelmes érvényesüléséről. Beszéde további során Hitler ismertette azokat a zűrzavaros ál­lapotokat, amelyek 1933. évi ura­lomrajutása elölt voltak az or­szágban. — A helyzet — mondotta — különösen gazdasági téren vólaá gos volt. Több mint 6 millió volt a munkanélküliek száma és a földmivelőket a teljes törikreme néa fenyegette. Főleg ez a két ok volt, amiért a vezér négy évi idői kért. Kenyeret és munkát adok a népnek — Sohasem bíztam az úgyne­vezett szakemberekben — mon­dotta. Négy évvel ezelőtt is csődöt mondott a szakemberek tudomá­nya. Mindig megvetettem azokat, akik jajgatni kezdtek és az ország összeomlásától féltek, valahány­szor súlyosra fordult a helyzet. A világ és Németország rengeteg ka­tasztrófát szenvedett mér el. A harmincéves háború után is ájul­tan feküdt a német nép, romok­ban hevert az ország. — Mégis sikerült magához téri teni. Nevetséges azoknak az ag godaima, akik összeomlásról be szélnek, mert valahol a vilégon csökkent valamilyen papir értéke Mert azok, akik félnek, nem al kalmasak egy nép vezetésére. — Szilárdan hittem, hogy a gaz dasági válság leküzdése sikerülni fog, ha rendületlenül hiszünk a német nép elhivatottságában. So­hasem voltam teoretikus, sohasem voltam hive elméleteknek, mert minden elmélet időhöz van kötve. N-m szabad normét csinálni a gazdasási elméletekből és mód szerekből. Hitler ezután arról a szívélyes viszonyról beszélt, mely Németor­szágot Ausztriával, Spanyolország­gal, Lengyelországgal é» különös­képen 0ászországRal összefűzi. Amikor Hitler a Németországgal barátságos viszonyban élő álla­mok nevét felsorolta, a hallgató 8ág hatalmas tapsban tört ki. — Kenyeiet és munkát adok az én népemnek — folytatta ez­után nagy ünneplés közben Hitler kancellár. — A külföldi államférfiak ígéretében nem bizhatok. A né­met nép érdekeit akkor ÍB meg fos,om védeni, ha a többi állam áldozatul esik a bolsevizmus fer­tőzésének. — Európát elsősorban a versail­lesi szerződés osztotta részekre, még pedig győzőkre és legyőzöt­tekre. Másodszor akkor tépték szét Európát, amikor proklamálták a bolsevista tanokat. — Nam Németország volt as, amely Oroszországba be akart ha­tolni, hanem a zsidó internaciona­lista Moszkva akarta megtómadni Németországot. — Németország ünnepélyesen ujbói hangsúlyozza, mint állan­dóan hangoztatta, hegy közte és Franciaország hözö'.t nincs sem­mi ütközőpont. Gazdaségi téren a német nép igyekszik elénkebbé tenni az áruforgalmát a szomszéd országokkal. Hitler kancellár ezu'án azzal a váddal foglalkozott, hogy Német­ország nem akar több országgal együttműködni a népszövetség ke­retében. A gyarmati kérdésekről ezeket mondotta: — A német nép annakidején minden háború nélkül építette ki magénak gyarmatbirodalmát. E?t elvették Németországtól, afcok, akik okoskodtak, de ez az elvétel nem helytálló. Az olyan sürün lakolt országnak, mint Németország, ter­mészetes kívánsága, hogy gyar­matai legyenek. Végül vázolta a jövő feladatait és a német nép életrendjét. Be­szédét igy végezte: — A Mindenható Isten adjon erőt, békét, hogy halaimat mü­vünket békében fejezhessük be. Hitler utón Gőring, a birodalmi gyűlés elnöke emelkedett szólásra. Az egész német nép nevében ki­fejezést adott a vezér iránt érzett mérhetetlen há'ának és a biro­dalmi gyűlést a jelenlevők heil üdvözlése közepette berekesztette. Békéscsaba politikai szenzációja: elmarad a nyilaskeresztesek országos nagygyűlése (A B. K. tudósitója jelenti.) Az egész héten ét nagydobbal hirdetett nyilaskeresztes gyűlés elő­szelét tegnap n.ár látni lehetett a városban. Az esti gyorsvonattal harminc zöldinges nyilaskeresztes nő érkezett meg Békéscsabára, őket valószínűleg Dücsőné diseki séreléül hozlók le a külsőségekre feltűnően sokat adó nemzeti szo­cialisták. A gróf, Festetich Sándor nem találta eléggé méltónak Békéscsa bát arra, hogy itt töltse az éjsza­kát: Mezőberénybe érkezett meg tegnap este s ma reggei egyenesen a gyű­lésre akart bejönni. L^het, hogy a gróf eljön ma Békéscsabára, de pártja gyűlést nem tarthat s ő nem bizonyíthatja be nagy szónoki képességeit, mert a rendőrség tegnap este kiíenc órakor a kiadott gyülé&engedélyt váratla­nul visszavonta. Amikor ez a hir elterjedt a vá­rosban, megkérdeztük valódisága felől Bordás Árpád dr. rendőrta­nácsost, a békéscsabai m. kir. rendőrkapitányság vezetőjét. Bor­dás Árpád dr. kérdésünkre igy vá­laszolt : — Az a hir, hogy a rendőr­ség a holnapi nyilaskeresztes nagygyűlés engedélyét vissza­vonta, megfelel a valóságnak. Megkérdeztük, mi a rendőrség elhatározásának indoka, mire Bor­dás Árpád dr. így felelt: — Az indokolás közlését nem tartom szükségesnek. Súlyos szerencsétlenség a graz-budapesti műút építésénél Két halott, több sebesült (A B. K. tudósilója jelenti.) Veszprémben pénteken a graz-bu­dapesti müut mentén az útépítés­nél dolgozó munkások sziklát rob­bantottak. Három ekrazitot helyez­tek el, de nyomban észrevették, hogy egyik töltés nem robbant fel. A töltést egész éjjel őrizték és reg­gel megkezdték a munkát. Szom­bat délelőtt 9 óra után az ekrazit felrobbant és a közelben dolgozó munkások közül Nagy Károiy, Karli Ferenc fejükön súlyos sérü­lést szenvedtek s mire a kórházba vitték őket, mindketten meghaltak. Molnár Károly a szemén és a fe­jén sérült meg. A szerencsétlen embert Budapestre vitték kórházba. Állapota súlyos és életveszélyes. A íelelősség megállapítása végett a nyomozást megindilotték.

Next

/
Thumbnails
Contents