Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) január-március • 1-71. szám

1937-01-29 / 23. szám

4 ÖEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1937 január 19 Csaknem teljességgel igazolta a köröstarcsaiak feltevéseit a Nemzeti Muzeum kiküldött régésze Kö-, bronzkorszakbeli és középkori leletek a Dübögő udvarán — Helyszíni beszámoló két és fél méterre a felszin alatt (A B. K. kiküldött tudósítója jelenti.) Köröstarcsa ismét lázas. Az ásatások hire megmozgatta a falut. Arról beszélnek lépten-nyomon, hogy a nagy felfedezés ki fogja emelni a községet eddigi névtelenségéből, a falu, amelynek ezideig vasútállomása sincs, idegenforgalmi vonzerő lesz Hogy milyen komolyan veszik mindezt, bizonyítja az a jelenség: rengeteg udvaron ásnak azóta szorgalmasan, hátha sikerül valamit találni... A várakozás s feszült izgalom tegnap délutén emelkedett tetőfokra, amikor hirejárt, hopv megjött Gallus Sándor dr., a Nemzeti Muzeum történeti osztályának kiküldöttje. Amikor a fiatal, cseppet sem tipikus tudóskülsejü mujseumőr megjelent az ásatások színhelyén, a községi területet képező Djbögőn, az érdeklődőknek mér nagy tömege várta. 0;t voltak tel jes számban a munkások is, akik az eddigi ásatásoknál közreműködtek pusztán ügybuegálomból, hogy — ahol szükséges — a mu zeumi kiküldött rendelkezésére álljanak. Gallus Sándor dr. először a mór összegyűjtött cserépedény-darabokat, emberi, állati csontokat, szerszámféléket tekintette meg, majd az udvaron, az ásatások szinhe lyén folytatta szemléjét. E?y, a templomtól különálló gödörbe ereszkedett le először s pár percnyi vizsgálódás után meginvitálta az újságírókat is. Es már igen 1 Tökéletes helyszíni riport I Két és fii méternyire a föld felszíne alatt. Mellettünk pedig cseppet sem ijesztő benyomást keltve — egy emberi csontváz. Ezer éves lehet. Csak. Gallus Sándor véleménye ez, mert ilyen lelettel már nagyon sokkal rendelkezik a Nemzeti Muzeum. A gödör „fala" mér érdekes megfigyelésekre ad alkalmat. Nagyszerűen látható a talaj rétegeződése. B.c;kával megkapargatja a földel Gallus Sándor dr., azután mondja: Háromezeréves emlékek — R 'S2ben lüzhelynyomok, részben összeégett kunyhófalak maradvónyai láthatók itt, a vörös agyagos rétegek keletkezését igy lehet megmagyarázni. Ezek a rétegek a késői bronzkor emlékei, Krisztus előtt 1000 tői 800 ig. A földből, ugyanonnan, ahol az agyagos rétegeket felfedezte Gallus dr., most élénkpiros valami kerül elő. Kiderül, hogy nem más, mint egy vasdarab, alaposan tele rozsdával. Es azonban már nem a bronzkornak emléke, mert akkor még nem ismerték a vasat. Akkor pedig hogy került ide? Nagyon egyszerű. A bronzkorszak után kétezer év múlva eltemették itt ezt az embert, akinek csontváza békésen fekszik mellettünk s koporsójából ennyi maradi meg. A szög. Gallus dr. tovébb magyaráz: — Medgyaszói kulturának ne vezzük ezeket a leleteket, mert hat évvel ezelőtt Tompa dr. Medgyaszó és Füzesabony között először tárta fel a magyar bronzkorszak legutolsó fázisát. Azóta több ilyen leletre akadtak, centrumuk a mostani Észak-Magyarország. Az Alföldön azonban Köröstarcsa etekintetben első. Ez a terület tehát mint lelőhely nagyon érdekes, de nem egyedülálló. Kimászunk a gödörből s hatalmas hóban gázolunk a templom alapfalai felé. Az egyik oldalt már teljejen kiásták s látható a torony helye is. A falat sürün szakítják meg ablakmélyedések s bennük egy-két csontváz. Az egyik ablaknál még a koporsó nyomait is felfedezni vélik. Ezek n sírhelyek legfeljebb ezer évesek, éppúgy mint a templom, amely a bronzkori telep helyén épült. Amit még a Nemzeti Muzeum sem ismert A sirok mellett sok mindent találtak. Többek között például egy színarany csattfelét. Nagyon érdekes mintázással. — E-JI még nem ismerjük — mondja Gallus dr. — értékes, lelet, a legértékesebb darab azok között, amit itt eddig láttam. Egészen bizonyosan igényt fog tartani rá a Nemzeti Muzeum, A másik halott mellett a nyak körül szétszórva találtak valami gyöngyfélél. Fekete a ezine, egész érdekes a csillogása. S mennyi edényféle, cserépdarab volt melletlük 1 Mér egy egész szobát megtöltőitek velük. Nagyon szép és ízléses darabok lehettek. Díszítésüket a benyomott spirálisok s a tetszetős formájú bütykök jellemzik. Máris fizetni kell! A nézők száma egyre nő. Nagy türelemmel lesik figyelik a budapesti régész minden mozdulatát, ki akarják élvezni magukét a pénzükért Mert nem mindenki tarlóikodhat ám benn. Csak aki fizet. Öl fillértől húszig. Ez az előírás. Kell a pénz a munkásoknak, akik a réciségeket napvilágra hozták. Gallus Sándor dr. aprólékosan végignéz minden sírhelyet, megkopogtatja, megtapintja a falakat, ötször hatszor is végigsétál a mély árokban, azután kapaszkodik fel ismét. — Mit tetszeti látni? — állják útját a kíváncsiskodók. — A templomról nem tudok kö zelebbit mondani, mert építészethez nem értek, a sírhelyek azt mutatják, hogy itt egy középkori soros temető volt. Lehel kürtjéből zabla Bemegyünk a szobába, ahová az eddig kiásott leleteket elhelyezték. A falon nagy, barna, kemény papiros, már csaknem tele kivó golt újságcikkekkel, amelyek az eddigi ásatásokról beszámoltak, köztük ott a B. K. is... Gallus dr. a „kürtöt" veszi először kézbe, azt az állati csontdarabot, amelyről csiszoltsága, külső elekja miatt ezt hitték, hogy kicsinyben testvérpárja Lehel vi:éz messze földön hires öldöklő szersíémjának, amelyet manapság is Jászberényben őriznek. Kissé kellemetlenül hat tehát, mikor a régész kijelenti, hogyi — Es kérem csontzabla, amit a lószerszámoknál alkalmaztak. Ugyancsak bronrkorbeli. Értékes darab. Rosszméjuujságirókollegém nem állja meg szó nélkül: — MegzaDoIázték a Lehel kürtjét... A sok dirib darab cserép között Gallus dr. most egy csiszolt, trapézalaku kőbaltát halészik ki. Kőkorszakbeli lelet! — Ez kőkorszakbeli lelet — állapítja meg látható megelégedéssel. — Kétségtelen bizonyíték arra vonatkozólag, hogy az ásatásokkal még korántsem értek a telep aljára. Érdemes iit tovább dolgozni, de csak tüvas87«l, mikor már eltakarodik a hó. Öi-hat méter mélység ben lehet esetleg rendkivüi becses leletekre bukkani, ami mór a Nemzeti Muzeumot is érdekelné. — Igy, a mos'a ni helyzetben? Elér'i a kérdést. — Nem, pénzünk az nincien. Legfeljebb próbaásatásra kijöhetünk ide négy-öt napra, mert ez a lelőhely nagyon gazdag prehisztorikui telep: településtörténeti s kronológiai szempontból máris nagyon tanulságos, a sirok anyaga pedig embertanilag érdekes. Egy szomszédos muzeum... — A nagyszabású ásalásnak a jelen áilapoiban a mi részünkről nem lenne sok értelme, mert a magyar bronzkoriak anyagét mér eléggé ismerjük. Esetleg egy szomszédos muzeum átvehetné az irányítást s az anyagot. A körülállók az aranylemez óra felől érdeklődnek s csalódással veszik tudomásul, hogy husz és egynéhány pengőt lehet kapni érte. Ebből egy harmad a kincstáré, egy harmad azé, akinek a birtokán mint lelet előfordult, egy harmad pedig a megtalálóé. — Akkor inkóbb museumot csinálunk — mondják a munkások ásójukra támaszkodva, meggyőződéssel —. ugv ahogy a főjegyző ur tervezi. Helyreá litjuk ezt a templomot s benne helyezzük el mindazt, ami itt a föld alól kikerül... Siép terv. Hátha még meg is valósull?... <*. i.) Vasárnap kezdi meg a B. K. Paál Jób: „A színpadtól a trónig" cimü uj riportregényének közlését A Békésmegyei Közlöny nagy világlapokkal egyidőben vasárnapi számában kezdi meg Paál Jób uj riportregényének közlését. Harminc fejezetből áll Paál Jób riportregénye és az egyes fejezetek önmagukban is önálló riportok. A bevezető cikk uián B*zal kezdődik a sorozat, hogy Erzsébet királyné udvarhölgye bekopogtál a bécsi Bursrtheater művésznőjének öltözőjébe és — elindul u'jára Schralt Katalin és Ferenc Jó? sif életének regénye. A császár sajátkezű leveleit eredeti szövegezésében közöljük az egyes fejezetek közölt és szószerint köaö jük az a dróirai beszélgetési, amelyben Ferenc József tisztára igyekezett magát mosni az aradi tizenhárom vértanú kivégzését illetően. Diáméi részletei a regénynek azok a fejezetek, amelyek Schratt Katalin férjéről, az aradi vértanú unokaöccsérő), iltebei Kiss Miklósról saólnak. Paál Jób mesterien irta meg az örmény eredetű csalód romlásé', portrét adva egykori gavallérjainak romantikus életéről. Bevezet bennünket a Burg és Schönbrunn intim szobáinak rideg romantikájába, megismerjük Schratt Katalin házaiáját és úgyszólván leltárt ad azokról a fantasztikus értékű ékszerekről, amelyeket harmincegy esztendő karácsonyán, húsvétján, születésnapján és Katalin névünnepén ajándékozott barátnőjének ötvenkétmillió ember uralkodója. Megszólaltatja ezenkívül Paál Jób nemcsak a kabinetirodák vezetőit, egykori minisztereket, generálisokat, a Habsburg-család tagjait, hanem Schratt még életben levő valamennyi társalkodónőjét, családjának tagjait, beszél a császár volt lakájaival éB elmondja Schratt Katalin regényét ugy, ahogyaa azt — a b^csi telekkönyv lapjai elmesélik. Erzsébet királyné és Schratt meghitt barátságáról soha még sehol sem közölt részleteket ismerünk meg a rioortregénvbői, amely valóban ennek az esztendőnek legnagyobb zsurnalisztikái teljesítménye lesz. Paál Jób riportregénye a Békésmegyei Közlöny hasábjain napi folytatásokban fog megjelenni és a szerző neve feleslegessé teszi számunkra, hogy erre a munkájára külön is felhívjuk olvasóink figyelmét. A kormányzó a török követnél (A B. K. tudósítója jelenti.) Behids Erkin budapesti török követ nagybányai Horthy Miklós kormányzó és felesége tiszteletére szerdán este vacsorát adott. ,,Felejtés! pirulák" a székely gyerme keknek (A B. K tudósítója jelenti.) A csikmegyei tanítókat, akiket a kulturzónós vidékre küldenek, tegnap Bukarestben feleskették. Az állami tanítókra az a feladat vár, hogy a székely gyermekek lelkébe „felejtési pirulákat" csepegtessenek. Fizessen elő a Békésmegyei Közlönyre